Ma lenne 100 éves Aristotelis Savalas, akit ezen a néven kevesek ismertek, Telly Savalasként, illetve Kojakként azonban beírta magát a film- és a tévétörténelembe. Tavaly ilyenkor már összeszedtünk néhány érdekességet az életéről, például azt, hogy sokáig csak görögül beszélt, volt vízimentő, újságárus és rádiós műsorvezető is, nem színészként, hanem rendezőként kezdte a karrierjét, próbálkozott énekesként is, a kopaszságot tudatos karrierdöntésként vállalta be, és ő volt Jennifer Ansiton keresztapja. Most pedig lássuk a legemlékezetesebb szerepeit! 7. Mackenna aranya (1969) Forrás: Michael Ochs Archives / Getty Images A Kelly hősei előtt egy évvel Savalas már kipróbálhatta magát egy olyan filmben, amelyben egy csapat férfi kincsekre vadászik. Telly Savalas - adatlap - ISzDb. J. Lee Thompson westernjében Gregory Peck alakítja a címszereplő Mackennát, aki tudomást szerez az apacsok aranyának rejtekhelyéről, de megsemmisíti a térképet, hogy csak ő találhasson rá a helyre. Egy mexikói bandita, Colorado (Omar Sharif) is meg szeretné kaparintani az aranyat, a hajtóvadászatra pedig az amerikai hadsereg közelben állomásozó hadtestének Telly Savalas által alakított parancsnoka is felfigyel.
3. Őfelsége titkosszolgálatában (1969) A hatodik James Bond-film nagy bukás volt, de nem Savalas miatt. A színész alakította minden idők talán leghíresebb Bond-gonoszát, Blofeldet, aki egy halálos vírussal próbálja meg elpusztítani az emberiséget. Érdekesség, hogy az emlékezetes bobszánkós üldözésben, amit a svájci olimpiai csapat részvételével forgattak, Savalas hajtotta végre a stúdióban azt a mutatványt, amelyben Blofeld fennakad egy fán, mert a kaszkadőrök a helyszínen nem tudták felvenni a jelenetet. 2. A 100 éve született Telly Savalas 7 legemlékezetesebb alakítása. Kelly hősei (1970) Minden idők egyik legviccesebb háborús filmje nem sokkal a normandiai partraszállás után, Franciaország játszódik, ahol a Kelly hadnagy (Clint Eastwood) vezette alkalmi katonacsapat megpróbálja megkaparintani a németek által elfoglalt francia kisváros bankjában őrzött 16 millió dollárt. Terry Savalas a forgatás idején már 48 éves volt, vagyis kiskatonának egy kicsit túlkoros, mégis nagyon jól állt neki Bazi Joe szerepe, és a film legjobb jelenete (a Tigris harckocsival) is az ő, illetve Clint Eastwood és Donald Sutherland nevéhez fűződik.
James Bond ellenfele is volt az 1969 -es Őfelsége titkosszolgálatában című filmben. Ezek után jött talán legismertebb szerepe, a máig is népszerű Kojak című krimisorozat, ahol az állandóan nyalókázó és szivarozó, a bűnözőket mindig megleckéztető, címszereplő hadnagyot alakította 1973 -tól 1978 -ig. Érdekesség, hogy ekkor, a sorozat kezdetén költözött a Sheraton Universal Hotel egyik harmadik emeleti lakosztályába, ahol napi 200 dollárért egészen haláláig lakott. Úgy találta ugyanis, hogy sok macera a saját lakás fenntartása, míg a hotelben mindennel ellátják. A szálló bárját is róla nevezték el. Ezután A Poszeidon kaland című kalandfilm következett 1979 -ben, majd több Kojak-tévéfilm 1989 – 1990 -ben. A köztes időkben olyan balfogásokban szerepelt, mint a Piszkos tizenkettő – Halálos küldetés, de ezek nem homályosították el többségében sikeres szerepeit. Legendás szinkronhangja Inke László volt, később főleg Koncz Gábor szinkronizálta. Énekléssel is próbálkozott, számos, főleg szerelmes dalt adott elő, bár nem volt túl jó az énekhangja, ami a dalok előadása közben is rendszeresen szívott cigarettáknak is tulajdonítható.
