Patrizia Piacentini az MTI-nek elmondta, hogy Milánóhoz képest a budapesti kiállítás sokkal fókuszáltabb, Victor Loré felfedezéseiből kiindulva II. Amenhotepre és a Thutmószida-korra koncentrál. "Ez az a kiállítás, amelyet szerettem volna Milánóban is" – fogalmazott a kurátor. Mint felidézte, a projekt 2001-ben kezdődött, amikor a Milánói Egyetem megvásárolta a II. Amenhotep sírját 1898-ban felfedező francia régész, Victor Loré jegyzeteit. "Ez volt a tökéletes fáraó tökéletes felfedezése" – hangsúlyozta a sajtóbejáráson az olasz egyiptológus, hozzátéve: korábban ugyanis a régészet elsősorban régi tárgyak begyűjtését jelentette. Loré azonban már nem csupán erre koncentrált, méterről méterre haladva mindent pontosan feltárt és dokumentált. Szépművészeti múzeum egyiptomi kiállítás 2021. II. Amenhotepet egyfelől azért nevezték tökéletes fáraónak, mert békés korszakot hozva, sikeresen megtartotta apja, az "Egyiptom Napóleonjának" is nevezett III. Thotmesz hódításait, amelyek a mai Iraktól Dél-Szudánig terjedtek. Másrészt II. Amenhotep híres volt atletikusságáról: íjászatban, evezésben, futásban és lovaglásban is kiváló eredményeket ért el.
A kiállítás II. Amenhotep ókori egyiptomi uralkodó korát és sírjának szenzációs felfedezését mutatja be. A tárlat fókuszában a fáraó Királyok völgyében megtalált sírkamrájának méretarányos rekonstrukciója áll. A sírkamra falait borító színpompás jelenetek a napisten és a túlvilágon újjászülető elhunyt uralkodó utazását elevenítik meg. Amenhotepet Thébában, a Nílus nyugati partján fekvő királyi temető, a Királyok völgye egyik sziklába vájt sírjába temették el, amelynek felfedezése önmagában is szenzációt jelentett, mivel – a többi thébai királysírtól eltérő módon – az uralkodó mumifikált testére a sírkamrában, a neki készített szarkofágban bukkantak rá. Múzeum - Szépművészeti Múzeum - Museum.hu. Megtalálták ezen kívül az eredeti királyi sírmelléklet (pl. istenszobrok, feliratos edények, amulettek) több darabját is. Még ennél is nagyobb szenzáció volt, amikor a sírkamrához csatlakozó egyik mellékkamrában további kilenc újbirodalmi fáraó – II. Amenhotep elődei és utódai – koporsókba helyezett múmiáira bukkantak. Ezzel bebizonyosodott, hogy II.
Wigner 1946-tól Oak Ridge-be dogozott, ahol kutatási igazgatóként az atomerőművek építésének és fenntartásának lehetőségeivel, a hűtőanyagok megválasztásával és a hőelvonás problémakörével foglalkozott. Ezért nevezték a "világ első reaktor mérnökének". Ő javasolta a grafitos lassítás helyett – amelynek veszélyességét Csernobil is példázza – a vízzel történő lassítást és hűtést. Eredményeiért 1958-ban Fermi-díjjal tüntették ki. 1952-től 1964-ig az amerikai Atomenergia Bizottság tagja volt. 1959-ben megkapta az Eisenhover elnök által alapított az "Atom Békés Felhasználásáért" díjat. A fizikai Nobel-díjat 1963-ban vehette át "az atommagok és az elemi részecskék elméletének fejlesztésért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezésért és alkalmazásáért". Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat meghívására első ízben látogatott Magyarországra 1971-ben. Magyar nobel díjas fizikusok teljes. 1987-ben az Eötvös Lórand Tudományegyetem díszdoktorrá avatta, itt hangzott el utolsó hazai előadása. 1988-ban a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották, 1994-ben személyesen vette át itthon a Szilárd Leó-érmet.
Továbbra is a legfiatalabb fizikus -díjas. Négy nő nyerte el a díjat: Curie, Maria Goeppert-Mayer (1963), Donna Strickland (2018) és Andrea Ghez (2020). 2021 -ig a díjat 218 személy kapta meg. Hat éve nem adták ki a fizikai Nobel -díjat (1916, 1931, 1934, 1940–1942). Nobel-díjas fizikusok az ELTE-n és Szegeden | Magyar Idők. Volt nyolc év, amely miatt a fizikai Nobel -díjat egy évre elhalasztották: A díjat 1917 -ben nem ítélték oda, mivel a Fizikai Nobel Bizottság úgy döntött, hogy az idei jelölések egyike sem felel meg a szükséges kritériumoknak, hanem Charles Glover Barkla kapta 1918 -ban, és az 1917 -es díjnak számított. Ezt az előzményt követték a Max Plancknak 1919 -ben odaítélt 1918 -as díjjal kapcsolatban, az 1921 -es díjat Albert Einstein kapta 1922 -ben, az 1924 -es díjat Manne Siegbahn kapta 1925 -ben, 1925 -ben James Franck és Gustav Hertz díjazott 1926 -ban, 1928 -ban Owen Richardsonnak ítélték oda a díjat, az 1932. évi díjat Werner Heisenbergnek ítélték oda 1933 -ban, és az 1943 -as díjat, amelyet Stern Ottó kapott 1944 -ben. Ioannidis és mtsai.
Az eredményeiket azóta sokan próbálták cáfolni, de idén olyan mérési eredményeket publikáltak, amelyeket már nem valószínű, hogy bárki megpróbál cáfolni. Merthogy bebizonyosodott, hogy a 17 megaelektrovoltos hevítésnél bizony nagyon nagy valószínűséggel egy új részecske látható. "Nagy örömünkre sikerült ezzel a korábbi eredményeket reprodukálni. Idén pedig egy új kísérletet terveztünk, ami sorsdöntőnek bizonyult" – mondta Krasznahorkay az Indexnek. "Hélium-4 atommagot hoztunk létre, amelynek eredményeként nagyobb energiájú részecskék szabadultak fel belőle, mint korábban a berillium-8-ból. Nobel-díjas fizikusok beszéltek az időutazásról ás a párhuzamos univerzumokról, féregjáratokról | Titkok Szigete. A kiszabaduló részecske nagyobb sebességgel mozog, és kisebb szögben lép ki a gyorsan mozgó X17 részecskéből. Míg a berilliumnál 140 fokos szögben érkeztek az elektron-pozitron párok a detektorba, a héliumnál 115 fokos volt a becsapódás relatív szöge. " Magyarán sikerült többször is megismételni ugyanazt a mérést, és bebizonyosodott, hogy ugyanarról a részecskéről volt szó mindvégig. Az új részecskéről pedig egyre inkább úgy látszik, hogy egy új bozon, amivel új kölcsönhatás is jár.