A középkor óta a tizennégy segítő szent közé sorolják, a legnagyobb tiszteletet a régi Oroszországban tanúsították iránta. Magyarországon a bizánci kapcsolatok alapozták meg tiszteletét, mintegy hatvan községet neveztek el róla, többek között Kunszentmiklóst és Szigetszentmiklóst. Szent Miklós "ökumenikus" szent, amennyiben segített zsidókon is, amikor a keresztények igaztalanul vádolták őket. Nagylelkűségéhez és kedvességéhez fűződő történetek nyomán alakult ki a Mikulás-kultusz népszokása. (A Mikulás a Miklós név cseh és szlovák alakja. ) A különböző népek kultúrájában szinte mindenütt feltűnik hosszú, prémes, vörös köpenyben járó, deres szakállú, nagycsizmás alakja, személyéhez kapcsolódik a Mikulás-napi ajándékozás szokása. Német nyelvterületen a Mikulásnak fenyegető külsejű "kísérői" is vannak, akik veréssel vagy éppen megevéssel fenyegették a rossz gyermekeket: ilyen Németországban a gólyalábon közlekedő Knecht Ruprecht, Svájcban Schmutzli, Ausztriában a Magyarországon is ismert krampuszok.
A püspök rábeszélte a kapitányokat, hogy minden hajóról százmérőnyi gabonát adjanak a városnak, mert ezt a hiányt nem fogják észrevenni az ellenőrök. A tengerészek így is tettek, de amikor megérkeztek Bizáncba, csodálkozva látták, hogy a rakomány egy gabonaszemmel sem csökkent. A nevéhez fűződő leghíresebb legenda szerint élt Mürában egy szegény ember, aki nem tudta férjhez adni három lányát, mert nem tellett neki a hozományra. A dolog Miklós fülébe is eljutott, de a püspök túl szerény volt ahhoz, hogy nyíltan segítsen. Az éjszaka leple alatt három erszényt dobott be az apának, ezzel megmentve a lányokat attól, hogy örömlánynak adják el őket. E tettéért a hajadonok és az aggszüzek védőszentje, oltalmazója a házasságnak és az anyaságnak. Védőszentje továbbá Oroszországnak, Görögországnak, Szicíliának, Lotaringiának és Apuliának, a zálogházak tulajdonosainak, az illatszerészeknek, a gyógyszerészeknek, a pálinkafőzőknek, Magyarországon Kecskemét városának. Szent Miklós ünnepe mintegy a karácsony vigíliája, bevezetése, hagyományai összemosódtak a karácsonyi ünnepkörrel.
Miklós püspök legendája avagy kitől ered a Mikulás-hagyomány? - NullaHatEgy Kihagyás A katolikus egyház december 6-án emlékezik meg Szent Miklós püspökről, aki nagylelkű és bőkezű felebaráti szeretetével a karácsony előhírnöke. Ez a nap egyben a gyermekek által annyira várt Mikulás-ünnep is. MTI Szent Miklós (Nikolaosz) a keleti egyházak egyik legtiszteltebb szentje, ünnepét nyugaton a 10. század óta tartják. A hagyomány szerint Miklós a 3. században született a kis-ázsiai Patarában, gazdag kereskedőcsaládban. Szüleit kiskorában elvesztette, s egyik rokona, a város püspöke nevelte fel. Megtérése után Miklós jótékony célokra szétosztogatta örökségét, a hívők pedig égi jelre megválasztották Müra püspökévé. A hivatalt ötvenkét évig töltötte be. Diocletianus és Galerius császár keresztényüldözése (303-311) idején börtönbe került. 325-ben részt vett a Nagy Konstantin császár által összehívott niceai zsinaton. Az emberek tiszteletét és szeretetét jótékonykodásával vívta ki, tettei miatt már életében szentnek tartották.
Franciaország és Anglia területére a normannok viszik a tiszteletet a 11. század végén. Ereklyéinek 1087-ben Bari városába történt átvitele Európa-szerte fölvirágoztatta a Miklós-tiszteletet. (Magyarországi tiszteletéről kimerítően ír Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium c. művének I. kötetében. ) A késő középkor óta Miklós püspököt a tizennégy segítő szent közé sorolják. Számtalan templom, társulat és foglalkozás patrónusa (tanulók, gyermekek, leányok, hajósok, foglyok, pékek, kereskedők, gyógyszerészek, jogászok). A 11. században keletkezett a három megölt gyermek története, amit hamarosan dramatizálva is megjelenítettek. Az ártatlan gyermekek napján, december hatodika előestéjén előadott püspökjátékból bontakozott ki a közismert Miklós-est: a gyermekek meglátogatása, kikérdezése és megjutalmazása. A jelen körülmények között — félretéve az összes történeti problémát — Myra szent püspökének történeti arca alig ismerhető föl sűrű szakálla mögött. A hívő ember számára azonban akkor is a szent alakja ragyog tiszteletében, ha sokak számára Szent Miklós ma csak egy Télapó.
felületen keresztül van lehetőség.
Modellek az évi középhõmérséklet alakulására 7. 1. ábra. Az ábrákon háromféle számítógépes modell (szürke sávok) és a valóságos adatsor (piros) viszonya látható. Hőmérsékleti rekord Budapesten - Index Fórum. Ha csak természetes (a), vagy csak emberi (b) hatásokkal szeretnénk magyarázni a hõmérséklet emelkedését, nem esik egybe számításunk a valósággal. Ha azonban mindkét hatást figyelembe vesszük (c), a modell és a valóság egyezése nagyon jó 1
): 1988: 17, 0 fok Keszthely 1947: -22, 4 fok Debrecen Napi középhőmérséklet: -2, 7 fok 2007. 27 54 Az m1txt 176. oldalának információja szerint hőmérsekleti rekord Magyarországon ( január 27. ): 1936: 16, 8 fok Pécs 1954: -25, 2 fok Miskolc Napi középhőmérséklet: -4, 2 fok Előzmény: **BPO-700** (53) 53 1936: 16, 8 fok KPécsisbér 2007. 26 52 Az m1txt 176. oldalának információja szerint hőmérsekleti rekord Magyarországon ( január 26. ): 1995: 17, 0 fok Kisbér 1942: -24, 2 fok Miskolc Napi középhőmérséklet: -3, 6 fok 2007. 24 51 Az m1txt 176. oldalának információja szerint hőmérsekleti rekord Magyarországon ( január 24. ): 1993: 15, 5 fok Rajka 1942: -33, 0 fok Kecskemét Napi középhőmérséklet: -8, 8 fok 2007. 23 50 Az m1txt 176. oldalának információja szerint hőmérsekleti rekord Magyarországon ( január 23. ): 1993: 15, 5 fok Szentendre 1942: -30, 0 fok Kecskemét Napi középhőmérséklet: -7, 3 fok Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!