Ez törvényes helyzete teremtett a földesúr és a jobbágy között. 1777-ben a Ratio Educationis az alsó és felsőoktatás rendjét szabályozta. Előírta, hogy 6 és 12 éves kor között minden gyerek iskolába járjon. II. József eszményképe az egységállam volt. Csak abszolutiztikus eszközöket ismert, meg sem koronáztatta magát. Első rendeletei egyházpolitikai témájúak. Magyarország új helyzete a habsburg birodalomban. Legnagyobb jelentőségű a türelmi rendelet, amely megengedte a protestánsok vallásgyakorlatát és a hivatalviselését. Intézkedésével a katolikus egyházat az állam alá akarta rendelni. Hiába utazott a pápa Bécsbe (fordított Canossa-járás), nem tudta elhatározásában megingatni. II. József szándékában volt a nemesi és egyházi birtokok megadóztatása. A rendelet kihirdetésével még várt. 1785ben adta ki jobbágyrendeletét, mely szerint az örökös jobbágy állapot megszűnt. Védelmébe vette a jobbágytelki állományt. A közigazgatás átszervezésével csökkent a megyék jelentőségét. A rendeletével a katolikus papság mellett a nemességet is elidegenítette.
Károly hatalmas áldozatokat hozott, hogy Pragmatica Sanctiot az európai hatalmakkal elfogadtassa. Leányára számos szerződést, de üres kincstárat hagyott, ezért Mária Terézia kénytelen Pozsonyban, az 1741-es országgyûlésen a magyar rendek segítségét kérni, ami egy rendkívüli hadiadót és újoncozást jelent. A rendek hajlandóak ezt elfogadni, ha Mária Terézia tiszteletben tartja a rendi alkotmányt és jogokat, legfőképp pedig a nemesi immunitást. Miután ezeket Mária Terézia megígéri, a rendek "életüket és vérüket" ajánlják fel, 35000 főnyi hadsereget állítanak ki. A királynő a magyarok megnyerésére még grófi, hercegi és bárói címeket adományoz a hozzájáró birtokokkal együtt, valamint Bécsben testőrséget alapít a magyar középnemesek számára. Az állam a XVIII. században Európa-szerte a merkantilista tanok szerint igyekezett serkenteni az ipar és a kereskedelemfejlődését. Magyarország a Habsburg birodalomban -. Magyarország hátrányos helyzetét az 1754-ben kiadott vámrendelet rögzítette. Az intézkedések célja az volt, hogy a birodalmon belül tartsák az olcsó magyar élelmiszert és nyersanyagot, a cseh és az osztrák manufaktúráknak pedig ne legyen versenytársa.
Száray Miklós: Történelem III., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2007 RUBICONline, Tarján M. Tamás: 1713. április 19. | III. Károly kihirdeti a Pragmatica Sanctiót Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgárosodás 1711–1867 (Magyarok Európában III. ), Háttér Kiadó, Budapest, 1990
Mária Terézia hivatástudata, személyisége nem csak a közvetlen környezetében váltott ki elismerést. II József trónra lépését nagy várakozás előzte meg. Első döntése mégis meglepetést okozott, ugyanis nem koronáztatta meg magát. Az ok az ő szemében egyszerű volt: ne akadályozza semmilyen eskü abban, hogy felgyorsítsa a reformokat. Energikusan, türelmetlenül vetette magát a munkába. Uralkodását hivatásnak tekintette, ő volt az állam első szolgája. Gondold meg! Tíz év alatt mintegy 6000 rendeletet adott ki, s mindegyik elkészítésében személyesen vett részt. Rendeletei az állam, a társadalom, a vallás és az élet minden apró részletére kiterjedtek. Türelmi rendelete a korábbinál jóval szabadabb vallásgyakorlatot biztosított. A pápa személyes tiltakozása ellenére is feloszlatta a nem tanító vagy nem gyógyító szerzetesrendeket. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban - Történelem kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. A kormányzat korszerűsítésére összevonta az országos főhivatalokat. Mivel a magyar vármegyék akadályozták a rendeletek végrehajtását, eltörölte azokat. Az országot tíz kerületre osztotta, melyek vezetését királyi biztosokra bízta.
