A horgász centrum Bács-Kiskun Megyében található, Lakitelektől egy kilométer távolságra, Tiszakécske felé. A telepen található horgásztanyánk mellett tíz fő elhelyezésére alkalmas önellátó apartmanunk, ide tartozik két félhektáros horgásztó is. A terület kezelője a Szikra Horgász Egyesület. Ide tartozik még a Lakitelek mellett található Tőzegbánya tavak, melyek területe tizennégy hektár és a Tőserdei Szikra Tisza holtág öt és fél hektáros szakasza. Területi jegyek válthatók a horgásztanyánál. A horgászegyesület elnöke Kalócz Antal, aki egyben a tógazda is. Tel: 20 9 220428. Lakitelek-Tőserdőben található a Szikra II holtág 5, 5 hektáros része, mely a holtág legszebb része. Átlagos vízmélység 2, 5-3, 0 méter. Tiszakécske horgász egyesület. Szinte minden nálunk honos halfaj megtalálható. Kimondottan híres a holtág csuka állománya. Területi jegy kapható a hídnál található horgász boltban, Lakiteleken az Iparcikk Áruházban, illetve a Nagyréti horgásztónál.
Baranya megyei horgásztavak, horgászvizek Név: "Zselic" Horgász Egyesület Cím: 7934 Almamellék Vízterület (ha): 21 Átlagos vízmélység (m): 1. 35 Típus: mesterséges víz Jellemző halfajták: ponty, amúr, süllő, csuka, harcsa Horgászati módok: stég, saját csónak Éves díj: 40. 000. -HUF/felnőtt 20. 000v/ifjúsági 500. -HUF/gyermek Napi díj: 1. 700. -HUF/felnőtt 1. -HUF/ifjúsági Speciális előírások: Tagoknak éves 2 db nemeshal, 2 db ragadozó hal, 5 kg egyéb Hetente maximum 35 db Napijegyeseknek 2 db nemeshal, 2 db ragadozó, 3 kg egyéb Horgászrendi előírások: Állami horgászrend és a Horgászegyesület horgászrendjére megszigorítva. Horgászati időszak és nyitva tartás: Tagoknak éves bérlettel 0-24 óráig. Napijegyeseknek január 15-től március 31-ig 6 órától sötétedésig, április 1-től szeptember 30-ig 6 órától 20 óráig, október 1-től december 31-ig 6 órától sötétedésig. A MOHOSZ közleménye 2016. január 7. – Tiszakécske város hivatalos honlapja. Éjszakai horgászat: Tagoknak, éves területi engedéllyel rendelkezőknek. Tilalmi időszak: Telepítés után 14 nap általános tilalom.
Tiszakécskei programok – Rendezvények, események Tiszakécskén
000 Ft - gyermek 1. 000 Ft Gyermek napi területi engedély kiváltására csak a Horgász Irodában, a Dragos ABC-ben és a Nefelejts Presszóban van lehetőség. - kedvezményezett (1 bottal) női, ifi, nyugdíjas (70 év felett): 1. 500 Ft - turista napijegy 1. 500 Ft Turista államijeggyel rendelkező horgász kedvezményezett (1 botos) napijegyet válthat ki az állami jegyének 90 napos érvényességi ideje alatt. - üdülő heti területi engedély: 15. Tiszakecske horgász egyesület. 000 Ft éves területi engedélyek: - felnőtt: 35. 000 Ft - kedvezményezett: 1 botos női, ifi, nyugdíjas (70 év felett): 25. 000 Ft - Ifjúsági területi engedély (érvényes nappali tagozatos diákigazolvánnyal váltható): 12. 000 Ft - Gyermek éves területi engedély: 5. 000 Ft. egyesületi tagdíj: - felnőtt férfi: 3. 000 Ft - női, ifi, nyugdíjas (60 év felett): 1. 500 Ft szövetségi tagdíj: - felnőtt: 2000Ft - ifi: 2000Ft állami horgászjegy fogási naplóval: - felnőtt: 3300Ft - állami horgászjegy emelt díjas (aki a fogási naplót nem adta le időben, vagy elveszíti az fogási napló átvételi igazolását, vagy a postai feladóvevényt).
