Ebbe az együtt gondolkodásba Dankó Kristóf a jövő generációit, a gyerekeket és a fiatalokat is bevonja. A vizuális nevelést rendkívül fontosnak tartja és szívén viseli, rendszeresek a diáknapokon való előadásai Dorog építészetéről. Közvetlen, jó hangulatú előadásaival közvetíti az építészet és a városkép fontosságát. 2014-ben jelent meg könyve Dorog védett építészeti alkotásairól, amely a városban a közgondolkodás, építészeti tudatformálás eszközévé vált. Állami főépítész 2007/6. Javaslatára és ajánlására került be a megyei értéktárba – 1938-ban az Eucharisztikus Világkongresszus dorogi eseményére készült, Gáthy Zoltán akkori főépítész által tervezett – Szénoltár. Dankó Kristóf főépítészi tevékenysége mellett sikeres, elismert tervező is. Egyedi, kortárs hangulatú épületei az évente meghirdetett "Az Év Háza Komárom-Esztergom Megyében" pályázaton számtalan elismerést kaptak, de két alkalommal nyert az Év Homlokzata országos pályázaton is. Sokszínű, sokoldalú, kreatív főépítészi tevékenységének, továbbá Dorog városban a fiatalokkal végzett példaértékű közös munkájának elismeréseként érdemelte ki "Az Év Főépítésze" Díjat.
Egy város arculatát és hangulatát elsősorban épületei, terei, utcái határozzák meg és alakítják ki. Épített környezetünk védelmét és korszerűsítését Esztergomban a Főépítészi Iroda látja el. Az építész munka szépségeiről, valamint a várható fejlesztésekről Krizsán András Ybl-díjas főépítészt kérdeztük. Főépítészként mit tart a legfontosabb feladatának? Nekem mindig is az volt a leglényegesebb, hogy munkámmal a helyi közösségeket, a helyi értékeket erősítsem. Esztergom Város Önkormányzata. Ezt a szemléletet próbálom megtartani a főépítészi munkám során is úgy, hogy az építészet ügyét emeljem a lehető legmagasabb szintre. Az épített környezet minőségének javítását, a kulturált városias környezet kialakítását tartom szem előtt úgy, hogy az harmóniában legyen a természettel, környezettel és az itt élő emberekkel. Vidékfejlesztéssel is foglalkozik… Az utóbbi években sokat foglalkozom vidékfejlesztéssel, részben területrendezéssel. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnökségének a tagja vagyok, ahol sok más vidékért elkötelezett civil egyesület vezetőjével együtt igyekszünk a vidéki életminőség, környezet és gazdálkodás érdekében tevékenykedni.
A nagyszerű fekvés, a sokféle funkció miatt a térség kedvelt kirándulóhelye. Székesfehérvár – egy karnyújtásnyira! link: Növény- és állatvilág: Az Arborétum 96 hektáros területét részben a termőhelynek megfelelő erdő borítja, részben a mintegy 250 fa - és cserjefaj foglalja el. Pákozdi Pagony Arborétum és Vadaspark - Pákozd, Sukoró, Látnivalók - - - Látnivalók. Az 1960-as évektől a terület fásítása során a VADEX Mezőföldi Zrt. több, mint 1500 ha erdőt telepített a Velencei-tó vízvédelme, a klíma javítása és közjóléti célok érdekében. Az erdő számára rendkívül kedvezőtlen, pár cm vastag termőrétegű kopárokon az úttörő szerepet játszó erdei és feketefenyvesek után a valamikor őshonos – molyhos tölgy, virágos kőris és egyéb fa - és cserjefajokból álló – elegyes erdők segítik a célok elérését. A hegy és különösen a tó élővilága rendkívül gazdag. A növények közül kiemelkedő a vetővirág, az apró nőszirom, a fekete kökörcsin, a madarak közül a darázsölyv és a kabasólyom. A vadasparkban és a madárröpdékben, t illetve a Vízi világ megfigyelőponton testközelből figyelhetők meg a nagyvad- és szárnyasvadfajok.
