Egyes erdőkben, pl. a zárt lombú, sötét bükkösökben teljesen hiányozhat a cserjeszint és a talajon tenyésző aljnövényzet. A talajt itt ténylegesen csak a korábbi években lehullott avar borítja. Kora tavasszal azonban, amikor a lombkorona hiánya miatt még jut fény az avarra, néhány virágos növény a bükkösökben is megfigyelhető. Az erdei élőlények között bonyolult kapcsolat alakult ki. Az elhalt, korhadó növényi részek, állati tetemek lebontásában szerepet játszanak a mikrobák, valamint a különböző korhadékevő szervezetek. A hangyák például az erdei talaj takarítói, feldolgozzák az elkorhadt fákat, az elpusztult rovarok tetemeit. Érdekes módon segítik néhány növény szaporodását is. Elfogyasztják az ibolya és a kapotnyak magjának húsos részét. A mag csírázóképes marad, és a hangyáknak köszönhetően az erdő más részére kerülhet. Enyugat.hu. A korhadó faanyagban bogarak (pl. ) lárvái fejlődnek. A lárvák az elhalt faanyaggal táplálkoznak. Ez a táplálék azonban emészthetetlen lenne a számukra, ha bélrendszerükben nem élnének olyan mikrobák, amelyek segítenek a fa megemésztésében.
A természetes erdőben tehát azért fontos a korhadó faanyag, mert élő szervezetek (korhadékevő és korhadéklakó élőlények) tömegének életéhez szükséges. A növényi részeket úgynevezett növényevő állatok fogyasztják. Magvakkal, termésekkel, növényekkel táplálkozik a nagy pele, az erdei egér, számos lepke faj hernyója és a rovarok döntő többsége, de a mezei nyúl, az őz és a gímszarvas is. Nagyon jól megfigyelhető a kapcsolat a lepkék és bizonyos növények között. A lepkék hernyóinak fejlődése az adott faj tápnövényéhez kötött. A nappali pávaszem hernyója a csalánon, a kis színjátszó lepke hernyója a füzeken, rezgő és fekete nyáron, míg pl. a kis Apollólepke hernyója az odvas kel ti kén fejlődik. A növényevő állatok maguk is táplálékot jelentenek más fajok számára. Az egérre és a pelére a macskabagoly és a róka vadászik, a hernyókat harkályok, cinegék, füzikék gyűjtik össze. A rovarevő madarakat viszont elkapja a karvaly és a héja. A gerincteleneknek is megvannak a maguk ragadozói. Az aranyos bábrabló évente akár 400 lepkehernyót is elfogyaszt.
Különféle ökoszisztémák léteznek, ahol az állatok élnek és fejlődnek. Ebben az esetben, Erdei állatok túlélésük optimalizálása érdekében fejlődtek és alkalmazkodtak ehhez a környezethez. Sok faj él az erdőben, és mindegyiknek megvan a maga egyedi sajátossága. Ebben a cikkben az erdei állatok összes jellemzőjét, életmódját és fejlődését mutatjuk be. Főbb jellemzők Az erdei állatok azok, amelyek élőhelyüket az erdei élőlényekből nyerik. Vagyis bolygónk különböző szélességi fokain a fák és bokrok többé-kevésbé sűrűek. Mivel önmagában egyetlen ökoszisztéma sem nevezhető "erdőnek", hanem mindkettő a trópusi esőerdők, mint például a sarkvidéki tajga, a kifejezés alatt egyesülnek, Az erdei állatok között sokféle faj található. Az erdők, ahogy ismerjük őket, nagyon fontosak az élethez. Egyrészt többé-kevésbé változatos állatfajoknak ad otthont, amelyek táplálék- vagy tápanyagköröket integrálnak, akár ágaikban, gyökereikben, törzseikben vagy virágaik és gyümölcseik körül. Másrészt nagy mennyiségű légköri oxigént termelnek, a szén-dioxidból is megkötik a szenet, és stabilan tartják a Föld klímáját.
Demjén Ferenc, előadóművész, zeneszerző, aki az igényes magyar rockzene megteremtésében játszott meghatározó szerepéért, valamennyi korosztályhoz szóló, csodálatos zenei hangzású, mély eszmei mondanivalójú dalaiért és dalszövegeiért, azok magával ragadó interpretálásáért, a közönség szeretetétől övezett, folyamatosan megújuló művészi pályafutása elismeréseként kapta meg a Kossuth-díjat. Kossuth dij összege a w. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd Fekete György, Munkácsy Mihály-díjas belsőépítész, érdemes művész. A belsőépítészet csaknem minden területét átfogó gazdag művészi alkotómunkájáért, a Magyar Iparművészet című szakfolyóirat újraindításáért, a nagy múltú magyar iparművészet értékeinek folyamatos bemutatásáért, szakmai-közéleti tevékenységéért, egész életpályája elismeréseként. Harangozó Gyula György, balettművész, koreográfus, érdemes művész részére a klasszikus és kortárs balettrepertoár szinte valamennyi jelentős férfi főszerepének emlékezetes megformálásáért, a magyar táncművészet nemzetközi hírnevének öregbítéséért, rendkívül sikeres koreográfusi, társulatépítői és irányítói tevékenysége elismeréseként adták át a díjat.
