Figyelt kérdés Gondolom, először ki kell számolni a medence területét, ami 600köbméter. g=10 a viz nyomása 1000 kg/köbméter. Hogyan számoljam tovább? 1/10 anonim válasza: A nyomást úgy számoljuk ki, hogy erő/a felület, amelyen az erő hat (F/A=P). Ebben az esetben a víz súlya nyomja a medence alját. Tehát a F=V(víz térfogata)x Víz sűrűsége x g(gravitációs gyorsulás) Az A pedig a medence aljának felülete A=25mx12m Térfogat számításkor ügyelj arra, hogy a medence csak 1, 6m magasságig van tele vízzel! Tehát nem 2m 2013. márc. 13. 22:14 Hasznos számodra ez a válasz? 2/10 anonim válasza: Nem kell hozzá m3-t számolgatni. Csak az a lényeg, h mekkora a vízoszlop magassága. Jelen esetben 1. 6m. Medencetérfogat » Medencetérfogat » korallszirtes-akvarium.hu. [link] p=ro*g*h p: hidrosztatikai nyomás ro: folyadék sűrűsége g: gravitációs állandó h: folyadékoszlop magassága Behelyettesítve -> 16kPa az eredmény. 2013. 22:23 Hasznos számodra ez a válasz? 3/10 A kérdező kommentje: Köszönöm szépen sikerült megértenem. 4/10 anonim válasza: De bizony yanis az elvet kell megérteni, nem a képletet bemagolni.
Ennek alapján logikus kérdés merül fel: hogyan kell kiszámítani a kapacitása az eszköz a medencében? Egyszerűsítése érdekében a számításokat kell a következő adatokat: V - a hangerőt a tál (L);? T - a különbség a kívánt hőmérséklet a felmelegített víz és egy bázis a víz hőmérséklete a medencében (fok); t1 - várható idő-melegítés (óra); C - fajhő (mindig egyenlő 1, 16); q - származó hőveszteségek vízfelszín (W / sq. ) Fontos! Medence térfogat számítás kalkulátor. Az átlagértékek hőveszteség:.. A kültéri medence - 1000 W / m²-es, részben zárt - 620 W / m²-es, teljesen fedett -520 W / m² A számítási képlet: P = ((VhShΔT) / t1) + QHS Tegyük fel, hogy a teljes mértékben nyitott medence térfogata 40 liter, és a víz felszínén 24 nm-es Ahhoz, hogy a hő a víz benne 4 Chasa feltéve, hogy a hőmérséklet-különbség 15 fokos, akkor szükség van egy hőcserélő közelítőleges kapacitása P = ((40h1, 16h15) / 4) + 1000h24 = 24 kW. Ha valamilyen oknál fogva nem szeretnék vásárolni egy hőcserélő a medence, akkor lehet építeni azt a saját kezével.
A vízmennyiség kiszámítása a vizet tartalmazó edény alakjától függ. A négyzet vagy téglalap alakú hajók térfogatának kiszámításához a térfogagyenletbe való belépéshez tudnia kell annak hosszát, szélességét és mélységét, V = L_W_D, ahol L hosszúságot jelent, W a szélességet és D a mélységet képviseli. Ugyanazon térfogat kiszámításához egy kör alakú hajónál ismernie kell a hajó mélységét és átmérőjét vagy sugarat, mivel ebben az esetben a térfogagyenlet a következő: V = (r ^ 2) Dπ, ahol r jelöli a sugarat, D jelentése a mélység, és π vagy pi jelentése állandó érték, általában 3, 14-re kerekítve. Téglalap alakú hajó térfogata Ha 10 méter hosszú, 12 méter széles és egyenletes 6 méter mély medencét használunk, akkor kiszámoljuk a medencében lévő víz mennyiségét, szorozva a tízelt 12-rel 6-mal, ami 720 köbméter vizet eredményez. A tartály térfogatának kiszámítása. Az egyik köbméter 7, 48 gallon, azaz a víz medencéje ebben a medencében megközelítőleg 5386 gallon víznek felel meg. Kör alakú hajó térfogata Ha ki kell számítania egy 20 láb átmérőjű és 6 láb mély kerek medencében a vízmennyiséget, kezdje el az átmérő felének felére csökkentését, hogy elérje a 10 sugárhosszot.
Szögletesítse meg a sugarat, és szorozza meg a mélységgel és a állandó pi, vagy 3. 14. Ennek eredményeként 1, 884 köbméternyi vízmennyiséget kapunk, amely 7, 48-szorosszor szorozva a köbméter lábnyomot gallonná konvertálva nagyjából 14, 092 gallonnyi víz.
