A horvát népnél nem immanens a térdeléssel való tiszteletadás, és ami még fontosabb, a horvát válogatott játékosai pályafutásuk során tetteikkel és viselkedésükkel bizonyítják, hogy számukra egyáltalán semmilyen fontosággal nem bír a rassz, vagy a bőr színe. Horvát játékosok a Szűzanya szobránál térdelnek (korábbi felvétel) Még a média is támogatja A HLSZ közleményét még a horvát médiatér "haladó, felvilágosult" szegmense is támogatja, így például a sűrűn "csak azért is" alapon kötözködő is, illetve annak olvasótábora. Az Index mini-közvéleménykutatása értelmében az olvasók 80 százaléka elfogadja a Horvát Labdarúgó Szövetség álláspontját, és támogatja a válogatott játékosait. A horvátokat ezúttal jobban érdekli, hogy vajon sikerül-e meglepniük vasárnap az angolokat, vagy sem. Horvát labdarúgó válogatott játékosok 2021. Az angolok ugyan esélyesebbek, de a horvátok esetében sohasem lehet tudni… De nem a horvát válogatott az egyetlen, amely nem térdel le az EB-mérkőzések kezdete előtt. Nem teszi ezt Oroszország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország (Oroszország + Visegrádi Négyek) válogatottja sem, míg Törökország, Olaszország, Svájc, Macedónia, Spanyolország, Svédország és Németország nem nyilatkozott, de nem is térdelt az utóbbi mérkőzéseken.
A skótok már jelezték, ahogyan a magyar futballszövetség is, hogy nem kérnek a vergődésből. A horvátok vasárnap, a Wembley-n nem térdelnek le, hiába mutat "jó példát" az angol válogatott, amellyel az első meccset játszák. Kérdés, hogy az angol közönség hogyan reagál, az osztrákokkal és a románokkal játszott legutóbbi két meccs előtt ugyanis kifütyülte a térdepelő válogatottat. Az is érdekes lehet majd, amikor a skótok előtt 80000 néző előtt letérdelnek az angolok... Horvát_labdarúgó-válogatott : definition of Horvát_labdarúgó-válogatott and synonyms of Horvát_labdarúgó-válogatott (Hungarian). Történelmileg felejthetetlen momentum lesz. Mit mond a Horvát Labdarúgó Szövetség? A térdelés körüli zűrzavar végül arra késztette a HLSZ-t hogy közlemény formájában vegye elejét a további találgatásoknak. A közlemény értelmében a HLSZ arra hívja fel a figyelmet, hogy a játékosoknak joguk van megválogatni a módját, hogyan viszonyulnak a rasszizmus és a diszkrimináció problémájához. A horvát szövetség közleménye a továbbiakban kitér arra, hogy a Belgium elleni meccs előtt, a horvát játékosok úgy határoztak, hogy vigyázz állásban róják le tiszteletüket, úgy a rasszizmus és diszkrimináció elleni harc, mint az ennek jegyében térdelő belga játékosok iránt.
Pár nappal az Európa-bajnokság kezdete előtt az egyik "legfontosabb" beszédtéma, hogy ki térdel le a meccs előtt, és ki nem. Az Egyesült Államokból Nyugat Európába átgyűrűző (fehérgyűlölő) BLM-mozgalom szinte kötelezővé tette a csapatsportok játékosai számára, hogy a meccs előtt rituálisan térdre ereszkedjenek, ezzel jelezve, hogy tiltakoznak a "rasszizmus" ellen. A gyarmatosítók, rabszolgatartók, rabszolga-kereskedők országaiban ez téma, de nekünk és a kontinens nagyobb részének ehhez semmi köze. Az Amerikából begyűrűző szokásnak Angliában is vannak ellenzői, mint például Wilfried Zaha, a Crystal Palace elefántcsontparti származású játékosa: Ez egy üres gesztus, ami semmivel sem járul hozzá a rasszizmus csökkentéséhez a sportban vagy általában az életben – nyilatkozta egy alkalommal Zaha. És akkor jön a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság, amelyet a pandémia miatt most tartanak meg. Horvát válogatott. Az angol/nyugati lapokat az utóbbi napokban leginkább az foglalkoztatja, hogy ki térdel le a meccs előtt, és ki nem.
