Fodor Sándor Horváth László felvétele Élete Született 1927. december 7. Csíksomlyó Elhunyt 2012. március 28. (84 évesen) Kolozsvár Nemzetiség magyar Házastársa Nagy Éva Pályafutása Jellemző műfaj(ok) novella, regény Első műve Fehérfenyő (1954) Fodor Sándor ( Csíksomlyó, 1927. – Kolozsvár, 2012. ) József Attila-díjas romániai magyar író, műfordító, Fodor Nagy Éva férje. Életútja, munkássága [ szerkesztés] 1927. december 7-én született Csíksomlyón. Már kamaszfejjel találkoznia kellett a háború borzalmaival. A Csíkszeredai Római-katolikus Főgimnáziumban érettségizett, majd a Bolyai Tudományegyetemen államvizsgázott, román-német szakon. Nagyszentmiklóson tanárként dolgozott. Fodor sándor marosvásárhely és környékén. 1951 -ben kötötte össze életét Nagy Éva festőművésszel, az 1950-es években született két leányuk Éva Veronika és Eszter. 1951 és 1956 között a kolozsvári Irodalmi Könyvkiadó, 1956-tól 1988 -ig a Napsugár erdélyi gyermeklap szerkesztője volt. 1990 és 1991 között nyugdíjazásáig a Keresztény Szónál szerkesztő. Nyugdíjas éveiben is aktívan írt.
Fodor Sándor: Maros megye (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, 1999) - Útikönyv Szerkesztő Fotózta Kiadó: Pallas-Akadémia Könyvkiadó Kiadás helye: Csíkszereda Kiadás éve: 1999 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 353 oldal Sorozatcím: Barangolás a Székelyföldön Kötetszám: 2 Nyelv: Magyar Méret: 19 cm x 11 cm ISBN: 973-9287-59-X Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Térképmelléklettel. Marosvásárhelyi útikalauz - Fodor Sándor, Balás Árpád - Régikönyvek webáruház. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Örömmel nyújtjuk át az olvasónak ezt a könyvet, amely - reméljük - hasznos segítőtársa lesz a Maros megyét megismerni akaróknak. A könyv tartalmazza mind az 513 település nemzetiségi és felekezeti... Tovább Tartalom ELŐSZÓ 7 BALÁS ÁRPÁD: MAROS MEGYE ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE 8 FODOR SÁNDOR: MAROSVÁSÁRHELY ÉS A NYÁRÁD MENTE 23 BÍRÓ DONÁT: SZÁSZRÉGEN ÉS VIDÉKE 107 BALÁS ÁRPÁD: A MEZŐSÉG 153 INCZE ÁRPÁD: A KIS-KÜKÜLLŐ VONZÁSÁBAN 203 JAKAB SÁMUEL: SEGESVÁR ÉS KÖRNYÉKE 276 ROMÁN-MAGYAR HELYNÉVMUTATÓ 312 MAGYAR-ROMÁN HELYNÉVMUTATÓ 328 Állapotfotók Az előlapon tulajdonosi bejegyzés található.
Ajánlja ismerőseinek is! Előszó részlet: Marosvásárhely 1972 óta nem jelent meg átfogó útikönyv, amely támpontot nyújthatott volna a város megismeréséhez. Gazdasági jelentősége, a művelődést szolgáló intézményei és lakóinak hagyományos vendégszeretete indokolttá tették volna ennek az igénynek a kielégítését. Fodor sándor marosvasarhely . Felnőtt egy új, fiatal nemzedék anélkül, hogy megismerhette volna városunk hiteles történetét és építészeti emlékeit, ipari és kereskedelmi objektumait, amelyek sok vonatkozásban meghatározták és meghatározzák a város képét és jellegét. Ennek a hiánynak felismerése késztetett az Útikalauz megszerkesztésére, amelyet elképzeléseink szerint haszonnal forgathat majd városunk lakója és az ide érkező turista is, aki meg akar ismerkedni a "hegyek közé szorult Debrecen"-nel, a "magyar Göggingá"-val, a "valóságos Cambridge"-dzsel, mint jellemezte városunkat Németh László, Teleki Sámuel, illetve Dr. Ludány György. Borító tervezők: Dónáth György Kiadó: Impress Kiadó Kiadás éve: 1996 Kiadás helye: Marosvásárhely Nyomda: Lyra Nyomda ISBN: 9739687512 Kötés típusa: ragasztott papír Terjedelem: 139 oldal Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 16.
