Mi az a vadkovász? Azért tesszük manapság a "vad" kifejezést a kovász elé, mert sokan használják az élesztős előtésztát kovásznak, így egyértelműbb, hogy miről is van szó pontosan. A kovász ugyanis nem élesztő, és nem futtatjuk, hanem etetjük. Dajkáljuk. Gondozzuk. A vadkovász alázatos munkával lisztből, vízből és ezeknek az alapanyagoknak napi frissítéséből létrehozott tejsav és egyéb baktériumok mikro-kultúrája, melyet ha beledagasztunk a kenyérbe, akkor a kenyerünk bár hosszabb idő alatt, de gyönyörűen megkel. Ha a kovászunk élettel teli, akkor igazi kenyércsodákat süthetünk vele. Mivel ez a kovászfajta sokkal érzékenyebb, mint az élesztős változatok, ezért több türelmet, szakértelmet kíván az elkészítése. Vadkovász A kovász jótékony hatása A kovásszal készített termékek kevésbé terhelik meg a szervezetünket, sok belgyógyászati probléma javulhat, ha a hagyományos eljárással, adalékanyagok nélkül készített péktermékeket fogyasztjuk. A kovászban lévő nagy mennyiségű, széles diverzitású baktériumflóra segítségével a gabona lebontása már a tészta érésekor megindul – ez a kulcs – így a szervezetünkbe már egy megdolgozott, sokkal könnyebben emészthető anyag kerül.
A neten sok helyen, esetleg egy kovászolós workshop-on. Magam részéről a Búzavirág kovászműhelyt ajánlom. Ismerem az alapítókat, és az egyébként is meglevő érdeklődésemet még jobban feltüzelték. A következő blogban saját kovászos tapasztalataimat írom le. Addig is kísérletezz!
Képet hoztam már róla, jöjjön hát most a recept is: IR-barát, kovászolt, teljes kiőrlésű tönköly kenyérkém alapreceptje. Nálunk hónapok óta ez "a kenyér"- lehet variálni, de így egyszerű formájában is nagyon finom. Több helyen is olvastam már, hogy teljes kiőrlésű liszttel nem is lehet jó kenyeret sütni, tömör lesz, meg … Többen kérdeztétek az utóbbi időben, hogy mégis mi az, hogyan készül a vadkovász, amit használok. Bár eredetileg nem terveztem, de akkor kapjon egy külön posztot ő is. :o) Nos a kovásszal barátkozást, ahogy az IR-t is "dobta a gép", ugyanis felütötte a fejét a családban némi intolerancia a sütőélesztővel szemben: … Szóval az úgy volt hogy… Azt már említettem párszor, hogy nálunk intolerancia miatt a sütőélesztő nem játszik, a régi kovászomtól pedig jó pár hónapja már, hogy búcsút kellett vennem. Hónapok óta játszottam a gondolattal, hogy újat indítok – ezúttal egy kicsit jobban rákészültem és kiokosodtam a témában. Pár hete aztán …
Mint minden nagyszerű dolog, az otthoni kenyérsütés főszereplője, a vadkovász is törődést igényel. Ilyenkor amatőr mikrobiologusként arra törekszünk, hogy természetes erjesztéssel létrehozott vadkovászunkat életben tartsuk. Hogyan készítsünk kovászt, és mit kell tennünk, hogy jó egészségben maradhasson? A vadkovásznak mindössze három összetevője van: liszt, víz és türelem. A természetes erjedés beindításához meleg környezetre és nagyjából egy hétre van szükség. Ha a finomliszt felét teljes kiőrlésűre cseréljük, a csapvíz helyett pedig szénsavmentes ásványvizet vagy forrásvizet használunk, nagyobb sikértartalmú kenyerünk lesz és négy-öt napra csökkenthetjük a készítéshez szükséges időt. Van, aki kevés kefirrel vagy néhány szőlőszem kifacsart levével készíti. Az első napon egy csapott evőkanál finomlisztet, egy csapott evőkanál teljes kiőrlésű búzalisztet és két evőkanál langyos vizet elkeverünk egy befőttesüvegben. Letakarjuk egy konyharuhával, és meleg helyre tesszük. Ezután minden reggel hozzákeverünk egy csapott evőkanál lisztet és egy evőkanál vizet.
