A vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson és népszavazáson elfogadják a veszélyhelyzet idején lejárt okmányokat is; szavazni kizárólag a személyazonosság, valamint a lakcím vagy a személyi azonosító (személyi szám) igazolása után lehet az ország 10 243 szavazókörében reggel 6 és este 7 óra között. A választáson kizárólag személyesen és - a korábban átjelentkezésüket kérők kivételével - csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazókörben lehet szavazni. A szavazóhelyiségben csak az szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság vasárnap már senkit nem vehet fel a névjegyzékbe. Lejárt személyi igazolvánnyal is lehet szavazni « Mérce. A választópolgár bármilyen típusú érvényes személyi igazolvánnyal igazolhatja magát: a kártyaformátumúval és a régi típusú, könyvecske formájú személyi igazolvánnyal egyaránt (utóbbi lehet a régi, kemény borítójú, a népköztársasági címerrel vagy a puha borítójú, a köztársasági címerrel). A bizottság elfogadja a kártya formátumú, érvényes ideiglenes személyi igazolványt, a kártya formátumú, érvényes gépjármű-vezetői engedélyt és az 1998 végétől kiadott lézergravírozott, érvényes útleveleket is.
A havazás is befolyásolhatja a napon belüli szavazókedvet
A görögkatolikus egyházban a nagyböjt már két nappal korábban elkezdődik, mint a római katolikusoknál, a hamvazószerda előtti hétfőn. A böjt a görögkatolikus egyházban a lelki felkészülés, újjászületés időszaka, melyet a test aszkézise tesz teljessé, hogy ily módon a hívek méltóan ünnepelhessék majd Jézus feltámadását. A bűnbánati időszak jelentőségéről számos elmélkedés született az évszázadok folyamán, az egyik szent atya, Zadonszki Szent Tyihon így fogalmaz: "Van testi böjt, van lelki böjt is. Az a testi böjt, amikor a gyomor tartózkodik az ételtől, italtól. Vissza a böjthöz. A lelki böjt az, amikor a lélek megtartóztatja magát a rossz gondolatoktól, cselekedetektől, szavaktól. Az a jó böjtölő, aki minden rossztól eltávolodik. Ha azt akarod, ó, keresztény, hogy ezen módra a böjt hasznos legyen, akkor böjtölj testileg, böjtölj lelkileg is, és mindig böjtölj! " Van tehát lelki és testi böjtölés. A lelki böjtölés is egyfajta önmegtagadás, ami azt jelenti, hogy ebben az időszakban még inkább figyelnünk kell arra, hogy elkerüljük a bűnöket.
A böjt és az absztinencia jelenlegi szabályait a római katolikus egyház kódexének törvénye határozza meg. A püspökök konferenciája az egyes országokban korlátozott mértékben módosítható. A Canon Jogi Törvény előírja (1230-1252. Kanonok): Tud. 1250: A bűnbánó napok és idők az univerzális egyházban minden év pénteken és a böjt időszaka. Tud. 1251: A püspöki konferencia által meghatározott húsból vagy más élelmiszerből való tartósítás minden pénteken megfigyelhető, kivéve, ha a pénteki ünnepségre esik. A hamutartást és a böjtöt betartják a hamu szerdán és a nagy pénteken. 1252: Az absztinencia törvénye kötődik azokhoz, akik tizennegyedik évet töltöttek. A böjtörvény a hatvanadik év kezdetéig megköti azokat, akik többségüket elérik. A lelkek és a szülők lelkészei gondoskodnak arról, hogy azok is, akik életkoruk miatt nem köti a böjt és az absztinencia törvényét, megtanítják a bűnbánat valódi jelentését. Katolikus böjt szabályai. A római katolikusok szabályai az Egyesült Államokban A böjtölés törvénye "azokról van szó, akik elérik a többségüket", amelyek eltérhetnek a kultúrától a kultúráig és országonként.
Jó péntek, a nap, amikor Jézus Krisztust megfeszítették, a keresztény naptár egyik legszentebb napja. A katolikusok jó pénteken enni húst? A katolikus egyházban a böjt és az absztinencia jelenlegi szabályai szerint a nagypéntek az összes húsból és húsból készített ételek, minden 14 év feletti katolikusok számára. A jó péntek pedig a szigorú böjt napja (csak egy teljes étkezés és két kis snack, amely nem egészen a teljes étkezésig) a katolikusok számára 18 és 59 év közöttiek között. Ismerje meg a böjtre vonatkozó szabályokat. (Azok, akik nem tudnak gyorsan vagy tartózkodni egészségügyi okokból, automatikusan lemondanak a kötelességükről. ) Miért tartózkodnak a katolikusok a húsból jó pénteken? Fontos megérteni, hogy a katolikus gyakorlatban az absztinencia (mint a böjt) mindig az elkerülése valami, ami jó nekik, ami jobb. Más szóval, nincs semmi, ami eredetileg hibás a hússal vagy a húsból készült ételekkel; az absztinencia különbözik a vegetarianizmustól vagy a veganizmustól, ahol egészségügyi okokból elkerülhető a hús vagy az állatok leölésének és étkezésének erkölcsi ellenvetése.
A böjt már az izraelita vallásnak is fontos része volt, amikor pedig Krisztus kiállt tanítványai mellett, amiért nem böjtöltek az ő életében, kimondottan azzal érvelt, hogy majd a halála után böjtölni fognak. A keresztények legalább az első század végétől megtartották a péntekeket, később pedig a böjt negyven napját, emlékezésül Krisztus szenvedésére. A katolikus vallás szívében másfél évezreden át dialektikus időfelosztás működött, ritmikus mozgás a böjt és az ünnep, a nagyböjt és a húsvét, a lemondás és a jóváhagyás pólusai között. A katolikusok a világ legtöbb nagy vallási hagyományával osztoztak ezen a ritmuson, amiből arra következtethetünk, hogy a böjtben van valami igen lényeges nemcsak a katolikus keresztények sajátos identitása szempontjából, hanem bármely vallásos ember számára is. 1967 óta azonban az, ami azelőtt valóban közösségi önmegtartóztatás volt, amely Krisztus szenvedésére, saját lelki szegénységünkre és még konkrétabban az egész emberi nem anyagi szegénységére emlékeztetett minket, és arra, mit jelent éhezni, újabb egyéni fogyasztói választási lehetőséggé vált, akár egy diéta.