/Harmat Árpád Péter/ Báthory István 1533-ban, a vajda címet több alkalommal is megszerző somlyói Báthory-ág sarjaként látta meg a napvilágot Szilágysomlyón. Famíliája az akkoriban Erdélyhez tartozó Partiumban birtokolta a somlyói mellett a szatmári és szinéri uradalmat is. Báthory István gyermekkorában I. Ferdinánd bécsi udvarában apródoskodott, ahol humanista műveltséget szerzett. Felnőtt ifjúként tért haza a Habsburg uralom alatt álló Erdélybe és előbb Habsburg Ferdinánd, majd Izabella és János Zsigmond híve lett belőle. Kiváló diplomáciai és katonai képességei révén gyorsan emelkedett a társadalmi ranglétrán, így megszerezte a váradi főkapitány tisztségét is. Később, János Zsigmond uralkodásának végén jogosan merült fel neve az elkövetkező lehetséges fejedelemként. Ekkoriban az osztrákok kivonulását követően, 1556 és 1565 közt komoly határharcok zajlottak a János Zsigmond uralta Erdély és a Magyar Királyságot vezető osztrákok közt. A helyzetet súlyosbította Balassa Menyhért osztrák oldalra való átállása és az ezt követő 1562 –es nagyarányú császári támadás.
Mivel az utóbbi tábor valamivel erősebbnek bizonyult, az 1571 május 25-én a gyulafehérvári országgyűlés Báthoryt ruházta fel a fejedelmi hatalommal, amit persze a szultáni athnamé törvényesített. A két csoport közti viszály 1575 –ben a keresztelőszentpáli csatában "csúcsosodott ki". Az ütközetben a Habsburgok által támogatott trónkövetelő Bekes Gáspár döntő vereséget szenvedett! A lengyel trónon Báthoryt 1576-ban a lengyelek is királyukká választották. A lengyel rendek választása elsősorban vallási toleranciája és hadvezéri kvalitásai miatt esett Báthory Istvánra, de az események alakulásában a fejedelem határozott fellépése – például Jagelló Annával kötött gyors házassága –, illetőleg Miksa 1576-ban bekövetkező halála is komoly szerepet játszott. A széthúzó lengyel királyság zűrzavaros viszonyai szakadatlan háborúskodásra kötelezték Báthoryt: koronázása után a gazdag balti-tengeri kikötőváros, Gdansk lázadását kellett fegyverrel letörnie, majd 1579-ben – a rendek követelésére – a IV. (Rettegett) Iván által megszállt Livónia visszahódítására indult.
[4] 1523. augusztus 3-án a rokonai – Bátori Szaniszlófi János fiai, Péter és Imre – által kibocsátott oklevél ismét szabolcsi ispánként említi. 1524. szeptember 13-án Mária királyné Ártándi Pállal együtt beregi ispánná és munkácsi várnaggyá nevezte ki, amely tisztségeket a mohácsi csatáig együtt viselték. [5] 1523–24-ben ecsedi Báthori Andrással együtt ismét szabolcsi ispán is volt. [6] 1530 februárjában Szapolyai János, már mint magyar király megtette őt erdélyi vajdának. Az erdélyi szászok I. Ferdinánd király hívei lettek, őket fegyverrel kényszerítette vissza Szapolyai hűségére. A hasonlóképpen Ferdinándhoz hű Torda városát pedig 1531 -ben felégette. [2] Családja [ szerkesztés] Felesége az előkelő nemesi Thelegdy családnak a sarja Telegdi Kata volt, akinek a szülei Telegdi István († 1514), királyi tárnokmester és pelsőczi Bebek Margit voltak. Báthory Istvánné Telegdi Katalin anyai nagyszülei pelsőczi Bebek György és Héderváry Fruzsina voltak. [7] Báthory István és Telegdi Katalin frigyéből négy fia és négy lánya született: Báthory Erzsébet (1528–1562) Pekry Lajos, majd Kerecsényi László felesége Báthory Miklós (?
Csattanó maszlag -MÉRGET TARTALMAZÓ NÖVÉNYEK- ---***--- Vállalkoznál, de hemzsegnek a megválaszolatlan kérdések a fejedben? IRÁNYTŰ - Töltsd le MOST és AZONNAL felkészültebb leszel: Iránytű 2021 - katt ide most! >> ---***--- Datura stramonium Csudafalevél, maszlag. -Stechapfel Rossz legelőkön, cigány soron, árkok mentén fordul elő. Csattanó maszlag | HŐSNŐK. Levelét asztmánál füstölőnek használják (a levelet salétromsó oldatával itatják, megszárítják és így cigarettának sodorják). Epilepszia, asztma bronchiale, vitustánc, hószámzavar esetén főleg a homeopatiában (hasonszenvi Timcsi GyógynövényKert Bejegyzés navigáció
Virágai öt fehér, hegyes sziromlevélből állnak. Rostos gyökerei rövidek, de erősen elágazóak. Melegigényes növény: tavasz végén csírázik, augusztusban pedig már magot érlel, így a nyári és az őszi hónapokban találkozhatunk vele. Csattanó maszlag. Hazánkban mindenütt számítanunk kell a jelenlétére, kiváltképp bolygatott szántóföldi területeken és azok környékén. A fekete csucsor virágai öt fehér, hegyes sziromlevélből állnak Csattanó maszlag A Közép-Amerikában őshonos csattanó maszlag ( Datura stramonium) – népies nevén pukkantófű, dögfű, ördögtrombita vagy csudafa levél – nemcsak hazánkban, de Földünk melegebb éghajlatú vidékein is általánosan elterjedt gyomnövényfaj. Egyes növényi hatóanyagainak (atropin, hioszciamin és a kettő keverékéből létrejövő daturin) köszönhetően halálosan mérgező. A hatóanyagok szervezetbe kerülésének hallucinogén hatása mellett az arc erősen kipirosodik, kitágul a pupilla, felgyorsul a pulzus és kiszárad a nyálkahártya. Magvainak elfogyasztását követően már fiatal felnőttek esetében is érzékcsalódások, aluszékonyság és bódult állapot jelentkezik.
Megjegyzések: gyermekek számára 4-5 gramm nyers levél vagy mag elfogyasztása halálos. Forrás:
A következőkben az 5 legmérgezőbb itthon is elterjedt növényt vettük sorra.