Bevonult az amerikai hadseregbe, és katonai szolgálatot teljesített a második világháborúban, így aztán később az olyan filmek esetében, mint például a Kelly hősei, nem kellett messzire mennie a tapasztalatokért. Egy autós ütközés során meg is sérült, és több mint egy évig tartott a felépülése, ő maga pedig később sosem volt hajlandó beszélni a háborúról. Traumatikus élményt szerzett vízimentőként. Mielőtt híres színész lett volna, sokféle munkát kellett vállalnia, hogy meg tudjon élni valamiből. Volt például újságárus és vízimentő is, utóbbi munkakörben pedig olyan trauma érte, ami aztán egész életében végigkísérte: nem tudta megmenteni egy fuldokló életét. A Biblia tette kopasszá. Későn futott be, már 37 éves volt, amikor először kamerák előtt szerepelt. A kopaszodással már ekkoriban is küzdött, de a korai filmjeiben még némi hajjal látható. Akkor borotválta le a fejét először teljesen kopaszra, amikor A világ legszebb története – A Biblia című monumentális filmeposzban eljátszotta Poncius Pilátust, onnantól kezdve pedig ragaszkodott a kopaszsághoz, és ez lett a védjegye.
A 91 éve született Aristotelis "Telly" Savalas amerikai színészt, énekest a nyalókás detektív, Kojak figurájával azonosítják. Görög emigránsok gyermekeként 1922. január 21-én született az USA-ban Aristotle Savalas néven. Édesapja étteremtulajdonos, édesanyja pedig művész. Amikor a Sewanhaka gimnázium ba belépett, csak görögül tudott beszélni, de 1940-ben amikor érettségizett, már angolul is tudott kommunikálni. Az érettségi után beállt vizimentőnek, de miután egy embert nem tudott megmenteni, kilépett. A II. világháború ban teljesített szolgálata után a Columbia Egyetemen angolt, rádiózást és pszichológiát tanult. 1948-ban diplomázott, majd újságíró ként helyezkedett el az ABC News nál, ahol hírszerkesztőként dolgozott. Színészi karrierje harmincas évei közepén kezdődött – először a televízióban bukkant fel: tévés műsorokban és sorozatokban szerepelt. Itt fedezte fel Burt Lancaster. Idővel a vásznon is megjelent. Első szerepei között volt a Cape Fear ( A rettegés foka 1962. ) eredeti verziója Gregory Peck főszereplésével, és Az alcatrazi madárember ( 1962.
A Kojak sorozat forgatásán ismerkedett meg Julie Hovland utazó ügynökkel, akivel aztán élete végéig egy párt alkottak, és két gyerekük született. Ekkorra Savalas már túl volt két korábbi, sikertelen házasságon. Összesen hat gyereke született, akik közül három szintén színész lett. A mama mellett lakott egy hotelben. Az 1970-es évek közepén költözött be a Sheraton luxushotelbe, aztán ahol egészen élete végéig élt. Véleménye szerint túl sok gonddal jár egy saját lakás fenntartása, itt viszont napi 200 dollárért mindennel ellátták. Sőt, az édesanyját is odaköltöztette a hotelbe, néhány emelettel feljebb. Profi szerencsejátékos volt. Imádta a szerencsejátékokat, és pókerezni profi szinten tudott. Számos versenyen elindult a legmagasabb szintű Las Vegas-i tornákig, és a többségükről nyereséggel tért haza.
Subject Area: Literature, Language and Composition Description: A tananyag során a diákok elmélyítik ismereteiket az irodalmi levél műfajáról, Radnóti Miklós költészetéről, a Bori noteszről és a Levél a hitveshez című versről. Megismerik az elsődleges forrás (videóinterjú) elemzésének lehetőségét, és fejlődik empátiás készségük. A tananyag elvégzése segíti a tanulók szövegértési és kommunikációs készségeinek fejlesztését. Radnóti Miklós versei: LEVÉL A HITVESHEZ. A tananyagot Árpási Ildikó középiskolai tanár fejlesztette. A mélyben néma, hallgató világok, üvölt a csönd fülemben s felkiáltok, de nem felelhet senki rá a távol, a háborúba ájult Szerbiából s te messze vagy. Hangod befonja álmom, s szivemben nappal ujra megtalálom, hát hallgatok, míg zsong körém felállván sok hűvös érintésü büszke páfrány. Mikor láthatlak ujra, nem tudom már, ki biztos voltál, súlyos, mint a zsoltár, s szép mint a fény és oly szép mint az árnyék, s kihez vakon, némán is eltalálnék, most bujdokolsz a tájban és szememre belülről lebbensz, így vetít az elme; valóság voltál, álom lettél ujra, kamaszkorom kútjába visszahullva féltékenyen vallatlak, hogy szeretsz-e?