-XVI. Században vált el a jelenlegi folyómedertől. A Tisza árvízvédelmi töltésrendszerének megépülésével (1866-1895) előállt az a veszély, hogy az összegyűlő belvizeknek nem volt befogadója, hiszen éppen a homogén töltésrendszer akadályozta a lefolyást. Ezért a Tiszakécskei Holt-Tiszát – több holtághoz hasonlóan – a belvízvédekezés rendszerébe, felhasználva a belvizek tározására. A másik fő hasznosítási mód a halgazdálkodás volt. Emiatt a keresztgátakkal több tóegységre bontották a holtágat. Az 1970-es években a vízforgalom javítása és a lehalászás megkönnyítése érdekében a holtág tengelyében vezérárkot alakítottak ki. A feliszapolódás további előrehaladtával és a vízpótlás megoldatlansága miatt ez a tevékenység visszaszorult. Jelenleg az I. holtág kivételével lehet horgászni. Bács-Kiskun megyei horgásztavak, horgászvizek - Tavak.hu - horgásztavak, horgászvizek, cikkek. A teljes holtág műszaki adatai: Hossza: 9960 m Területe: 101, 9757 ha Átlag szélessége: 147 m Átlag vízmélysége: 0, 7 m Víztérfogat: 490 000 m3 Gyerekeknek éjszakai horgászat TILOS! Fogható halmennyiség: Naponta 2 ponty és 3-kg egyéb hal!
Délután a Szent Jobb-körmenetre kerül sor a Szent István bazilika körül, majd az ünnepnap tűzijátékkal zárul.
† A színezett bársonyt különleges esetekben aranyszállal is átszőtték. A Kincstárban több olyan miseruha van, aminek gyönyörű bársonyát aranyszálból képzett hurkok teszik még díszesebbé. Ezek közül messze kitűnik a Fojnicai kazula, a Mátyás miseruha és az ún. Báthory miseruha, amelyek nagy részét ilyen, arany vagy aranyozott ezüstből készült fémszál hurkok borítják. † A bazilika építésénél számos technikai újdonságot alkalmaztak, például Magyarországon itt használtak először üreges téglát. † A bazilika szobrai közül a legelsők 1831-ben kerültek a helyükre (Szent István vértanú szobra, illetve Károly Ambrus síremléke), a legutolsó 1915-ben (a Kassai Vértanúk szobra). † A bazilikában az altemplom és a Szent István kápolna készült el a leghamarabb - 1831-ben - a legkésőbb a déli torony és az oszlopcsarnok – 1869-ben. † A bazilika építése 47 évig tartott: 1822-ben tették le az alapkövet, 1869-ben a zárókövet. † Ha összeszámolnánk a bazilika belső tereit díszítő szobrokat, domborműveket, akkor angyalokból találnánk a legtöbbet – csak az orgonánál 16-ot találhatsz belőlük.
Mivel a szentpéterfai templom a falutól távol épült fel, ez a tény nehézséget jelentett a lelkipásztori munkában (pl. betegek ellátása, köznapi szentmisék). Ezért Karácsonyi János plébános (1782–1789) már 1784-ben kisebb templomot akart építeni a faluban. Ez a terv azonban csak 1863-ban valósult meg, Szoldatits István plébános (1849–1874) idejében. Ezt a kis templomot, amelyet a falu népe kápolnának nevez, az első magyar király, Szent István tiszteletére szentelték fel. Kedves emlék az a fogadalom, amelyet a falu népe és elöljárói tettek ebből az alkalomból: "Fogadalom! Mi, Szentpéterfa község alulírott elöljárói, ezen fogadalommal az egész község nevében lekötelezzük magunkat – az egyén a közösségért és a közösség az egyénért –, hogy ezt az általunk felépített kápolnát, oltárával és mindennel együtt, ami hozzá tartozik, mindenkor jó karban tartjuk, mely gondoskodást és kötelezettséget utódainkra is átruházzuk. Ennek megerősítését községi pecsétünkkel igazoljuk. 1863. április 19. (aláírások)" A megnövekedett igény miatt 1983-ban, Schneller János vezetésével sor került a kápolna bővítésére.
