Megpirítjuk a kockára vágott kolozsvári szalonnát az aprított vöröshagymával, majd ráhelyezzük a savanyú káposztát. Ráöntjük a bort, így együtt pároljuk 25-30 percig. H agymás pirított burgonyaköret A nagyobb burgonyákat kettévágjuk, majd kevés zsíron serpenyőben megpirítjuk. Tepsiben sült, fűszeres káposzta | Vájling.hu Főzési tippek és Könnyű Recept Magazin. Mielőtt elkészül, rádobjuk a felszeletelt vöröshagymát és együtt néhány percig továbbsütjük. Forrón tálaljuk! Patkó Dávid kreatív séf ajánlásával! #
A tepsiben sült, fűszeres káposzta finom és egészséges köret, egy mártogatóssal összekötve még tévézés közbeni nasinak is kiváló. Mindegy, hogy fehéret vagy lilát választasz, a ropogósra sült káposzta igazán pazar fogás, amit különféle fűszerekkel még különlegessé varázsolhatsz. Húsok mellé köretként és önmagában is igazán ízletes, és akkor még nem is beszéltünk áldásos hatásairól – nemcsak antibakteriális hatású és tele van béta-karotinnal, de élelmi rostokban is gazdag, így az emésztésre is remek hatással van. Sütőben sült, fűszeres káposzta 1 fej káposzta 3 evőkanál olívaolaj fokhagymapor friss petrezselyem (vagy 2 ek szárított petrezselyem) 1 teáskanál só bors A sütőt 180 fokra előmelegítjük, majd egy tepsit sütőpapírral kibélelünk. Cserépedényben sült töltött káposzta recept | Street Kitchen. A káposztát megtisztítjuk, a külső leveleit eltávolítjuk, majd nagyobb, egy centi vastag szeletekre vágjuk. A torzsát nem szedjük ki, így a cikkek nem fognak szétesni. Az olívaolajat egy kis tálba öntjük, megszórjuk a fokhagymaporral, ízlés szerint sóval és borssal, majd az egészet alaposan elkeverjük.
AZ ÉTELEK A METRO GASZTROAKADÉMIÁN KÉSZÜLTEK.
Életmód Tavasz végén, nyár elején jelennek meg a legzsengébb káposzták, amelyek között azoknak is érdemes körülnézni, akiknek a káposzta szó hallatán egy gyűlölt főzelék jut eszükbe. Többféleképpen el lehet készíteni, mint gondolnánk. Káposztás bundában sült hús | TopReceptek.hu. A káposztafélék családjába nem csak azok a fejes, leveles zöldek tartoznak, amiket valamilyen formában mindenki ismer: ott a zöld, a fehér és a lila fejes káposzta, a kelkáposzta, vagy éppen a hosszúkás, világos színű, jól harapható kínai kel. A káposztafélék (Brassicaceae) a keresztesvirágúak rendjébe tartoznak (mint a dinnyefa-, kapri- vagy rezedafélék), ez pedig igen népes család, sok nemzetséggel: a Brassica nemzetségekbe sorolható a karfiol, a brokkoli, a pagodakarfiol, a kelbimbó, a retek, a karalábé, de a feketemustár és a tarlórépa is. Már az ókori görög, római kultúrákban megjelentek az első fejes változatok, amelyeket a középkorban tovább szelektáltak-nemesítettek. A nemesítésre vezethető vissza magyar neve is: a keresztezett növényre alkalmazott latin "compositum" szó alakulhatott valahol Kelet-Európában "kapusztává".
