Ince pápa - Boldog Kolesár Anna - Boldog Vladimir Ghika - Boldog Alojzije Stepinac - Szent Kinga Ferenc pápa Rómában a magyar püspökök "ad limina apostolorum" látogatása alkalmával 2017. novemberében megáldotta a 2020-ban Budapesten megrendezendő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) Missziós keresztjét. (Forrás:) 2020. 02. 16 16:33 SZENTMISÉK A HÉTEN H K Sze Cs P Sz V 07:30 █ 08:00 09:00 10:30 18:00 BRKE TV Közösségeink Budaörsi Werner Alajos Kórus A kórus története hosszú évtizedekre nyúlik vissza. Fennmaradt plakátokról és egykori kórustagoktól is tudjuk, hogy templomunknak már 1946-ban is volt énekkara. A kórust az akkor itt szolgálatot teljesítő, zenét kedvelő fiatal plébános, Sík Zoltán hozta létre. Nepomuki Szent János Plébánia Karitász Csoport "... Mert éheztem, és ennem adtatok; szomjúhoztam és innom adtatok, idegen voltam és befogadtatok engem, mezítelen és felruháztatok engem, beteg voltam és meglátogattatok engem, fogságban voltam és eljöttetek hozzám.... Bizony mondom nektek, amit egynek a legkisebb atyámfiai közül cselekedtetek, nekem cselekedtétek... Bizony mondom nektek, amit nem cselekedtetek egynek e legkisebbek közül, nekem sem cselekedtétek... " (Mt.
Gazdag programmal vártuk a híveket, valamint Oroszlány és környékének lakosságát október 12-16. között az oroszlányi Munkás Szent József plébánián. A templomban került elhelyezésre a jövő évi Eucharisztikus Világkongresszus jelképe, a Missziós Kereszt, melyet 2017 -ben áldott meg Ferenc pápa. Hétfőn a Missziós Kereszt fogadásán és az azt követő szentmisén jelen volt Lazók Zoltán Oroszlány város polgármestere és v. Nagy Csaba a Rákóczi Szövetség Oroszlányi Szervezetének elnöke is. A programsorozat második napján a hittanos gyerekeké volt a főszerep, akik egy vetélkedőn vettek részt. A plébánia hittantermében egy 5×5 méteres táblán Kövesdi Mónika művészettörténész vezetésével társasjátékban mérték össze ügyességüket és tudásukat, majd két tesztlapot kellett kitölteniük (témájuk a Missziós Kereszten lévő szentek, boldogok, valamint a Szentmise). Ezek után és közben gyakorlati feladatként elő kellett készíteniük a miséhez a kelyhet, valamint lehetőségük volt két puzzle kirakására is. A gyerekeket szendvics, tea és aprósütemények várták.
Ozsvári Csaba ötvösművész (1963-2009) alkotása, a Missziós kereszt a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus missziós szimbóluma. Az esztergomi bazilikában álló tölgyfa kereszt 2007-ben készült, három méter húsz centi magas, bronz borításokkal díszített. A keresztet a 2007-es Budapesti Városmisszió alkalmával állították fel először, majd az esztergomi bazilika északi kereszthajójában nyert végleges elhelyezést. Növényi ornamentikája a magyar honfoglalás kori ötvösség motívumait idézi. Díszítőelemei alapján historizáló mű; leveles-indás mintázatában az ősi magyar életfamotívum jelenik meg, a páva szimbólum megjelenítésével pedig ókeresztény stílusjegyeket is visel. De a kereszt nemcsak egy - a történelmi múltunk stílusvilágát magán hordozó - egyedi ötvösmunka, hanem ereklyetartó is. Középpontjában, ezüst tokban Szent Kereszt-ereklye van elhelyezve, melyet a leveles díszek fordulataiban magyar, ill. magyar vonatkozású szentek ereklyéi vesznek körbe: Szent Adalbert - Boldog Salkaházi Sára - Boldog Batthyány-Strattmann László - Szent Gellért - Szent Imre - Szent István király - Szent László király - Szent Margit - Szent Erzsébet - Kassai vértanúk - Boldog IV.