Az ország külső és belső egységét és a keresztény hitet, minden ellenségekkel szemben, minden időben megvédte. Élete végére mind a két trónörököst, Ottót és Szent Imrét elvesztette, így nőági rokonát, Orseolo Pétert tette meg utódjának. Unokatestvére Vazul, azonban a trónt magáénak követelte, s gyilkosságot kísérelt meg István ellen. István elfogta a lázadót, de saját vérét nem akarta ontani, ezért csak uralkodásképtelenné tette: megvakítatta és megsüketítette. Célként nyilván az vezette, hogy az országot mindenképpen el akarta téríteni a pogányság útjáról. Szent István király tisztában volt felelősségével és annak jelentőségével, hogy hatalmát Istentől kapta. Ennek jele volt, hogy egyszer egy évben a templomban István mindig letette az uralkodói hatalmát, mintegy visszaadva azt Istennek. Uralkodói eszményképét, többek között, így fogalmazta meg királytükrében, melyet Szent Imrének írt:,, Uralkodjál szelíden, alázattal, békésen hazugság és gyűlölködés nélkül! A király koronájának legfőbb ékszerei a jótettek, ezért illő, hogy a király igazságossággal és irgalmassággal, valamint a többi keresztény erénnyel ékeskedjék.
"Nem szerette azokat, akik igaztalant cselekszenek, vagy megadják magukat az igazságtalanságnak. " Szinte minden történeti kor megalkotta a maga István-portréját, amely többnyire jobban hasonlított a portrét létrehozó eszmevilághoz, semmint István korához, illetve magához Istvánhoz. 976 éve halt meg I, Szent István király. 976 éve, 1038. augusztus 15-én halt meg Székesfehérvárott I., Szent István király, a magyar állam alapítója. 969-ben (egyes feltételezések szerint 975-ben) született Esztergomban, Vajk néven, mely a "hős" vagy "vezér" jelentésű török szóból ered. Ez a névadás is arra mutat, hogy a magyar vezető réteg kétnyelvű lehetett, a magyar mellett értett törökül is. Apja Géza nagyfejedelem, a hagyomány szerint Árpád vezér dédunokája. István anyja, Sarolt az Erdélyben uralkodó Gyulák családjából származott. A Gyula eleinte méltóságnév volt, Sarolt apja Bizáncban lett keresztény, így e házasság a két fejedelem együttműködését, a nyugati és keleti orientáció párhuzamát is jelentette.
A valóság az, hogy Vitéz Boleszló lengyel fejedelem egy betörést követően sietve távozott a magyar területekről, így nehezen lehetne ezt a rövid affér Szent István katonai kudarcának tekinteni. Vagyis István, csaknem egyedülállóan a magyar történelem uralkodói és hadvezérei közül, 100 százalékos hadi pályafutást tekinthet magáénak, háborúit mind győztesen zárta. Vélhetően azért nem tartjuk számon őt a sikeres hadvezérek között, mert a forrásokból az tűnik ki, hogy nem saját maga vezényelte a csapatait, ezt mindig hozzáértőkre bízta, akik rendre meghozták számára a háborús sikereket. Szent István elfogja az erdélyi Gyulát. (Kép forrása: Wikipédia) 2. Több fiúgyermeke született A tragikus sorsú Szent Imre hercegről alighanem mindannyian hallottunk. Szent Istvánnak személyes tragédiája, hogy államszervezői munkásságát nem a saját leszármazottjai vitték tovább, mivel Imre herceg 1031-ben vadászat közben elhunyt. A forrásokból tudjuk, hogy nemcsak ez az egy gyermeke lehetett Szent Istvánnak és feleségének, Gizellának.