Szeretettel köszöntelek a - AZ ÚR VELEM... - közösségi oldalán! Csatlakozz te is közösségünkhöz És már is hozzá férhetsz. Ezt találod a közösségünkben: Tagok - 170 fő Képek - 196 db Videók - 1892 db Blogbejegyzések - 1748 db Fórumtémák - 29 db Linkek - 42 db Üdvözlettel, - AZ ÚR VELEM... - vezetője
Néhány lapon aláhúzások láthatóak. Térképmelléklet nélküli példány.
00cm, Magasság: 22. 50cm Kategória: Előszó 3 Ismerkedés a várossal 4 Részletes útikalauz. Séták a városban 15 A városközpont és környéke 16 Az Óváros 34 A Vár környéke és az egyetem-klinikai negyed 42 A Felsőváros 56 Az Alsóváros 64 A két víz köze és környéke 72 A Maros-hídon túli rész 80 A vasúton túli részek 84 Marosvásárhely ipari negyede 88 A Kövesdomb és a Bodoni út környéke 96 A Poklos-patak középső szakasza és a Tudor negyed déli része 102 A Tudor negyed északi része 106 A Somostető és környéke 110 A térképen feltüntetett utcák és terek régi neve vagy magyar jelentése 116 Névmutató 119 Könyvészet 130 Fényképek jegyzéke 138
Földszomszédja és később közeli barátja volt Bethlen Istvánnak, Magyarország egykori kormányfőjének. Désyt forróvérű természete a politikába sodorta, függetlenségi majd Kossuth-párti politikusként vált ismertté. Maros-Torda vármegye alispánja és Szolnok-Doboka vármegye főispánja volt, ezt követően pedig Maros-Torda megye (1910-ben pedig Marosvásárhely) országgyűlési képviselője. Ellenzéki szerepe számos konfliktust eredményezett Désy és a kormánypárt között: 1905-ben az ún. Fodor sándor marosvásárhely irányítószám. "darabont" kormány kinevezése elleni tiltakozásul országos szenzációt keltve megtiltotta a megyei tisztviselőknek az adók szedését. Későbbi politikai csatározásai a kormány megbuktatásáig folytatódtak: 1912-ben Lukács László miniszterelnököt "Európa legnagyobb panamistájának" nevezte Désy, mivel szerinte a kormányfő közpénzeket juttatott egy magánbankon keresztül a kormánypárt kasszájába. A miniszterelnök rágalmazásért beperelte Désyt, akit végül másodfokon felmentett a táblabíróság, amely erkölcsileg egyenértékű volt Lukács László elítélésével.
A növényi sejteknek merev sejtfaluk van, amely körülveszi a sejtmembránt. Az állati sejteknek nincs sejtfaluk. Mikroszkóp alatt nézve a sejtfal egyszerű módja a növényi sejtek megkülönböztetésének. kloroplasztokat A növények autotrofok; a napfényből energiát termelnek a fotoszintézis folyamatán keresztül, amelyhez kloroplasztoknak nevezett sejtorganellákat használnak. Az állati sejtek nem tartalmaznak kloroplasztokat. Az állati sejtekben az energia táplálékból (glükózból) származik a sejtek légzésén keresztül. A sejtek légzése az állati sejtek mitokondriumaiban fordul elő, amelyek szerkezetileg kissé analógok a kloroplasztokkal, és szintén energiát termelnek. A növényi sejtek azonban tartalmaznak mitokondriumokat is. centriole Az összes állati sejtnek centriolei vannak, míg csak az alacsonyabb növényi formákban vannak centriolek a sejtjeikben (pl. A hímivarú pajzsmirigyek, bryofiták, mag nélküli érrendszeri növények, cikadok és ginkgo). vacuolumok Az állati sejteknek egy vagy több kicsi vákuuma van, míg a növényi sejteknek egy nagy központi vákuuma van, amely akár a sejt térfogatának akár 90% -át is felveheti.