Sajátos módon kötődik a lovagrend a missziós kereszthez, hiszen alkotója, Ozsvári Csaba maga is a Szent Sír lovagja volt, eredeti koncepciójának kidolgozásában pedig Csordás Eörs, a rend néhai magyarországi kancellárja is fontos szerepet játszott. A három nap arra is alkalmat adott, hogy a Szent Sír lovagjai és dámái bemutassák az érdeklődők számára rendjük küldetését. Urunk színeváltozása ünnepén, augusztus 6-án Varga Lajos váci segédpüspök, a lovagrend váci kerületének perjele mutatott be ünnepi szentmisét, illetve vezette a jeruzsálemi zsolozsmát. Ezt követően a szintén rendtag, Bednarik Anasztázia orgonaművész és Havasi Katalin énekművész tartottak egyházzenei áhítatot a Liszt Ferenc által is kedvelt kicsiny orgona kíséretével. Augusztus 7-én Sztankó Attila máriabesnyői plébános – maga is a lovagrend tagja – celebrált szentmisét a Szent Kereszt tiszteletére. A szertartás zenei szolgálatát Számadó Gabriella operaénekes, valamint Tóthné Benkő Krisztina hegedűművész és Tóth Miklós Zsolt karnagy lovag látta el.
Ózd után a Missziós kereszt Edelényben folytatja országjáró körútját. FÉNYKÉPEK (Palotai István)
Chile határain túl a mozgalmon belül először "chilei keresztnek" nevezték. Sok schönstatti szentélyben megtalálható, több helyen az oltárra került; sokfelé megtalálható feszületeken és háziszentélyekben. Ozsvári Csaba magyar egységkeresztje az óbudavári szentély oltárára került. Krisztusra és Máriára vonatkozó mély szimbolikája miatt később megjelent bíborosok, érsekek és püspökök, papok és vallásos közösségek mellkeresztjeként. Kalkuttai Teréz anya úgy döntött, viselje az egész kongregáció. Hasonló módon vette át sok közösség és sok ember az egész világon. Az egységkereszt üzenetként van jelen mindenféle egyházi körben, hirdeti a Máriával kötött szeretetszövetséget, ahogy Kentenich atya tanította. Schönstatt számára ez egy folyamatos felhívás a misszióra, hogy Jézust és Máriát – egymással szövetségben – megjelenítsük a világban.
Letették a több mint 30 milliárd forintból megépülő onkodiagnosztikai központ alapkövét az Országos Onkológiai Intézet (OOI) területén pénteken. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere arról beszélt: ahhoz, hogy az intézet a daganatos betegségek diagnosztikai, terápiás és oktatási központjaként teljes mértékben elláthassa feladatát, hiányzott egy olyan részleg, amely az országban kialakított onkológiai ellátás rendszerét kiszolgálja a legmodernebb diagnosztikai és ellátási lehetőségekkel. Úgy fogalmazott, a beruházással az onkológiai intézet hiánytalanul be tudja majd tölteni országos feladatát, és a Közép-kelet-európai Onkológiai Akadémiának is olyan színvonalú központja lesz, amely minden részlegében összevethető az európai vagy amerikai intézetekkel. Polgár Csaba, az OOI főigazgatója elmondta, a 14 ezer négyzetméteres, többszintes és mélygarázzsal megépülő központra régóta várt a szakma. Az új épületben az onkológiai betegek diagnosztikai vizsgálatai egy-két nap alatt elvégezhetők lesznek, és a létesítmény az onkológiai telemedicinában is fontos szerepet kap.
Daganatdiagnosztikai eszközpark fejlesztésére nyert el 2, 5 milliárd forintos forrást az Országos Onkológiai Intézet az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében – jelentette be az emberi erőforrások minisztere hétfőn Budapesten. Kásler Miklós a sajtótájékoztatón azt mondta, az onkológiai intézet fejlesztése nemcsak a betegek gyógyulása miatt rendkívül fontos, hanem az intézet fejlesztése az országos onkológiai képzésben, továbbképzésben is hangsúlyos szerepet kap, valamint a "nemzetközi helytállást" is biztosítania kell. A jelenlegi fejlesztések az onkológiai diagnosztika és a terápia több területét is érintik – tette hozzá, kiemelve azt a mammográfiai készüléket, amely a képalkotáson kívül szövettani mintavételre is alkalmas. Ezen túl tömegspektrométer, génszekvenáló készülék, három operációs torony, operációs mikroszkóp, ultrahangkészülékek, MR-készülék és 3D-s röntgenberendezés is gazdagítja az intézet műszerparkját – ismertette a miniszter. Polgár Csaba, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója a beszerzett eszközöket bemutatva azt mondta, a pályázaton elnyert pénzt a daganatok diagnózisához, a minimális invazív sebészet szélesebb körű alkalmazásához szükséges beszerzésekre, és a sugárterápiás eszközpark korszerűsítését elősegítő beruházásra fordítják.