Ennek emlékére, a Roma Holokauszt emléknapján gyászolnak roma családok és közösségek Magyarországon és külföldön. Magyar testvéreink legyilkolását nem lehet jóvátenni - húzták alá a közleményben. Mint írták, határozottan elutasítják, ha valaki ma, Magyarországon általánosítva, az ártatlanokat is megbélyegezve cigánybűnözésről beszél, ha szóval és gondolattal a cigányok, vagy más honfitársaink kirekesztésére törekszik. "Mi, Magyarország kormánya és az MSZP azt üzenjük, hogy soha többé nem hagyjuk magára egyetlen velünk élő honfitársunkat sem, nem engedjük megismétlődni azt, ami több mint hatvan évvel ezelőtt már egyszer szégyenteljesen megtörtént" - tartalmazza az MSZP közleménye. SZDSZ: hazánkból indult a szégyenteljes út Augusztus 2-án magyar állampolgárok ezreinek tragikus és értelmetlen halálára emlékezünk - írta a roma holokauszt emléknap alkalmából írt közleményében Retkes Attila, az SZDSZ elnöke vasárnap. A liberális párt elnöke aláhúzta: ezeket a magyar állampolgárokat először magyarok korlátozták emberi és politikai jogaikban, és később magyar emberek közreműködésével kerültek a haláltáborokba.
Koszorúzással, kiállítással emlékeznek ma Budapesten a roma holokausztra, este virrasztás kezdődik a nemzetközi emléknapon. Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) Dohány utcai székháza falán elhelyezett emléktáblánál délután három órakor kezdődik a megemlékezés. A koszorúzás előtt beszédet mond Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke, Göncz Kinga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter, Kállai Katalin, a kulturális minisztérium roma ügyi stratégiai főtanácsosa, Schmitt Pál, a Fidesz alelnöke, Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője és Almássy Kornél, az MDF alelnöke. A székházban emlékkiállítás nyílik, majd hangversenyt tartanak. Este hét órakor a részvevők gyertyát gyújtanak az udvaron. A IX. kerületi Nehru parkban ugyanebben az időben tart virrasztást a Roma Polgárjogi Alapítvány arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen az éjszakán az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban néhány óra alatt több ezer roma embert végeztek ki. Az évfordulóról a Cigány Világszövetség kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg a világ számos országában.
Az emlékezés fontosságát hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára az emléknap alkalmából rendezett konferencián. 1972 óta augusztus 2. a roma holokauszt nemzetközi emléknapja. A Cigány Világszövetség kongresszusának határozata alapján azóta emlékeznek meg a világ több országában arról, hogy 1944. augusztus 2-án éjjel az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban néhány óra alatt több mint háromezer romát gyilkoltak meg. Az Európai Parlament 2015. április 15-én tartott plenáris ülésén határozatban mondta ki a második világháború alatti roma holokauszt történelmi tényét. Az emléknap alkalmából csütörtökön konferenciát rendeztek Budapesten. A rendezvényen Langerné Victor Katalin, a humántárca társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára arról beszélt: a nemzet nem engedheti meg magának a felejtést, közös emlékezetünk része az is, ami fájdalmas és tragikus. Karsai László történész szerint a nácik és szövetségeseik romapolitikája még ma sem kellően tanulmányozott és feldolgozott téma, a szakirodalomban komoly viták folynak még a legalapvetőbb kérdésekről is.
A Cigány Világszövetség kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg a világ több országában arról, hogy 1944. augusztus 2-án éjjel az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban néhány óra alatt több mint háromezer roma embert gyilkoltak meg.