Belépők ára kb. 3 500 - 4 000 Ft/fő. Fix ülőhely 1 000 Ft/fő. Más kedvezménnyel nem összevonható. Magyarország egyik legnépszerűbb üdülőhelye a Velencei-tó. Területe 26 km2, a felület harmada nádassal borított. A napsütés hatására, valamint a sekély, átlagosan 1, 5 m-es mélysége miatt Európa egyik legmelegebb tava: a víz hőmérséklete elérheti a 26-28 °C-ot is. A szomszédságában emelkedő Velencei-hegység hazánk egyetlen önálló őshegysége, melynek tömegét gránit alkotja. A hegység legmagasabb pontja a 352 m magas Meleg-hegy. A természeti látnivalók mellett építészeti, kultúrtörténeti emlékekben is gazdag e táj. Program: Első állomásotok a Pákozd-Sukoró Arborétum és Vadaspark. Velencei-hegység és a Velencei- tó között, a 160 méter magas Mészeg-hegy oldalában helyezkedik el. A kellemes, erdős-ligetes környezetben remek sétákat tehettek a tanösvényen, a magas kilátótoronyból csodálhatjátok a széles panorámát, vadvirágos réteken piknikezhettek. Utazás a Pákozdi-Sukorói Arborétum és Vadasparkba. A 7, 25 hektár területen testközelből figyelhető meg a dámszarvasok, a gímszarvasok, a japán szikák, a muflonok, a vaddisznók, ausztráliai emuk.
Az interaktív játékokkal felszerelt Tájmúzeum betekintést nyújt a Velencei-tó és a Velencei-hegység természetrajzába, a halászati kiállítás pedig a régi, helyi halászok, nádvágók életét mutatja be. ELÉRHETŐSÉGEK H-8096 Sukoró Hétfő, kedd: szünnap Szerda - Péntek: 10-16 Szombat-Vasárnap: 9-16 +36 30 417 0133 Süti kezelés Weboldalunk sütiket használ a működtetés, a használat megkönnyítése és a statisztikai nyomon követés érdekében. A weboldal láblécében megtekinthető az Adatkezelési tájékoztatónk és a sütik használatának részletes leírása. A sütikkel kapcsolatos beállítások a későbbiekben bármikor módosíthatók a láblécben található Süti kezelés feliratra kattintva. Elfogadom a javasolt beállításokat Beállítások módosítása Alap működést biztosító sütik Ezen sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát, és látogatóink azonosítása nélkül gyűjtenek információt a használatáról. Használt sütik: PHPSESSID A felhasználó böngészési állapotát rögzíti az oldalbetöltések között.
Egyéb információ: A Pákozd – Sukoró Arborétum a Velencei-hegység és a Velencei- tó között, a 160 m magas Mészeg-hegy oldalában helyezkedik el. A nagyszerű fekvés, a sokféle funkció miatt a térség kedvelt kirándulóhelye. Az Arborétum 96 hektáros területét részben a termőhelynek megfelelő erdő borítja, részben a mintegy 250 fa - és cserjefaj foglalja el. Az 1960-as évektől a terület fásítása során a VA DEX Mezőföldi Zrt. több, mint 1500 ha erdőt telepített a Velencei-tó vízvédelme, a klíma javítása és közjóléti célok érdekében. Az erdő számára rendkívül kedvezőtlen, pár cm vastag termőrétegű kopárokon az úttörő szerepet játszó erdei és feketefenyvesek után a valamikor őshonos – molyhos tölgy, virágos kőris és egyéb fa - és cserjefajokból álló – elegyes erdők segítik a célok elérését. A hegy és különösen a tó élővilága rendkívül gazdag. A növények közül kiemelkedő a vetővirág, az apró nőszirom, a fekete kökörcsin, a madarak közül a darázsölyv és a kabasólyom. A vadasparkban és a madárröpdében testközelből figyelhetők meg a szarvasok, őzek, vaddisznók, muflonok, fácánok és a vadpulykák.