Akinek a kezén most ebből tényleg egy több részes Shakespeare-királydráma született, olyan, mint a II. Richárd, folytatásaként a kétrészes IV. Henrikkel, az V. Henrik kel, majd a háromrészes VI. Henrik kel. No meg a III. Richárd! Amely nem véletlenül volt olyan népszerű a magyar színpadokon a mondott Kádár-érában is. " Abban a rendszerben, amelyben Spiró György már gimnáziumi évei alatt elhatározta, hogy drámaíró lesz, aztán mégis az újságírás, a tanítás és a tudományos munkák felé fordult. Persze, a színházhoz is szorosan kötődött, 1986-tól hat évig volt a kaposvári Csiky Gergely Színház dramaturgja, 1992 és 1995 között pedig a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója. Spiró György: Az dráma, ha Isten helyén a Párt áll | 24.hu. Az ELTE-vel egy időben a Színház- és Filmművészeti Főiskolán is elkezdett oktatni, 1990-től 1997-ig tanár, 1997-től habilitált docens, 1997 és 2000 között pedig Széchenyi professzori ösztöndíjas volt. 2016 februárjától 2018-ig a Szegedi Nemzeti Színházban dolgozott mint művészeti főtanácsadó. Závada Pál az Egy piaci nap olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Radnóti Miklós Színház) "Ha alaposabban betekintenénk Spiró műhelytitkaiba, és kutatni kezdenénk azokban a dokumentumokban, amelyekkel ő dolgozott, megpróbálhatnánk lépésről lépésre rekonstruálni, mely jelenetek alapulnak egy-egy értekezletnek (pl.
Garaczi László darabja, a Veszteg pályázatra született karanténdráma. Garaczi azt mondja, smakkolt neki ez a forma, és az, hogy online mutatják be, meghatározta a mű kereteit. Amikor bejött a karantén, Garaczi felfüggesztette a regényt, amelyen dolgozott, márpedig vele ilyen még sosem fordult elő. Úgy érezte, a járvány és az egész körötte lévő helyzet valami nagyon speciális dolog. Már március közepétől elkezdett jegyzetelni, figyelte az embereket, a beszámolókat, vírusnaplókat olvasott, majd néhány héttel később meglátta a kiírást. Spiró György üzenete a Magyar Dráma Napjára - Színház.hu. A Veszteg egy szerelmes darab, egyfajta Rómeó és Júlia-történet, de a szerelmesek nem találkoznak, a belső monológjukat halljuk. Mindkét szereplő teljes izoláltságban él, gondolnak egymásra, reménytelenül, túl vannak már a szerelmen és a lehetőségen, hogy történetük legyen. A posztdramatikus színház, amely Garaczit érdekli, egyik jellemzője, hogy a konfliktusok nem feltétlenül manifeszt módon jelennek meg, hanem gyakorlatilag prózai szövegek, monológok következnek egymás után, és ezek sorozatában van a feszültség.
Nem csak azt, hogy a középosztály elsiratása folyik, hanem azt, hogy van egy nagyon súlyos, alapvető probléma, ami nem feltétlenül csak orosz. Ha csak orosz drámákat ír valaki Oroszországban, egy-két évtizedig számíthat sikerre a világban, utána azonban nem fogják játszani. Csehovot viszont a mai napig lehet, mert az emberiség egyik alapvető problémáját fogalmazta meg. Könyv: SPIRÓ GYÖRGY - DRÁMÁK V.. Az 1984-es munka óta a Meggyeskert pedig Spirónak is tartogatott újdonságot. Például jobban elcsodálkozott azon a hihetetlen tudatosságon, ahogy a darab meg van írva. Úgy értékelte, a Meggyeskert az a dráma, amelyikben abszolút hibátlanul működik a dramaturgia. Az író ezt azzal a példával támasztotta alá, miszerint a Három nővérben jön egy agresszív nő, Natasa, és kitúrja a három nővért a házukból, tulajdonukból. Az összes szereplő már ott is nyomorult, szerencsétlen, nem tudja megoldani az életét, de van Natasa, aki eléri a célját. Nagyszerű szerep a Natasáé, de nem illik bele abba a rendszerbe, amelyik azt mutatja be, hogy senkinek nem sikerülhet, mert az egész van eltörve, a részek sem tudnak a maguk módján érvényesülni.