A Hetedik ecloga az utolsó időszak verse, Radnóti legtragikusabb verseinek egyike, a bori notesz egy darabja, amelyet Radnóti 1944 júliusában írt a bori munkatáborban. Radnótit és fogolytársait Szerbiába vitték kőtermelésre, útépítésre. A tábornak Lager Heidenau volt a neve, és Žagubica fölött a hegyekben helyezkedett el. Innen a táborból küldte haza verseit a költő. A Hetedik ecloga szögesdrótos kerítések közt, a munkatáborban született néhány hónappal Radnóti halála előtt. Radnóti Miklós műveinek elemzése | doksi.net. A vers egy utolsó szerelmi vallomás feleségéhez, amelyet a legelkeseredettebb állapotban, a legkilátástalanabb helyzetben tett. A magyar irodalom egyik legszebb vallomáslírája. Hetedik ecloga Látod-e, esteledik s a szögesdróttal beszegett, vad tölgykerités, barakk oly lebegő, felszívja az este. Rabságunk keretét elereszti a lassu tekintet és csak az ész, csak az ész, az tudja, a drót feszülését. Látod-e drága, a képzelet itt, az is így szabadul csak, megtöretett testünket az álom, a szép szabadító oldja fel és a fogolytábor hazaindul ilyenkor.
Az ősz is ittfelejt még? A csókjainkról élesebb az emlék; csodákban hittem s napjuk elfeledtem, bombázórajok húznak el felettem; szemed kékjét csodáltam épp az égen, de elborult s a bombák fönt a gépben zuhanni vágytak. Ellenükre élek, - s fogoly vagyok. Mindent, amit remélek fölmértem s mégis eltalálok hozzád; megjártam érted én a lélek hosszát, s országok útjait; bíbor parázson, ha kell, zuhanó lángok közt varázslom majd át magam, de mégis visszatérek; ha kell, szívós leszek, mint fán a kéreg, s a folytonos veszélyben, bajban élő vad férfiak fegyvert s hatalmat érő nyugalma nyugtat s mint egy hűvös hullám: a 2 x 2 józansága hull rám. Lager Heidenau, Žagubica fölött a hegyekben, 1944. Radnóti Miklós: Levél a hitveshez - Perjési Hilda (Vers mindenkinek) - YouTube. augusztus-szeptember "tudom, hogy az vagy. Hitvesem s barátom, – / csak messze vagy! Túl három vad határon. " Ezen a héten Radnóti Miklós fájdalommal telt gyönyörű vallomását ajánljuk. Radnóti kései verseinek állandó motívuma, visszatérő dallama és mindent átható zenéje az a költői szólam, amely a halál tudatából és bizonyosságából született.
Hangod befonja álmom, s szivemben nappal ujra megtalálom, hát hallgatok, míg zsong körém felállván sok hűvös érintésü büszke páfrány. Mikor láthatlak ujra, nem tudom már, ki biztos voltál, súlyos, mint a zsoltár, s szép mint a fény és oly szép mint az árnyék, s kihez vakon, némán is eltalálnék, most bujdokolsz a tájban és szememre belülről lebbensz, így vetít az elme; valóság voltál, álom lettél ujra, kamaszkorom kútjába visszahullva féltékenyen vallatlak, hogy szeretsz-e? s hogy ifjuságom csúcsán, majdan, egyszer, a hitvesem leszel, - remélem ujra s az éber lét útjára visszahullva tudom, hogy az vagy. Hitvesem s barátom, - csak messze vagy! Túl három vad határon. S már őszül is. Az ősz is ittfelejt még? A csókjainkról élesebb az emlék; csodákban hittem s napjuk elfeledtem, bombázórajok húznak el felettem; szemed kékjét csodáltam épp az égen, de elborult s a bombák fönt a gépben zuhanni vágytak. Kányádi Sándor: Álmodó Várost álmodtam ide én; fölraktam, itt van:... az enyém. Utat álmodtam, kész az út; fürkészem: milyen messze fut?
Egy kiszolgáltatott ember szavait olvassuk a versben, aki csupán játékszer volt a történelem kezében. Élete kettétört, jövőjét elvették, ugyanakkor felháborodásnak, lázadásnak nyoma sincs a hangjában. A sorok mögött egy hatalmas tragédia húzódik meg, amely az emberiség szégyene: a háború. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3