Jason Bourne. Ugyanolyan ikon az akcióhősök között, mint James Bond és Ethan Hunt. A Robert Ludlum által megalkotott karakter 1988-ban kápráztatta el először a nézőket. A Richard Chamberlain főszereplésével készült minisorozat az eredeti regényt követte, ellenfélnek pedig Carlost, a sakált tette meg. Azonban Chamberlain Jason Bourne-ként közel sem volt karizmatikus, arra pedig, hogy nagyvásznon is bemutatkozzon a karakter, még 14 évet kellett várni. A Doug Liman rendezésében készült film forgatása nem volt problémamentes, az alkotást a 2000-es évek nézőjének ízléséhez kellett igazítani. A film sikere megalapozta a 21. század első évtizedének legjobb akciósorozatát, a folytatások egyre jobbak lettek. A Bourne-ultimatumban – a sorozat legjobb részében – az egykori CIA bérgyilkos látszólag megfejtette saját múltját, felfedte a Fekete Hanga és Kőlépcső műveletek illegális voltát, ami után számos CIA vezetőnek hullott le a feje... A Kőlépcső hatása azonban nem múlhatott el nyomtalanul, így a simán Jason Bourne címre keresztelt filmben a címszereplőnek ennek eredetét kell felfedeznie, amibe egy családi szál is került.
Edward Snowden pont emiatt állt ki a nyilvánosság elé. A filmben az egykori műveleti tiszt neve kétszer is elhangzik. A kormányzati információk szivárogtatásától való félelem indítja be az egész cselekményt. Ennek természetes hozadéka az, hogy Bourne-film nem létezhet zseniális hackerek nélkül. Ez most sincs másként: az Alicia Vikander alakította Heather Lee a kiberbűnözési osztály vezetőjeként próbál rájönni Bourne céljára, ugyanakkor egy eltérő nézőpontot képvisel a Tommy Lee Jones által megformált CIA igazgató véleményével szemben. Utóbbi, bár egy nagyon manipulatív karakter, mégsem elég gonosz. Nekem jobban bejött a korábbi rész, A Bourne-ultimatum Noah Vosenje. A Vincent Cassel alakította "szakértőt" pedig személyes motivációk vezérlik. A bemutatott konfliktust ugyanakkor sokkal jobban is meg lehetett volna írni, egy nagyobb gyakorlattal rendelkező írónak talán sikerült is volna. Christopher Rouse-nak azonban ez volt az első ilyen munkája, és bár Greengrass is részt vett a feladatban, a történet érdektelenebb lett, mind eddig bármikor (A Bourne-hagyatékot nem számítva).
2002. október 17. Díj(ak) 2003 - ASCAP Film and Television Music Awards - ASCAP Award - Top Box Office Films: John Powell 2003 - American Choreography Awards - American Choreography Award - Outstanding Achievement in Fight Choreography: Nick Powell 2003 - World Stunt Awards - Taurus Award - Best Work with a Vehicle Korhatár 16 Bevétel $213 925 107 Kronológia Következő A Bourne-csapda További információk weboldal IMDb A Bourne-rejtély (The Bourne Identity) egy 2002 -es akciófilm, ami Robert Ludlum azonos című regényéből készült. Főszereplője Jason Bourne ( Matt Damon), egy amnéziás férfi, aki megpróbálja kideríteni, valójában ki is ő. Cselekmény [ szerkesztés] Bourne útja úgy indul, hogy a Földközi-tengerben öntudatlanul és sebesülten lebeg a vízen, majd egy halászhajó matrózai kimentik. Svájcba, majd Franciaországba vezet az útja, amit Svájcból újonnan megismert társával, Marie-val ( Franka Potente) folytat. A történet során fény derül rá, hogy ő egy CIA által létrehozott titkos program, a Treadstone legjobban kiképzett ügynöke, akire az egész szervezet vadászik, miközben ő arra próbál fényt deríteni, ennek mi lehet az oka, ki is volt ő valójában.
Jason Bourne-t ez persze nem zavarja, ő megy előre, amíg el nem éri a célját. Jó, lehet azt mondani, hogy a film önmagát másolja, azonban a tempó feszes, a kétórás játékidő észrevétlenül eltelik. Márpedig ez minden eddigi részre jellemző volt. Egymást váltogatják a helyszínek, a főszereplő minden városban lever egy rakás embert, akik ki akarják őt iktatni, természetesen a kormányzati érdekeknek megfelelően. Az igazi gond az, hogy az új rész egy teljesen sablonos, kiszámítható történetet kapott, amelyben a negatív szereplők nem elég negatívak, a segítők pedig egysíkúak. A felvetett témák, az információszabadság, a személyes biztonság, a kormányzati megfigyelések napjaink legfontosabb kérdései közé tartoznak – például a Facebookot rendszeresen támadják adatkezelési gyakorlata miatt. Való igaz: egy évnyi bankszámlakivonatból fel lehet térképezni egy ember teljes mozgási körét, hol vásárol, hogyan szórakozik, merre jár, és így tovább. Rossz kezekben a megszerzett információ könnyen visszaélés eszközévé válhat.