Az első oldalon kiderült, hogy tulajdonképpen mindent javítani kell. Meg voltunk lepve. Végül készült egy új szöveg, mert nem volt mit tenni. Annak idején Tóth Árpád németből fordította, ahogy tette Kosztolányi Dezső is a Három nővér esetén, azonban Kosztolányinak őrületes érzéke volt a drámához, Tóth Árpádnak ellenben a lírához – idézte fel. Spiró kifejtette, nagy költők is bele tudnak esni abba a hibába, hogy nem a drámát fordítják, hanem csak a szöveget. Önmagáról elmondta, tartja magát a szöveghez, mégis, ha nem szituációkban fordít, ő is hibázok. Csehovval pedig régen foglalkozott már, szakdolgozatát oroszul, orosz szakosként a Három nővér szövegéről írta. Ekkor már sejtettem valamit, hogy ez a Csehov nem egészen olyan. Ifjúkoromban, de még utána is elég sokáig édesbús, lírai, szomorú történeteket raktak színpadra és imádják, hogyha könnyárban úszik a közönség. Csehov nem ilyen – fogalmazott. Hiszen Csehov abszurd drámákat írt, ezekhez azonban más úton jutott el, mint mondjuk a franciák, vélekedett az író.
Ő a naturalizmusból indult ki, a realizmusból, s azt feszíti túl szinte a végtelenségig, egészen elképesztő eredményekre jutva. Spiró felidézte, amikor Sztanyiszlavszkij bemutatta a darabot, a rendező és a színészek véleménye meglehetősen eltérő volt a Csehov-drámáról. A színházigazgató véleményét pedig Csehov sem osztotta. Ott gubbasztott a próbákon, nagyon szomorúan, és amikor kérdezték, mit szól a mester, azt mondta, semmit, minden bele van írva a darabba. Azonban - vélekedett Spiró - ha Sztanyiszlavszkij nem édesbús, lírai történeteket gyárt ezekből a drámákból, nem lett volna nemzetközi sikere. Általában annak van sikere, ami giccs. Ami nem giccs, az elvész. Nagyon lassan jöttek rá a világ színházaiban, hogy ez bizony nemhogy nem giccs, hanem annak az ellentéte – mondta. Az író egy érdekes történetet is megosztott az érdeklődőkkel: a 60-as években egy Anatoly Efros nevezetű nagy orosz rendező megrendezte a Három nővért, hozzánk azonban csak később jutott el a híre. Másfél évig irdatlan nagy sikerrel ment az előadás, amikor is rájöttek, hogy ezt nem lenne szabad hagyni, és száműzték Szibériába a rendezőt, az előadást pedig betiltották.
Garaczinak már korábbi darabjai is ilyen típusú szövegeket voltak. A Covid rám nézve nagyon termékeny volt, sokkal többet dolgoztam – mondta az Indexnek az író, aki hozzátette, ezt a rászánt időt a jövőben is szeretné megőrizni: "A drámaíró és a színház között mindig is volt egyfajta feszültség, egyik a másikon mindig próbált fogást keresni. A színház mindig kicsit idegenkedik a drámaírótól, hogy miféle szövegeket hoz oda neki, az író meg tart attól, mivé lesz a szövege a színházban. De ez ősidők óta így van. " A díjat odaítélő kuratórium tagjai Csizmadia Tibor rendező, Nánay István színikritikus, Lőkös Ildikó dramaturg és Németh Gábor író volt. Csizmadia Tibor az átadón azt mondta, hogy eddig a zsürorok színházba jártak, és ráböktek a díjazottakra, a két csonka Covid-évad után viszont erősen szükség volt a fantáziájukra – ami más egy rendezőnél és más egy dramaturgnál. Elmondta, hogy rendezőként Garaczi szövegével nem tud mit kezdeni, de látja, hogy rendezőtanítványainál működnek az ilyen típusú szövegek.
1946-ban született Budapesten. Író, drámaíró, esszéista, műfordító. Díjai József Attila-díj (1982), Erzsébet-díj (1990), Déry-díj (1993), Madách-díj (1994), Szép Ernő-díj (1997 és 2004), Az évad legjobb drámája díj az alábbi művekért: Az Imposztor – 1984, Csirkefej – 1987, Kvartett – 1998, Koccanás – 2004, A Budapesti Drámaverseny első díja a Honderűért (1998), Babérkoszorú-díj (1998), a Digitális Irodalmi Akadémia tagja (2002), A Szépírók Társaságának díja A Jégmadár című regényért (2002), Harsányi-díj (2002), Az évad legjobb darabja a Dramaturg Céh szerint az Elsötétítés (2002), A Magyar...