Néhány évig börtönlelkész a váci fegyházban, majd bajai pap, végül Bácsfeketehegyen állapodik meg 1876- ban. Itt éri a korai halál 50 éves korában, 1889-ben. Szilády János töprengő lélek volt, s a társadalommal, a világgal sőt egyházával kapcsolatos gondolatit, aggályait, nem egyszer bírálatát leírta bátyjához szóló leveleiben és beleszőtte prédikációiba. Korának elismert nagyhatású prédikátorai közt tartották számon. Beszédeit gondosan megfogalmazta, irodalmi formába öltöztette. Nem elvont teológiai vagy morális kérdésekkel foglalkozott, prédikációin érződik a hely és az idő aktualitása. Ez is közrejátszhatott abban, hogy kortársai szívesen olvasták kötetben kiadott beszédeit. Keresztelő János | KERESZTYÉN VERSEK. Van amelyik több kiadást is megélt. Szilády az egyén helyét keresi a modern társadalomban, a hitből élő ember magatartását igyekszik megformálni a családban, a nemzetben. Vissza-visszatér a polgárosodás révén mindjobban elvilágiasodó magyar társadalom problémáira, fájlalja a hagyományos falusi közösségek felbomlását, a vallásos eszmény háttérbe szorulását.
Ha azt állítjuk, hogy nem vétkeztünk, hazugnak tüntetjük fel, és tanítása nincs bennünk. " (1Jn 1, 8-10) Ezután nézzünk bele a mellettünk élő ember szemébe, hogy meglássuk: Isten szeretetre teremtett. Szeretetre igen, hogy kapcsolatainkban igazi "hídépítők" legyünk, aki képesek önzetlenül szeretni. S végül nézzünk bele a szinte vagy teljesen idegen ember arcába, hogy megtapasztaljuk: Isten látogat. Látogat igen, hogy általunk is szerethesse őket Isten. Nem szabad megfeledkezni a sorrendről, mert, ha ezt megtartjuk, akkor személyünk ajándékká válik és nem veszünk el, nem leszünk az élő holtak országának tagjai már itt a földön. Azoknak országa ez, akik sötétségben botorkálva, szánalmas kis életükkel tetszelegnek magukban. Ők szélsőségektől megrészegített módon isszák a poshadt vizet. Kiknek istene a nyerészkedés, aminek áldoznak naponta a házi oltáron. Az ilyenek számára nem létezik advent, de még karácsony sem. Zárt világuk zugaiból csúfolódnak azokkal, akik nyitottak Istenre. KIÁLTÓ SZÓ A PUSZTÁBAN | KERESZTYÉN VERSEK. Csúfolódnak, amikor az Istentől megérintett keresztény lélek virrasztva készül a Szent Éjszakára.
Ki vagyok én? … Bizony a Hang csupán. A Hang csak, amely elszáll a pusztában és sok, sok év jön, míg rátok talál! Míg megértitek, mi a Hang, a hívás, Míg rajtatok is betelik az írás és egy akol és egy pásztor leszen. Kiáltó Szó a Pusztában – „Az én szavam élet és lélek.”. Én hívogató hang vagyok csak itt. A Hang, amely az Úr elébe visz. A Kiáltónak szózata csupán… A követek meghajtott fejjel álltak. Mint ezüst harang, úgy zengett a szó, Ó, szent alázat! Boldog tiszta hit! Szívük csendes lett, mint mélyvizű tó s Fejük felett fehér galambok szálltak… …Így történt ez Bethabarában. Rolla Margit
Értelme megnyílik az ő eljövetelekor, s ami rejtve volt, napvilágra jön annak megjelenésével, akiről a jövendölés szól. Az a tény, hogy Zakariás szava megjön János születésekor, ugyanazt jelenti, mint a templom függönyének szétszakadása Jézus keresztre feszítésekor. Ha János önmagát hirdette volna, Zakariás ajka nem nyílt volna meg. Megoldódik a nyelv, mert megszületik a hang. Mert János az időben hangzó hang, Krisztus azonban a kezdettől hangzó örök Ige. " A szenteket ünnepelve haláluk napjáról szoktunk megemlékezni, minthogy az megdicsőülésük ünnepe, a mennyországi örök élet kezdete. Az Egyház Szűz Márián kívül csak Keresztelő Szent Jánossal tesz kivételt, földi születésnapjának megünneplésével – miként Szent Ágoston is említi. Keresztelő János életének minden mozzanata az Úr Jézusra mutat: "Az Úr hívott meg, mielőtt még megszülettem; anyám méhétől fogva emlékezetében él nevem… A nemzetek világosságává teszlek, hogy üdvösségem eljusson a föld határáig" – Izajás próféta szavai Keresztelő Jánosban beteljesedtek.