Az állati sejteknek nincs sejtfaluk. Mikroszkóp alatt nézve a sejtfal egyszerű módja a növényi sejtek megkülönböztetésének. kloroplasztokat A növények autotrofok; a napfényből energiát termelnek a fotoszintézis folyamatán keresztül, amelyhez kloroplasztoknak nevezett sejtorganellákat használnak. Az állati sejtek nem tartalmaznak kloroplasztokat. Az állati sejtekben az energia táplálékból (glükózból) származik a sejtek légzésén keresztül. A sejtek légzése az állati sejtek mitokondriumaiban fordul elő, amelyek szerkezetileg kissé analógok a kloroplasztokkal, és szintén energiát termelnek. A növényi sejtek azonban tartalmaznak mitokondriumokat is. centriole Az összes állati sejtnek centriolei vannak, míg csak az alacsonyabb növényi formákban vannak centriolek a sejtjeikben (pl. A hímivarú pajzsmirigyek, bryofiták, mag nélküli érrendszeri növények, cikadok és ginkgo). vacuolumok Az állati sejteknek egy vagy több kicsi vákuuma van, míg a növényi sejteknek egy nagy központi vákuuma van, amely akár a sejt térfogatának akár 90% -át is felveheti.
A sejt az élő szervezetek testének különböző életműködéseit végző, fénymikroszkópos nagyságrendű élettani, fejlődéstani és alaki egysége. A növényi sejt szerkezetének tanulmányozása fénymikroszkóp segítségével végezhető el. Ennek alapján az élő növényi sejt alkotórészei két csoportba oszthatók: élő sejtalkotók (aktív részek) és élettelen sejtalkotók (passzív részek). A sejt élő anyaga a protoplazma, mely a következő részekből áll: citoplazma, sejtmag, színtestek, sejtszervecskék. Az élő sejtalkotók gyakorlatilag csak a fatest külső (szíjács) évgyűrűinek sejtjeiben találhatóak meg. Az élő sejtalkotók életműködéseik során különböző termékeket állítanak elő: az élettelen sejtalkotókat. Ezek a következők: sejtfal, plazma zárványok és sejtnedv. A fatest belső (geszt) részének évgyűrűiben a sejtek protoplazmája elpusztul és csak az élettelen sejtalkotók maradnak fenn.
Növényi sejtekben a vákuumok funkciója a víz tárolása és a sejt turdibilitásának fenntartása. Az állati sejtekben található vákuumok tárolják a vizet, az ionokat és a hulladékot. lizoszómák A lizoszóma egy membránhoz kötött gömb alakú vezikulum, amely hidrolitikus enzimeket tartalmaz, amelyek sokféle biomolekulát lebonthatnak. Részt vesz a sejtfolyamatokban, például a szekrécióban, a plazmamembrán javításában, a sejtjelzésben és az energiacserében. Az állati sejtek világosan meghatározott lizoszómákkal rendelkeznek. A lizoszómák jelenléte a növényi sejtekben a vita alatt. Néhány tanulmány beszámol az állati lizoszómák jelenlétéről növényi vákuumokban, ezért arra utal, hogy a növényi vákuumok az állati lizoszomális rendszer szerepét töltik be. Képek növényi és állati sejtekről Egy tipikus növényi sejt felépítése (kattintson a nagyításhoz) Egy tipikus állati sejt felépítése (kattintson a nagyításhoz) Videó növényi és állati sejtek összehasonlítása Ez a videó összefoglalja az állati és növényi sejtek közötti különbségeket: A növényi és állati sejtes organellák közötti különbségek részletesebb megismeréséhez lásd ezt a videót.
Mindegyik mitokondriumnak van egy külső lipidrétege és egy tekercselt belső rétege, úgynevezett cristae, ahol légzési oxidáció zajlik. A mitokondriumok energiát termelnek adenozin-trifoszfát (ATP) formájában azáltal, hogy oxidálják a szénhidrátokat, például a glükózt a sejtben. A szervezetek energiát tudnak felhasználni ATP formájában. Mivel a mitokondriumok generálják az ATP-t, ezeket egy sejt hatalmaként nevezik. Endoplazmatikus retikulum Az eukarióta sejtszerkezetben a nukleáris burkolat gyakran egy hosszú tekercselési struktúrához kapcsolódik, amelyet endoplazmatikus retikulumnak (ER) neveznek, amely lemezek halmazaként jelenik meg. Az ER kétféle típusa van: durva ER és sima ER. A durva ER-t úgy nevezik, hogy hullámos megjelenése miatt a felületén kicsi, kerek, riboszómáknak nevezett organellák jelennek meg. A fehérjék aminosavláncok formájában történő kódolása riboszómákban zajlik. Ezért a durva ER általában fehérjéket termel, míg a sima ER hiányzik riboszómák és zsírok. Golgi készülék Az eukarióta sejtek egyik funkciója a fehérje szintézis.