A terület egyik korai úttörőjének köszönhetjük az okosszerződéseket és azt a rendszert, amely leírja a kriptopénzek alapötletét (melyet ő "bit gold"-nak nevezett anno). Bár a bit gold soha nem valósult meg funkcionálisan, Szabo javaslatát végül Satoshi Nakamoto "Bitcoin"-ként adoptálta és fejlesztette tovább. Ő lenne Satoshi Nakamoto? Kriptopénz ABC - András Györfi, András Léderer, Ferenc Paluska, Gábor Pataki, Trinh Anh Tuan - Google Könyvek. A kriptoközösségen belül sokan vannak, akik úgy vélik, hogy Szabo valójában maga Nakamoto; ezt az állítást azonban az érintett többször és határozottan cáfolta. A Szabo–Satoshi hipotézisnek elsősorban az szolgál táptalajul, hogy mindketten olyan elmélyült és széles kriptográfiai és közgazdasági tudással rendelkeznek, amellyel nagyon kevesen tudnának ringbe szállni. A közösség még szóanalízist is bevetett, hogy felfedje a hasonlóságot. Ennek eredménye ráadásul pozitív lett, 2013-ban a 444 is írt róla részletesen. Nick Szabo Szabo befolyása azonban nem csak műszaki és elméleti szakértelméről szól. Ő ugyanis a kriptopénzek és a tágabb cypherpunk mozgalmak egyik legkiemelkedőbb alakja.
"Az én automatizált piacom helyett, ahol a rejtvények nehézségei gyakran radikálisan megváltozhattak volna a hardverfejlesztések és a kriptográfiai áttörések, valamint a kereslet kiszámíthatatlansága miatt, Nakamoto megtervezte a bizánci megállapodás szerinti algoritmust, amely kiigazítja a rejtvények nehézségét. " "Nem tudom eldönteni, hogy a Bitcoin ezen aspektusa inkább jellemzője vagy inkább hibája a rendszernek, de kétségtelenül egyszerűbbé teszi a rendszer működését" – nyilatkozta Szabo. Egy digitális jogász a digitális fizetőeszközökről és a blockchain technológiáról. Lelkes híve a kriptovaluták világának, a Programozható Gazdaságnak és az egészséges szabályozásnak. Hisz abban, hogy az elosztott főkönyvi technológia paradigmaváltást jelent majd a gazdasági élet számos területén. A kezdetek kezdete: Bit Gold, Nick Szabo és az okosszerződések. Írásai a weboldalon olvashatók. PAYTECHSHOW 3. 0 KONFERENCIA Beköszöntött a végletek korszaka. AFR 2. 0, digitális jegybankpénz és a legújabb elektronikus fizetési megoldások a PayTechShow-n. KIADVÁNY: FIZETÉSI KÉRELEM Elkészült a fizetési kérelem szolgáltatást bemutató kiadvány.
A javaslat az volt, hogy a biztonsági szempontból kritikus rendszerekhez hasonlóan, ha ezeknek a számítógépeknek csak egy kisebb része esik ki a rendszerből, a rendszer egésze továbbra is jól működhessen. Csak akkor kerülne bajba a rendszer, ha a számítógépek többsége egyszerre esne ki a rendszerből. Igaz, ez a rendszer önmagában nem volt 100%-os, Szabo úgy gondolta, hogy mégis megfelelően működhet. Még abban a helyzetben is, amikor a (klub)tagok többsége megpróbál csalni. A becsületes kisebbség létrehozhat egy másik ún. tulajdonosi nyilvántartást, ami után a többi felhasználó kiválaszthatja, hogy melyik "nyilvántartásba" kíván tartozni. Tudtad? A magyar szabadságvágy inspirálta a Bitcoin születését. A következő probléma, amelyet Szabonak meg kellett oldania, az infláció volt. Mivel a számítógépek idővel javulnak, egyre könnyebbé válik az érvényes hash-ek létrehozása. Ez azt jelenti, hogy a hash-ek önmagukban nem működhetnek pénzként: évente egyre kevésbé szűkösebbek, végül eljutunk addig a pontig, ahol a bőség(ük) minden értéküket felhígítaná. Szabo erre a következő megoldást találta ki: miután megtalálták az érvényes hash-eke t, időzítéssel kell ellátni azokat.
Szabo nemcsak számon tartja származását, hanem egy interjúban arról is megemlékezett, milyen motivációt jelentett számára az 1956-os magyar forradalom: a blokklánc-technológiát kezdettől fogva olyan közösségi eszközként képzelte el, ami növeli az emberek szabadságát, és szűkíti az elnyomó rendszerek lehetőségét a polgárok életének korlátlan ellenőrzésében. Nick Szabo a kriptovilágban és a blokkláncfejlesztésben érintett szakemberek közössége számára élő legenda – mondta el tavaly Szilágyi Imre közgazdász, a Blockchain Budapest konferenciák főszervezője. Az "élő legenda" tavaly két előadást is tartott Budapesten, magyar gyökereiről pedig büszkén mesélt a közönségnek. "A fiat valuta egy kísérlet" Egy interjúban, melyet a Zulu Republic elnevezésű csapat készített vele, hosszan, részletesen beszél a hagyományos pénzügyi rendszer korlátairól, valamint a digitális eszközök múltjáról és jövőjéről. Nehezen találni a kriptoközösségben még egy olyan befolyásos és tiszteletben tartott személyt, mint amilyen Nick Szabo.
A legfontosabb tudnivalók egy helyen. ELEKTRONIKUS FIZETÉSI TÉRKÉP Betekintést adunk az elektronikus fizetési piac átalakulásába, az új fizetési megoldások világába. HUNFINTECH 20/20 A Magyar FinTech Book: A 20 legígéretesebb magyar fintech. GPE softPOS Androidos mobilod van? Töltsd le a GPE softPOS alkalmazást és fogadj egyszerűen érintés nélküli fizetéseket közvetlenül az okostelefonodon keresztül!
Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!