(lásd Wikipedia) A készítéséről több leírás is található a neten, én Limarától és Bettytől vettem az ötleteket. Az első nap estéjén fogtam tehát egy jó alaposan elmosott csatos üveget és egy fakanalat (nem tudom, mennyit számít, én a kovászos üvegbe csak fakanállal nyúlok), majd az üveg alján kikevertem 50g tk tönkölylisztet 50g szűrt vízzel. (ez elvileg nem kitétel, de nálunk nagyon kemény a csapvíz) Az üveg tetejét lazán ráhajtottam, és hagytam a konyhapulton pihenni. (érdemes letakarni zacskóval, konyharuhával, hogy a muslicák és barátaik ne találjanak bele…a lényeg, hogy kapjon levegőt) A második nap estéjére már látszott, hogy kezd "mocorogni", így 24 óra után etettem-itattam: 2 ek tk tönkölyliszt és 2 ek szűrt víz került bele: először a víz, majd miután jól fellazult az érlelődő kovász, alaposan belekevertem a lisztet is. A harmadik nap menetrendje ugyanez volt, egyre látványosabb bubikkal. A negyedik napon aztán kezdtek az események nemtetsző fordulatot venni: kicsapta a vizet a tetejére és a friss, savanykás illat helyett kezdett ecetes szaga lenni… A helyzetet 2 dolog mentette meg: elkezdtem teljes kiőrlésű rozsliszttel is etetni és nem ragaszkodtam tovább a fele-fele arányhoz, inkább a sűrű állagra gyúrtam, tehát picit a növeltem a lisztek arányát.
A kovász az egyik legegyszerűbb dolog a világon, hiszen csak liszt és víz kell hozzá. Mégis ez a két alapanyag és némi türelem egy csodás mini ökoszisztémát hoz létre, amitől a kenyerünk finomabb, levegősebb és tartósabb lesz. Pontosan mi is a vadkovász? A vadkovász (továbbiakban kovász) liszt és víz erjedésével (fermentáció) keletkező anyag, amiben vad élesztőgombák és tejsavbaktériumok találhatok. Az élesztőgombák a keményítőt vízzé és széndioxiddá bontják, ez adja a kenyér lyukacsosságát. A tejsavbaktériumok pedig a gabonák fehérjéit (glutenin+gliadin=glutén) veszik kezelésbe, azaz előemésztik nekünk aminosavakká. Hogy kerülnek ezek a mikroorganizmusok a kovászba? A lisztből és a levegőből. A gabonaszem felületén megtalálhatók ezek a "kis lények", így a lisztbe is bekerülnek. A levegő is tele van velük. Amikor összekeverjük a vizet és a lisztet, elkezdenek szaporodni a masszában. Ha sokat sütünk kelt tésztákat, valószínűleg gyorsabban indulnak be a folyamatok, mint aki nem használja a konyháját.
Másnapra magához is tért Manci, szép sűrű volt, emelkedett majd süllyedt, egyre több buborék volt benne, ahogy azt kell – és az illata is ismét inkább sörös-citromos volt, mint ecetes. Ezen felbuzdulva, az ötödik naptól már 12 óránként etettem-itattam. Ezzel a módszerrel a kovász elvileg a nyolcadik napra erősödik meg annyira, hogy készülhet vele egy próbasütés, én a negyedik napi kis malőr miatt adtam még 2 napot a dolognak: csak a 10. napon vettem ki belőle egy próbakenyérnyit (200g) és etettem vissza ekkor már tényleg jó keményre a kovászt. Pár órát még vártam, míg buborékosodni kezdett a pulton, majd szépen rácsuktam az üveg tetejét és ment a hűtőbe. A próbasütés egyébként a vártnál jobban sikerült, még engem is meglepett, olyan szépen feljött a kenyér… Manci pedig azóta is a hűtőben lakik: ha kiveszek belőle valamihez – átlag 3-4 naponta – megetetem-megitatom, ügyelve, hogy tartsa a sűrű állagát (emiatt mostanra a kovász 3/4 részét számolom tk lisztnek a receptekben), kicsit hagyom a pulton levegőzni, majd mikor látom, hogy elkezdett dolgozni, visszacsukom és megy a helyére.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Kis-Benedek József arról is beszélt, hogy az Iszlám Államnak az egyiptomi terrorszervezet hűségesküt tett. Megindult a harc az utódlásért, az egyik akár a Sínai-félszigeten található szervezet is lehet, de lehet a Boko Haram, vagy az al-Kaida is. Az egyiptomi kormánynak most az a legnagyobb problémája, hogy ebben a merényletben valószínűleg olyan személyek vettek részt, akik egyiptomi állampolgárok. Az egyiptomi rendőrök és katonák – akiket a különböző ellenőrzőpontokra szállítanak – szinte félnek, hiszen nagyon sok rendőrt és katonát öltek meg – mondta a biztonságpolitikai szakértő, aláhúzva azt is, hogy most nem javasolt most a turistáknak Egyiptomba látogatni. Az egyiptomi gazdaság bevételének második legfontosabb forrása a turizmus, amely most nagyot zuhant. Veszélyes görögországba utazni 2020 version. A merényletek éppen azért történnek, mert az arab országok gyengítése a terrorszervezetek célja. Sajnos sikerrel is jártak – húzta alá. Az egyiptomi kormány kemény intézkedéseket vezet be, és az egyetlen lehetőség, hogy teljesen felszámolják ezt a területet nagyobb erőkkel odavezérelve – mondta Kis-Benedek József.