Szörnyedelem! Tovább Kérdőívünkre adott válaszai alapján felhasználónk elégedett volt és szívesen venné igénybe újra a szolgáltatást. Kérdőívünkre adott válaszai alapján felhasználónk elégedett volt, szívesen igénybe venné újra a kezelést és másoknak is ajánlja a felkeresett egészségügyi intézményt. Vélemény: Nagytudású kedves segítőkész kívánni sem lehetne jobb háziorvost. Tovább Kérdőívünkre adott válaszai alapján felhasználónk nem volt elégedett, nem venné újra igénybe a szolgáltatást és nem ajánlja másoknak a szolgáltatást. Dr. Török Gábor Háziorvos, Gyömrő. Vélemény: Ketten várnak előttem Tompa doktorúrhoz. Kopogni nyilván nem lehet, de negyven perce senki se ki, se be... semmi infó. Jó kis közegészségügy Tovább
Köszönni (Rakó József) Gyömrö a várossá fejlődésének útja (Rádóeat Gusztáv) Régészeti emlékeink (Baksa László) Gyömrő nevének eredete (Józsa Imre) Gyömrő elneptelenedése a török korban (Baksa László) A Pestet Szolnokkal összekötő snitt és kötöd6erGyönnrihöz (Baksa László) A gyömrői jobbágyok é terheik tJózsa Imre) Rákóczi Gyömrőn (Palotai Sándor) A Telekiek (Hegyi-Füstös István) A Teleki kastély (Pál Mihály) Nemesi családok, ősi kastélyok. (józsa bre) A Kossuth legenda (Rakó. józsef) Töredékek a GyÖmröi Református Keresztyén Egyház 400 esztendős történetéből István A katolikus egyház története (Kaposvári Kábnán) Az evangélikus egyház (Dr. Tarczay Zoltán) Á zsidók temetője, felekezete. és a Jeruzsálemben, 1976-ban kiadott:, magyarországi hitközsegek emlekkönyve" (Hegyi-Füstös István) A H. Rákóczi Ferenc Általános Iskola (Szende Márta) A Weötes. Sándor Általános Iskola és Zeneiskola története (Volz Zoltánné) A Fekete István Általáfits Iskola és Szakiskola (Hajdú András) A Teleki László Gimnázium ás Szakiskola (Dr. Gulyás László: Gyömrő évszázadai (Gyömrő Nagyközség Önkormányzata, 2000) - antikvarium.hu. Török Gábor) Gyömrő népi építészete (Baksa Brígitta) Sorsfordulók egy asszony életében (Baksa Brigitta) Századunk könnye (Rakó József) Népi gyógyászai ás hiedelmek nyomában (Magyar IstvánnéHegyi-Füzsébet Vásárok.
Háziorvosok Dr. Altorjai Károly Dr. Ágó Katalin Dr. Bató László Dr. Deák Györgyi Dr. Petky Ferenc (foglalkozás egészségügyi - üzemorvos, reumatológus szakorvos) Dr. Schrém Aurél Dr. Török Gábor Fogorvosok Dr. Szántay György fogszakorvos Dr. Szántay György László Gyermekorvos Dr. Kovács Ilona Dr. Kovács László Egészségház 2230 Gyömrő Szent I. u. 16. Tel: 29/334-312, 334-313 Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezd a Javascript használatát, hogy megtekinthesd. Igazgató: Dr. Schremné Dr. Tóóth Katalin Rendelések: bőrgyógyászat, allergológia, kozmetológia Csecsemő és gyermekgyógyászat Fogászat Pszichiátria, neurológia Urológia Kardiológia Fül-Orr-Gégészet Audiológia Szakorvosi Rendelőintézet 2230 Gyömrő Szent István u. 15. Központi hívószámok: 29/330-045, 332-113 Mb. igazgató: Dr. Raffay István főorvos Laboratórium: Nyitva tartás: Hétfő-Péntek: 7. 00 - 15. 00 Vérvétel, vizsgálati anyag átvétel: 7. 30 - 10. 00 Kedd: THS, vércsoport Szerda: egyéb általunk nem végzett vizsgálatokat küldjük az illetéskes laboratóriumba (Kerepestarcsa, Péterfi, Rókus Kórházak, OKI) Péntek: INR vizsgálatot nem végzünk