Új!! : Szalamiszi csata és Xerxész (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Az ókor hadtörténetéből – Csaták – Szalamisz Kr. e. 480 Görögök: Eurübiadész (Spárta), Themisztoklész (Athén), Adeimantosz (Korinthosz), kb. 360 hajó Perzsák: I. Xerxész, kb. 500 hajó I. Dareiosz perzsa király görögök elleni hadjárata Kr. 490-ben kudarcot vallott. Fia, I. Xerszész alapos előkészületeket tett, hogy sikerre vigye a perzsák ügyét. Mindeközben Themisztoklész elérte, hogy az athéniak erős, ütőképes flottát építsenek. Miután a perzsák újabb hadjárata megindult, a spártaiak az eddig – mondhatni – megszokott módon, a szárazföldön próbáltak ellenállni, de a Thermophülai-szorosnál (Leonidasz sokszor emlegetett hősies ellenállásának dacára) vereséget szenvedtek. A görögöknek nem maradt más esélyük, mint a tengeren meggátolni a totális perzsa inváziót. Az eseményeket I. Az ókor hadtörténetéből – Csaták – Szalamisz. Xerxész irányította, aki bízott erőfölényében. Athén városát Themisztoklész tanácsára kiürítették, a lakosság zöme Szalamisz szigetén keresett menedéket. Kezdetben vita volt a görögök között, hogy a névleg Eurübiadész parancsnoksága alatt álló hajóhad hol szálljon szembe a perzsákkal.
Szerfölött kedvezőtlenné vált helyzetükből Pauszaniasz egy éjszakai hadmozdulattal szerette volna kivonni csapatait, hogy a síktól délre magasló hegyek hágóiban és szorosait megerősítve jusson élelemhez és vízhez. A rendkívül bonyolult tervet nem sikerült végrehajtani; a hajnal még a síkon találta az összegabalyodott görög csapatokat. A perzsa lovasság rohamra indult ellenük; a lassabban mozgó gyalogság követte. Csapataik mozgását a perzsák sem tudták összehangolni, és a zűrzavart kihasználva Pauszaniasz ellentámadásba lendült. Szalamiszi csata címke | Napimagazin. A túlerőben harcoló perzsák jó eséllyel így is győztek volna, ha Mardoniosz fővezér el nem esik — Hérodotosz szerint egy spártai parittyás vagy athéni parittyás lőhette fejbe. Erre a perzsák megfutottak, a görögök pedig elfoglalták és megsemmisítették a perzsa tábort. Következmények [ szerkesztés] A menekülő perzsákat Artabazosz szedte össze több-kevesebb sikerrel. Helyzetüket tarthatatlannak ítélte, és elindult velük hazafelé. Pauszaniasz húsznapos ostrommal bevette Thébait, amely korábban átállt a perzsákhoz, és kivégeztette a perzsapárti vezetőket.
Éjszaka azonban fordítva, s a lovakat elvezették itatni. Egyik hajnalban ionok szöktek át a perzsa táborba, s jelentették Miltiádésznek, hogy a lovasság nincs a helyén. A történészek véleménye szerint a perzsák elhatározták, hogy nem várják meg a görög támadást, a lovassággal hajóra szállnak, s Attikát megkerülve megtámadják Athént. Másik vélemény szerint túl sok időt töltöttek a lovak megitatásával. Miltiádész amikor megkapta a hírt, rögtön megtámadta a gyalogságot. A perzsákat váratlanul érte a támadás, s kénytelenek voltak közelharcot folytatni. A perzsák csatát vesztettek, de nem sereget. Hajóra szálltak, és Dél-Attikát megkerülve megpróbálkoztak Athén elfoglalásával, de a partraszállásról lemondtak. A Perzsa Birodalomban előbb az egyiptomiak, majd a babiloniak lázadása okozott gondot. 486-ban I. Dareiosz meghalt, s fia, Xerxész került a trónra. Szalamiszi csata - Uniópédia. A görögök tudták, hogy a perzsák újra támadni fognak. Az arisztokraták és földművelők által támogatott Ariszteidész szerint a szárazföldi haderőt kell továbbfejleszteni.
Dareiosz felirata szerint öngyilkos lett, Hérodotosz viszont azt írta, hogy lovaglás közben saját kardja sebesítette meg halálosan az uralkodót. Bárhogyan is történt, egyik hadvezére, Dareiosz úrrá lett a birodalom keleti felében kitört lázadáson, és – kis közjáték után – megszerezte a perzsa trónt. Xerxész és a trónján ülő Nagy Dareiosz egy Kr. 515 körül készült reliefen a perszepoliszi kincstárban Dareiosz tehetséges uralkodónak bizonyult. Úrrá lett a káoszon, és feleségül vette Kürosz összes nőnemű leszármazottját, hogy ezzel is erősítse trónigényét, hiszen hiába származott a perzsa királyi dinasztiából, csak oldalági rokon volt. Hódításai során a birodalmát kiterjesztette Európára is, átkelt a Boszporuszon, és elfoglalta Trákiát. Kísérletet tett a Fekete-tenger mellett élő szkíták leigázására is, ám azok nem vállaltak ellene nyílt ütközetet, és a felperzselt föld taktikáját alkalmazva végül visszavonulásra kényszerítették az uralkodót. Kr. 499-ben fellázadtak a kis-ázsiai görög városállamok, akik felégették Szardeiszt is, majd körülbelül hat évig ellenálltak a perzsa uralomnak.