Az 1990-es évek előtt a horvát játékosok a Jugoszláv Királyság ( 1919 - 1939), a Horvát Bánság ( 1939 - 1941), a Független Horvát ? llam ( Nezavisna Država Hrvatska, NDH, 1941 - 1945), illetve a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság csapataiban játszottak. A második világháborút megelőző különleges politikai körülmények közepette a horvát sportcsapatok horvát zászló alatt versenyezhettek, ezért a válogatott első mérkőzésének a Svájc ellen 1940. április 2 -án játszott, 4–0-s horvát győzelemmel végződött találkozót tekinthetjük. [ szerkesztés] Az aranykor Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében! [ szerkesztés] Nemzetközi eredmények Bronzérmes: 1 alkalommal ( 1996) II. Haszán király kupa Aranyérmes: 1 alkalommal (1996) Carlsberg-kupa Bronzérmes: 1 alkalommal (2006) Korea-kupa Aranyérmes: 1 alkalommal (1999) [ szerkesztés] Korábbi mérkőzések 2008-ban Időpont Helyszín Ellenfél Eredmény Kiírás 2008. Horvát labdarúgó válogatott játékosok tippjeivel. február 6. Split Hollandia (o) 0 – 3 Barátságos 2008. március 26. Glasgow Skócia (i) 1 – 1 2008. május 24.
Szerző: Ancsy itt: Sport 2019. 10. 11 11:05 Nagy terjedelemben foglalkozik pénteken a horvát sajtó a magyar labdarúgó-válogatott elleni, előző esti Európa-bajnoki selejtezővel, egyetértve abban, hogy a 3-0-s győzelem után Horvátországnak minden esélye megvan arra, hogy kijusson a jövő évi kontinensviadalra. A Jutarnji List című napilap azt írja, hogy a hazai játékosok a meccs után mosolyogva jöttek ki az öltözőből, és méltatták a spliti Poljud Stadionban tapasztalt nagyszerű légkört. "Úgy tűnt, különösen boldogok voltak amiatt, hogy ilyen hangulatban sikerült elérniük a diadalt, amely szélesre nyitotta a kaput az Európa-bajnokság előtt" - fogalmazott az újság. "Fontos győzelmet arattunk, nagyon boldogok vagyunk. Elértük a célunkat. Horvát labdarúgó válogatott játékosok külföldön. Azt hiszem, hogy csodás mérkőzést játszottunk, nagyobb különbséggel is nyerhettünk volna. Nagyszerű éjszaka volt ez a horvátok számára" - idézte a lap a házigazdák csapatkapitányát, Luka Modricot, aki elárulta, már a kezdő sípszótól nyomás alatt akarták tartani a magyarokat.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Horvátország Hrvatski nogometni savez A csapat beceneve(i) Vatreni Szövetség Hrvatski nogometni savez Konföderáció UEFA ( Európa) Szövetségi kapitány Slaven Bilić Csapatkapitány Robert Kovač Legtöbb válogatottság Dario Šimić (100) Legtöbb válogatott gól Davor Šuker (45) FIFA-kód CRO FIFA-rang 10. Legmagasabb FIFA-rang 3. ( 1999. január) Legalacsonyabb FIFA-rang 125. ( 1994. március) Élő-rang 10. Legmagasabb Élő-rang 5. Horvát labdarúgó-válogatott - Wikipédia. ( 1998. július 11. ) Legalacsonyabb Élő-rang 26. ( 2002. október 12. )
Hogyan alakultak az olimpiai falvak építésének szokásai, hagyományai? Áttekintés az első újkori játékoktól egészen napjainkig. Az 1896-os első modern olimpia megrendezése óta a játékoknak helyet biztosító szervező városok elsősorban arra törekszenek, hogy saját maguknak minél nagyobb dicsőséget szerezhessenek. Ez volt, hogy ötvöződött némi náci propagandával ( Berlin, 1936), vagy épp egymásnak való technológiai felkészültségbeli és erőfitogtatással ( Moszkva, 1980; Los Angeles 1984), de azért a lényeg mindig ugyanoda összpontosult: a játékokra. A korai olimpiákon eleinte még nem volt szükség hivatalos, a sportolók elhelyezésére szolgáló épületekre. Csak összehasonlításképp: az 1896-os, athéni olimpián 241 versenyző vett részt, a július 27-én kezdődő londoni olimpiára majd 17 000 sportolót várnak. Így természetesen ma már teljesen más a mérvadó szempontrendszer, mint annak idején. Az utóbbi évtizedekben a sportversenyekkel a város vezetői igyekeznek átfogóan irányítani a urbánus fejlődést, ezáltal megerősítve a helyi iparágakat, bővítve az adóalapot, támogatva a közvélemény által is fontosnak tartott infrastrukturális fejlesztéseket, befektetéseket.