Főoldal / Orvoskereső Háziorvos;Reumatológus;Foglalkozás-egészségügyi szakorvos Cím: Pest | 2230 Gyömrő, Táncsics Mihály út 95. Házi és üzemorvosi rendelő 30/931-7666 29/330-061 Rendelési idő: H, Cs: délután, K, Sz, P: délelőtt TOVÁBBI ORVOSOK Háziorvos;Reumatológus;Foglalkozás-egészségügyi szakorvos SZAKTERÜLETEN Gyömrő TELEPÜLÉSEN Dr. Altorjai Károly Háziorvos, Gyömrő, Rudolf u. 56. Dr. Bató László Háziorvos, Gyömrő, Szent István u. 55. Török Gábor Háziorvos, Gyömrő, Erzsébet u. 4. További Háziorvos orvosok További Reumatológus orvosok További Foglalkozás-egészségügyi szakorvos orvosok VISSZA A KERESÉSHEZ
Kollár Ádám Ferenc Született 1718. április 17. [1] [2] 1723. április 15. [3] Tyerhova Elhunyt 1783. július 10. (65 évesen) [4] [1] [2] 1783. július 15. (65 évesen) [3] Bécs Állampolgársága magyar Nemzetisége szlovák Foglalkozása író, történész, könyvtáros, jogász Iskolái Bécsi Egyetem (–1740) A Wikimédia Commons tartalmaz Kollár Ádám Ferenc témájú médiaállományokat. Kereszténi Kollár Ádám Ferenc ( szlovákul Adam František Kollár; Tyerhova, Trencsén vármegye, 1718. április 15. – Bécs, 1783. július 15. ) szlovák jogtudós, császári és királyi tanácsos, a bécsi királyi könyvtár igazgatója. Pánszláv, magyarellenes körök vezető személyisége. Élete [ szerkesztés] 1718. április 15-én, Tyerhován született. Szüleivel ötéves korában Besztercebányára költözött, s ott kezdte meg alsóbb tanulmányait, melyeket később Selmecbányán fejezett be. Nagyszombatban retorikát és poézist tanult, itt 1737 -ben belépett a jezsuita rendbe. Bécsben három évig bölcsészetet hallgatott, ezután Liptószentmiklóson a gimnáziumban tanári állást vállalt, grammatikát és szintaxist oktatott.
Kollár Ádám Ferenc (szlovákul Adam František Kollár; Tyerhova, 1718. április 15. – Bécs, 1783. július 15. ) szlovák jogtudós, császári és királyi tanácsos, a bécsi királyi könyvtár igazgatója. 1718. április 15-én, Tyerhován született. Szüleivel öt éves korában Besztercebányára költözött, s ott kezdte meg alsóbb tanulmányait, amelyeket később Selmecbányán fejezett be. Nagyszombaton retorikát és poézist tanult, itt 1737-ben belépett a jezsuita rendbe. Bécsben három évig bölcsészetet hallgatott, ezután Szentmiklóson a gimnáziumban tanári állást vállalt, grammatikát és szintaxist oktatott. Innét ismét Bécsbe helyezték, ahol főleg keleti nyelvekkel, illetve teológiai tanulmányokkal foglalkozott. 1744-45-ben a kun nyelvet utolsóként még beszélő Varró István neki diktálta le Bécsben a Kun Miatyánk már erősen torzult szövegét. 1748-ban kilépett a rendből, s a magánéletbe vonult vissza, hogy minden erejét a tudományoknak szentelhesse. 1748. június 10-én kinevezték a bécsi udvari könyvtár első írnokának, 1749. március 12-én második őrré, 1758-ban első őrré léptették elő.
Innét ismét Bécsbe helyezték, ahol főleg keleti nyelvekkel, illetve teológiai tanulmányokkal foglalkozott. 1744-45-ben a kun nyelvet utolsóként még beszélő Varró István neki diktálta le Bécsben a Kun Miatyánk már erősen torzult szövegét. [5] " Bezén attamaz kenze kikte, szenlészen, szenádon, dösön, szen küklön, nitziégen, gérde ali kökte bezén oknomozne, okné mezne, bergézge pitbütör küngön í bézen ménemezne neszem bezdede jermez bezge utro gergenge ilme bezne ol gyamanga kutkor bezne ol gyamanna szen borszony bo kacsalli botson igyi tengere ammen " – Kun Miatyánk, ahogy 1745-ben Varró István nagykun- és Nánásy János kiskunkerületi meghatalmazottaktól Kollár Ádám Ferenc lejegyezte [6] 1748 -ban kilépett a rendből, s a magánéletbe vonult vissza, hogy minden erejét a tudományoknak szentelhesse. 1748. június 10-én kinevezték a bécsi udvari könyvtár első írnokának, 1749. március 12-én második őrré, 1758 -ban első őrré léptették elő. Különösen kitűnt a történelem, valamint a héber és a török nyelvek ismeretében.