Eredetileg héber–görög–latin–orosz–magyar eredetű név, jelentése Isten kegyelme, Isten kegyelmes. A keresztény szimbolika szerint a Mária látogatása alkalmával Erzsébet méhében felujjongó János örömének, szeretetének tüzét fejezi ki a Szent Iván éjszakáján gyújtott tűz. Keresztelő Szent János ünnepe összefonódik az európai népek közös hagyományával, a nyári napforduló ünneplésével, az ősi tűzgyújtás hagyományával. János és a napforduló együtt való ünneplése az V. századtól általános. Magyar Kurír (gj)
Életének fő állomásait az evangéliumok örökítették meg. "Növekedett, lélekben erősödött", és a pusztában élt, remeteként, amíg nyilvánosan fel nem lépett: Krisztus közelgő eljöveteléről beszélt, bűnbánatot hirdetett; a Jordán vizében megkeresztelte az embereket. Jézus is elment hozzá megkeresztelkedni, amit János, aki felismerte a Megváltót, először nem akart megtenni, de Jézus így szólt: "Engedj most, mert így illik nékünk minden igazságot betöltenünk" (Mt 3, 15). * Virágos Szent János, éjszakád világos. Míg előtted leszek, tiszteletet teszek, Csak addig világos, légy aztán homályos! (magyar népdal) "Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbé lennem" (Jn 3, 30) – Szent Iván havának, júniusnak 24. napja a nyári napforduló ideje, december 24-e a téli napfordulóé. Két születés: a Keresztelőé s a Megváltóé. Keresztelő János hat hónappal volt idősebb Jézusnál, ezért születése napja karácsony (a téli napforduló) előtt hat hónappal van, a nyári napforduló idején. Iván Keresztelő Szent Jánosra utal: az Iván név a régi magyar Jovános, Ivános alakjából származik, illetve a János név szláv formájából.
Füstifecske képek Ezen az oldalon füstifecske képeket találsz. A füsti fecske a fecskefélék villásfecskék nemének legelterjedtebb faja. Jellegzetes külsejű énekesmadár, testének felső részén kékesfekete tollazattal, villás farktollakkal és ívelt, hegyes szárnyakkal. A füsti fecske feje és háta kékesfekete, hasa világos, vöröses árnyalattal, mellénye és homloka élénkrozsdaszínű. A torokfoltot fekete torokszalag választja el a testaljtól. Farka … Olvass tovább Füsti fecske fióka A füsti fecske tojó kettő-hét, ám átlagosan öt tojást tojik, melyek fehér alapon vöröses pettyekkel díszítettek. A tojások hússzor tizennégy milliméteresek és 1, 9 gramm súlyúak, melyből mintegy 5 százalékot a tojás héja teszi ki. A keltetés időszaka 14-19 napot vesz igénybe, melyet további 18-23 nap követ, amíg a füsti fecske fiókák tollazata … Olvass tovább Füsti fecske fészek A füsti fecske május elején kezd költeni, a második költés június végére, július elejére tehető. Korai érkezéskor, kedvező időjárás esetén április elején is megkezdhetik a költést.
Még mindig tart a telelésből vissza érkezett fecskék első költési időszaka. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor fokozottan oda kell figyelni a fészkek épségére. Viszont az állat világban is történnek balesetek és bizony egy-egy fészek néha megreped, eltörik vagy leesik a helyéről. Ekkor sem kell kétségbe esni, mutatom a megoldást. Léteznek mesterséges fecskefészkek amikkel helyettesíteni lehet a megrongálódott fészkeket. Ahhoz, hogy tudjuk milyen fészket válasszunk, tudnunk kell milyen madárról is van szó pontosan. Igen tudom fecskéről. De szép kis hazánkban kétféle sárfészket építő fecske fajjal is gyakorta összefuthatunk. Az egyik a molnárfecske, a másik a füsti fecske. Lássuk melyik madárnak milyen fészke van. Molnárfecske: zárt fészket épít a tető síkjáig feltolva, kis nyílással leginkább ereszek alatt, erkély és tornác beugrókban egyes fészket is épít de ha van lehetősége, zsúfolt kolóniát alkot nagyvárosok lakóparkjaiban is előfordul Ha le is esnek, nem feltétlenül törnek össze, hiszen a kiszáradt molnárfecske fészke nagyon kemény.
Hazánkban három fecskefaj költ állandó jelleggel. A füsti fecske, a molnárfecske és a partifecske. Rajtuk kívül még költőfajunk a sarlósfecske, ám dacára megjelenésbeli hasonlóságnak, ő nevével ellentétben nem fecskeféle, hanem a kolibrik rokona. Az elmúlt években megfigyelték egy negyedik fecskefaj, a vörhenyes fecske költését is. Mindhárom fecskefajra jellemző, hogy jó és gyors repülők. Táplálékukat a levegőben vadászva szerzik, melyet elsősorban apró, repülő rovarok (pl. szúnyogok) képeznek. Fészkelésüket tekintve azonban a partifecske kivételt képez. Ő ugyanis nem sárból, a falra építi fészkét. Még ennél is érdekesebb helyet választ az utódgondozásra. A partifecske partfalakba vájt költőüregekben neveli fiókáit. A füsti és a molnárfecske egykor sziklafalakon, barlangokban költött, ám az ember terjeszkedésével szép lassan az épített környezetet választották otthonukul. Így váltak lassacskán úgynevezett kultúrakövető, urbanizálódott fajokká. Molnárfecske Hazánkban szinte teljesen kultúrakövető lett.
Kapcsolódó kérdések:
Mivel fészkeiket az emberekhez közel rakják, a füsti fecskéket gyakran kellemetlennek tartják, annak ellenére, hogy ez a kis madár nagyon fontos munkát végez, hiszen megakadályozza a rovarok elszaporodását. Készítsünk műfészket a fecskéknek>>