Bár az olimpia alapítói kezdettől fogva a béke ünnepeként és a világban dúló háborúskodás lezárásaként tekintettek a játékokra, versenyszámai pl. Franciaországban mégis a katonai kiképzés kapcsán jöttek igazán divatba. Az újkori olimpiákat megelőző legfontosabb esemény az 1894-es párizsi konferencia volt, ahol Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére létrejött a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, mely a hagyományokhoz híven Görögországban, Athénban kívánta megrendezni az olimpiát. A görögök két évet kaptak a megfelelő létesítmények felépítésére, de mivel lassan haladtak a munkálatok, felmerült annak a lehetősége is, hogy végszükség esetén a millenniumot ünneplő Budapest veheti át a rendezést. Magyarország nagy bánatára végül a rendezők maradhattak az eredeti tervnél, és 1896. április 6-án I. György görög király megnyitotta az athéni olimpiai játékokat. A tíznapos sportrendezvényen 14 ország képviseltette magát (Ausztria és Magyarország külön indult), zömmel Európából, az őket képviselő játékosok 43 számban mérhették össze erejüket és tudásukat.
Miután 393-ban I. Theodosius római császár betiltotta az olimpiát a kereszténység nevében a játékokat újra 1896 április 6-ai kezdettel rendezték meg. A versenyszámok: atlétika, birkózás, kerékpározás, sportlövészet, súlyemelés, tenisz, torna, úszás, vívás. Az eseményen több magyar bajnokot is ünnepelhettünk. Az összesített ranglistán 6. helyezést értünk el. Százhúsz éve, 1896. április 6-án kezdődtek meg Athénban az első újkori olimpiai játékok. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása: Az első olimpiai játékokat a hagyomány szerint i. e. 776-tól, négyévenként rendezték meg Olümpiában a görög poliszok versenyzőinek részvételével. A négyéves ciklus a görög időszámítási rendszer alapja, az olimpia ideje pedig a városállamok közti béke időszaka lett. A versenyek alapelve a kalakogathia, a testi és lelki kiválóság harmóniája volt, ennek aforisztikus megfogalmazása az "Ép testben ép lélek". Az olimpiákon csak férfiak vehettek részt, nők még a nézők között sem vegyülhettek el. A versenyzők első alkalommal még csak 200 méteres stadionfutásban mérték össze gyorsaságukat, később bevezettek más futószámokat, a diszkosz- és gerelyvetést, távolugrást, birkózást, majd az ökölvívást, kocsiversenyt is, végül a program 5-6 napig tartott.
Athénban Evangélisz Zápasz, a gazdag görög sportbarát kezdeményezte a klasszikus ókori olimpiai játékok felelevenítését, és ehhez anyagi áldozatokat is vállalt. Az első ilyen olimpiai játékot 1859-ben, Athén főterén rendezték meg. Zápasz vállalta a Pánhellén Stadion felújítását, és az első stadionban megrendezett olimpiai versenyt már itt bonyolították le 1870-ben, melyet 1875-ben ismételten megrendeztek. Ugyanekkor Pierre De Cubertin a porosz-francia héáború (1870–1871) francia vereségének okait kutatta. Úgy vélte, a franciák hibája abban rejlett, hogy nem fordítottak elegendő figyelmet a katonák fizikai erőnlétére, ezen szerettek volna javítani. Coubertin arra is kereste a választ, hogyan hozhatja közelebb egymáshoz a nemzeteket, és hogy a fiatalok inkább versenyezzenek különféle sporteseményeken, mint háborúzzanak. 1890-ben részt vett a Wenlocki Olimpiai Társaság olimpiáján, és rájött, hogy az olümpiai játékok újraszervezésével el tudja érni céljait. Pierre de Coubertin Brookes és Zápasz ötleteire építette elképzeléseit.
1896. április 6. és 15. között került megrendezésre az első újkori olimpia, melynek Athén adott otthont. Előzmények Az utolsó ókori olimpia 393-ban került megrendezésre, ám ezt követően I. Theodosius római császár betiltotta a tornát, mondván, hogy a kereszténység terjesztésében gátat szabnak az ehhez hasonló pogány rendezvények, így be kell őket szüntetni. Bár 1500 év telt el, mire újra olimpiát rendeztek, egy nemzetközi torna megrendezésére már jóval korábban jelentkezett az igény. Olimpia címen rendeztek lovagi tornát 1516-ban Badenben, 1604-ben, Angliában pedig az English Olympic Game s című sporteseményt indították el. Ez utóbbi száz évig működött és mindig óriási érdeklődés fogadta. Később 1766-ban Richard Chandler oxfordi régész a görögországi Olympiában megtalálta Zeusz templomát. Ekkor kezdték el felkutatni az ókori olimpiát és megismerni a régi torna menetét. A kutatásokat a német Ernst Curtius vezette. Az első újkori torna előzménye a Pierre de Coubertin francia pedagógus és történész által összehívott kongresszus volt, melyet az Atlétikai Sportegyesületek Szövetsége szervezett 1894-ben.