1748 és 1751 között az egyetemen görög előadásokat tartott az orvosnövendékeknek. 1773. október 6-án a könyvtár ideiglenes, 1773. január 7-én végleges igazgatójának nevezték ki, ezzel együtt az udvari tanácsosi címet is elnyerte. A " De originibus et usu perpetuo potestatis legislatoriae circa sacra apostolicorum regum Hungariae " címlapja Tótnak vallotta magát, a felvilágosult abszolutizmus híveként a magyar rendi nacionalizmussal szemben az összbirodalmi állampatriotizmus eszméit, az államhatalomnak az egyházat is magában foglaló felsőbbségét hirdette. [5] 1764-ben e szellemben, udvari támogatással megjelent könyvében (De originibus et usu perpetuo potestatis legislatoriae circa sacra apostolicorum regum Ungariae libellus singularis magyarul "Magyarország apostoli királyainak a vallási dolgok körüli törvényhozó hatalmának eredetéről és örökös gyakorlatáról") éles támadást intézett a nemesi kiváltságok ellen. Az 1764–65-ös pozsonyi országgyűlésre időzített és a magyarországi főpapság és nemesség kiváltságait megkérdőjelező műve miatt a felháborodott rendek és a klérus a mű elégetését, szerzőjének pedig száműzetését követelve elérték, hogy az udvar 1764. augusztus 1-jén Magyarországon királyi rendelet tilalom alá vetette, és az Apostoli Szentszék is a tiltott könyvek lajstromába iktatta.
VI. … carmen. 1782. Historiae iurisque publici regni Ungariae amoenitates. Vindobonae, 1783. Online (Ism. M. Könyvház IV. 423. l. Ez ellen írta Baerenkopf, De dominio nobilium Hungariae … Posonii et Comaromii, 1790. c. munkáját. Online) Ad Petri Lambecii commentariorum de augusta bibliotheca caes. Vindobonensi libros VIII supplementum liber primus posthumus. Edidit Michael Denis. 1790. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. (Kende–Kozocsa). Budapest: Hornyánszky. 1899. Kollár Ádám Ferenc levelezése. A leveleket sajtó alá rend., a bevezetőt írta és a jegyzeteket kész. Soós István. Budapest, 2000. (Magyarországi tudósok levelezése IV. ) Irodalomértelmezések a felvilágosodástól napjainkig, Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 18014167 OSZK: 000000014840 NEKTÁR: 355113 LCCN: n84154822 ISNI: 0000 0001 1873 5601 GND: 118564846 NKCS: mzk2002142121 BNE: XX1672282 Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Ő alapította Bécsben 1771 -ben az első, önálló formában megjelenő, német nyelvű folyóiratunkat, az Allergnädigst privilegierte Anzeigen t. [7] A magyarországi tudományosság megszervezésének első szószólója volt. Miután megismerkedett Bél Mátyás nagyszabású munkásságának befejezetlen hagyatékával, felvetette egy honismertető társaság gondolatát, hogy a sokrétű tudományos feladatot egyesült erővel lehessen megoldani. 1762 -ben elkészítette a "Societas Literaria" tervezetét, mely szerint a tudós tagok nem egy központi intézményben, hanem postai úton álltak volna kapcsolatban, s ily módon küldték volna meg egymásnak kutatásaik eredményeit. [8] Noha az indexre tett De originibus et usu perpetuo potestatis legislatoriae circa sacra apostolicorum regum Hungariae című könyv kapcsán a királynő formailag meghátrált és óvakodott Kollárt a politikai nyilvánosság elé engedni, továbbra is felhasználta őt tanácsadói szerepében. 1775 -ben a királynő érdemei elismeréséül 4000 forint évi fizetést, valamint adományul Keresztény községet adta neki.