Polgár Csaba kiemelte, a tervek szerint a kórház Gyógyfű utcai területén még az idén megkezdődhet az egynapos onkodiagnosztikai központ építése, ahol PET MR, PET CT, endoszkópos diagnosztika, citológia és mikropatológia mellett a különböző kutatóosztályok, valamint egy országos telemedicina-központ is helyet kapnak. Kitért arra is, hogy reményeik szerint 2022-ben ismét sikerül megújítani a Komprehenzív Rák Központ elnevezésű akkreditációjukat, amelyet a legkiválóbb intézmények kaphatnak meg. "Az infrastrukturális háttér adott ahhoz, hogy megtartsuk ezt a címet. Ugyanakkor a kövek, a téglák, az épület és a modern gépek önmagukban nem elegek mindehhez. Szükség van arra a közel 1200 munkatársból álló csapatra is – ideértve a menedzsmentet, a főorvosi kart, a szakembereket és a szakdolgozókat –, amely a munkájával folyamatosan hozzájárul ahhoz, hogy meg tudjuk őrizni intézményünk tiszta szellemét, kimagasló minőségét és azt az empatikus betegellátást, ami mindig is jellemezte az Országos Onkológiai Intézetet" – fogalmazott a főigazgató, aki azt is megemlítette, hogy az OOI tavaly bekerült az ország ötven legjobb kutatóintézete közé.
Pokorni Zoltán a városrész egészségügyi ellátásáról beszámolva elmondta, az elmúlt hat évben sikerült majdnem az összes felnőtt és házi gyermekorvosi rendelőt felújítani és új eszközökkel felszerelni. A Szilágyi Erzsébet fasor elején lévő épület felújítása jelenleg is tart, de reményeik szerint nyár végére, őszre elkészülnek ezzel a rekonstrukcióval is. Ezekben a beruházásokban nagy szerepet játszott az Egészséges Budapest Program kerületre eső anyagi része - tette hozzá. Közölte: még ebben az évben szeretnék tovább bővíteni a betegelőjegyzési informatikai rendszert, amelyhez eddig három háziorvosi telephely csatlakozott. A tervek szerint ezt a rendszert össze kívánják kötni a Kútvölgyi úti szakrendelővel is.
Kásler Miklós szólt arról is, hogy Magyarország az oltások terén világhatalom, hiszen sehol máshol nincs az oltási sorban tizenhárom kötelező védőoltás, az átoltottság pedig ezekből 98-99 százalékos. Ehhez kapcsolódóan elmondta, hogy 2014-ben elindult a 7. osztályos lányok és az elmúlt tanévben a fiúk humán papillomavírus (HPV) elleni oltása. Ezt a nem kötelező, de kötelezően felajánlott oltást a korosztályba eső lányok 80, míg a fiúk 66 százaléka megkapta. A kormány által meghirdetett új egészségkultúra a megelőzésre helyezi a hangsúlyt, ezért indították el a Három generációval az egészségért programot – folytatta. A programban eddig 143 praxisközösségnek 11 milliárd forintot juttattak. Fotó: MTI/Mónus Márton A miniszter a primer prevenció között említette a táplálkozást, a környezeti hatásokat, az alkohol és a dohányzás káros hatását. Mint mondta, 1993-ban elindult a méhnyakrákszűrés, ezt követte a 2002-ben elindított emlőszűrés, majd 2018-ban a vastag- és végbélrákszűrés lakossági szinten.
Az egészségügyi dolgozók már a járvány első hullámában fokozott veszélynek voltak kitéve. A kormány a második hullámban a legrosszabb esetben 200 ezer ember egyidejű megfertőződésére számít Magyarországon, ebben az esetben 16 ezer embernek lesz szüksége egyidejűleg kórházi kezelésre, 800-nak pedig lélegeztetőgépre. Arról, hogy ez milyen terhet jelent az egészségügyi rendszerre, ebben a cikkünkben írtunk: Mit ér Orbán vezénylési terve, ha egyszerűen nincs elég kórházi dolgozó? Ágyakkal és lélegeztetőgépekkel készül a kormány arra, hogy novemberre akár 400 ezer koronavírus-fertőzött is lehet az országban, azért viszont nem sokat tett, hogy megoldódjon a krónikus létszámhiány. Az elmúlt évben egy egész egyetemi évfolyamnak megfelelő 40 év alatti orvos tűnt el a rendszerből, szakápolókat már a magánegészségügybe sem találnak, az intenzív osztályokon pedig csak találgatni tudják, mikor fog rájuk szabadulni a járvány.