A Privátbankár számításai szerint a díjazottak több, mint 12 millió forintos jutalmat kapnak, a Kossuth Nagydíj ennek az összegnek a kétszerese. Részletek>> Az idei díjazottak és az indoklások listája: Kossuth Nagydíjat kapott Csoóri Sándor Kossuth-díjas költő, író a magyar irodalom megújításához való tevőleges hozzájárulásáért, gazdag képvilágú költészetünk hagyományainak megőrzéséért és továbbviteléért, közösségi elkötelezettségű, csodálatos verseiért, sokoldalú és műfajgazdag irodalmi munkásságáért, a magyarság szellemi összetartozás-tudatának ápolásáért, példaértékű életútja elismeréseként. Balázs Péter, Jászai Mari-díjas színművész, rendező, a Szolnoki Szigligeti Színház igazgatója. Kossuth dij összege u. A díjat nagy népszerűségnek örvendő, groteszk bájjal és fanyar humorral megformált emlékezetes alakításaiért, mesefilm-figurákat legendássá tevő szinkronizálásáért, igényes rendezői munkássága, közösséget kovácsoló színházteremtő-vezető tevékenysége elismeréseként kapta. Dárday István, Balázs Béla-díjas filmrendező, akit új utakat kereső, kísérletező szellemű, a valóság megismerésének folyamatában a filmet eszközül használó, a magyarországi társadalmi problémák iránti kivételes érzékenységgel megalkotott műveiért, a magyar film megújításában játszott szerepéért díjaztak.
Szocialista óriásvállalathoz köthető az egyetlen visszavont Kossuth-díj 2015. december 10. 12:00 MTI Hatvan éve, 1955. december 10-én avatták fel Kazincbarcikán a Borsodi Vegyi Kombinátot, a mai BorsodChem Zrt. elődjét. A Borsodi Vegyi Kombinát 1991. Fiatal színészeket támogat Kossuth-díja összegéből Csíky András. augusztus 1-jétől átalakult, az így létrejött BorsodChem Rt. 1996-ban Magyarországról elsőként regisztráltatta részvényeit a budapesti mellett a londoni értéktőzsdén is. Az első ötéves tervről szóló, 1949 végén elfogadott törvény a szocialista iparosítás keretében két új iparvidék, a borsodi és a pécs-mohácsi létrehozásáról rendelkezett. Az állampárt jóváhagyta a borsodi kooperációs tervet, amely Sajószentpéter-Kazincbarcika térségében a borsodi szénre, a Sajó vízére, az út és a vasút közelségére alapozva szénosztályozó, kokszolómű, széntüzelésű erőmű és barnaszén alapú vegyiüzem (nitrogénmű), valamint a kiszolgáló művek megépítését irányozta elő. A beruházás egymilliárd forintos ráfordítással 1950 és 1955 között valósult meg Kazincbarcikán, Magyarország legnagyobb ipari létesítménye épült meg.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2013. márc 16. 17:07 Ünnepelt a Kossuth-díjas Omega BUDAPEST — Együtt ünnepelt az Omega zenekar! A legendás együttes március 15-én elfoglalta a Pilvax Bisztrót, és éjszakába nyúlóan mulatozott, miután a tagokat megosztott Kossuth-díjjal tüntették ki. Kossuth dij összege st. – Mivel ritkán szoktunk összejönni, úgy döntöttünk, hogy ez egy jó alkalom arra, hogy a zenekar együtt eltöltsön néhány kellemes órát. A díj is jó időben jött, hiszen túl vagyunk az 50. évi turnén, és lezártuk a fél évszázados működést. Az embernek jólesik, hogyha azt a visszaigazolást kapja, hogy jó, amit csinál. Molnár György (balról), Kóbor János, Mihály Tamás, Debreczeni Ferenc, Benkő László az asztalon álló Kossuth-díj mellett koccintott Visszatekintve szép időszak áll mögöttünk, ugyan nem volt zökkenőmentes, de amit közösen elértünk, nagy teljesítménynek számít. Nagy dolognak tartom, hogy a fél évszázados kort ebben a műfajban nemzetközileg is számon tartott együttesek között csak az Omega és a Rolling Stones tudott befutni – mondta a Vasárnapi Blikknek Kóbor János (69), aki zenekarával ebben az évben külföld felé veszi az irányt.