Előmelegített sütőben 180°C-on 18-20 perc alatt megsütjük.
A medvehagyma a tavasz egyik első hírnöke. Még a fokhagymánál is tízszer nagyobb gyógyerőt tulajdonítanak neki. Ha saját magad gyűjtöd, fontos, hogy ne keverd össze a leveleit a mérgező gyöngyvirágéval. Úgy tudod a legkönnyebben megkülönböztetni, hogy a medvehagyma illata a fokhagymáéra emlékeztet. Sütés-főzés során a legváltozatosabban felhasználhatod, a túrós-sajtos pogácsákat is feldobhatod vele. A medvehagymát mosd meg, és vágd apróra. A legegyszerűbb, ha aprítógépbe teszed. A lisztet szitáld egy tálba, keverd össze a sóval, a sütőporral, majd morzsold össze a kisebb darabokra vágott vajjal. Sajtos medvehagymás pogácsa recept. Add hozzá a villával átnyomkodott túrót, a medvehagymát és a reszelt sajt felét. Gyúrd össze, majd pihentesd 10 percig. Ezt követően rakd át lisztezett felületre, nyújtsd ki kisujjnyi vastagra, és szaggasd ki tetszőleges méretű kiszúrókkal. A tetejét be is vagdoshatod. Rendezd a pogácsákat sütőpapírral bélelt tepsibe. Kend le a tetejüket villával felvert tojással, és szórd meg a maradék reszelt sajttal.
Jó étvágyat kívánok! Szaszkó Andi (Szponzorált tartalom: A recept elkészítését az M-Gel Kft. és a Bio Nagyker és Webáruház támogatta. ) Akik már elkészítették ezt a diétás receptet: Lukovszki Judit fotója – "Most sültek ki Reya medvehagymás pogácsái. Ma jön hozzánk a nagymamám látogatóba, kíváncsi vagyok mit fog szólni hozzá. A férjem szerint finom, de nem pogácsa? " "Medvehagymás pogácsa, most sült ki, chia, szezámmag, lenmag és pici sajt a tetején… finom!!! Medvehagymás-krumplis-sajtos pogácsa recept. " – Pauer Bettina fotója
A vizes élőhelyek védelmét szolgáló program a Pilisben és Visegrádi-hegységben található, több mint 100 erdei kistó rehabilitációjával nem csak a klímvadélemben fontos vízvisszatartást segíti, hanem az itteni gazdag állatviláguk fennmaradását is, hiszen ezek a vizes élőhelyek a fekete gólya táplálékát jelentő kétéltűek, valamint a hüllők kedvelt lakóhelyei. Az erdő védelmét, az ökológiai rendszer egyensúlyát segítik a Pilisi Parkerdő Zrt. madárvédelmi programja keretében létesített, különböző méretű és elhelyezésű odukat tartalmazó telepek, amelyek a rágcsálókra vadászó bagolyfélék mellett a hernyókat, rovarokat pusztító énekesmadaraknak, de mókusoknak, fokozottan védett peléknek, sőt, poszméheknek is lakóhelyet nyújtanak. „Őserdő” Visegrád határában | Agrotrend.hu. fotó: Pilisi Parkerdő "Az elmúlt évtizedekben úgy alakítottuk át az erdők kezelését, hogy az erdőállományok szerkezete minél természetközelibb legyen, táji léptékben biztosítsuk a biodiverzitást. A Pilis és a Visegrádi-hegység erdeinek közel 18 százalékát kivontuk az aktív faanyag-termelésből, így idővel másodlagos őserdővé alakulnak.
Balról jobbra: Dr. Már vannak látogatható területek a Pilisi Parkerdő jégkárral sújtott erdeiben. Csépányi Péter erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettes, Reinitz Gábor vezérigazgató, Áder János köztársasági elnök és Zambó Péter erdőkért felelős államtitkár Forrás: A köztársasági elnök látogatásának következő állomása a Pilis-tetőn álló Boldog Özséb-kilátó volt, ahol az erdők klímaváltozásra való felkészítését szolgáló örökerdő-gazdálkodás eredményeivel ismerkedett meg. A Pilisi Parkerdő úttörő szerepet tölt be az örökerdő-gazdálkodás bevezetésében, amely mára meghaladja a 10 000 hektárt, az általa kezelt terület 17%-át. Az örökerdő-gazdálkodással kapcsolatos pilisi kísérletek (Erdőanya, Mexikó-puszta) eredményeit a mindennapi gyakorlatba építve, hosszú távon fenntartható, a klímaváltozás negatív hatásainak ellenálló, magas biodiverzitású erdőket eredményeznek. Az örökerdő ugyanis egy toleranciamodell, a többfunkciós – a társadalom és természetvédelem sokrétű igényeit kielégítő – erdőgazdálkodás "legjobb gyakorlata", amely növeli az erdei ökoszisztéma hosszú távú vitalitását, így az arra alkalmas területeken fontos eszköz lehet az erdők klímaváltozásra való felkészítésében.
2016. november 19. Pilismaróti Erdészetnél társas vadászat miatt az Esztergom – Pilisszentlélek közötti sárga sáv jelzés; Barát-kút – Enyedi halála közötti sárga + jelzés; Felső-Ecset-hegy – Enyedi halála – Képesfa közötti zöld sáv jelzés látogatása nem lehetséges 7:00 – 17:00 közötti időszakban. Pilisszentkereszti Erdészet tel: 06-26-347-528 november 25, 30. december 8, 9, 15, 20. január 11, 17. 2016. Pilisi parkerdő területe és kerülete. november 25.
Természetesen nem baj, ha van sarjeredetű fa a faállományban (különösen természetvédelmi szempontból), de az problémát jelent, ha nagy területen csak sarjeredetű fák találhatóak. Az ilyen állományok sérülékenyebbek, és hosszú távon átalakításra szorulnak. A vadgazdálkodás és az örökerdő-gazdálkodás összhangjának megteremtését is új módszerekkel segítik a pilisi erdész szakemberek. A vadállomány nagyságának felmérésére a hagyományos becslési eljárások mellet idén alkalmazták először az úgynevezett " vadhatás-becslést ", amikor az erdei vegetáció összképe alapján következtetnek a növényevő nagyvadfajok sűrűségére. A növényzet állapotának (az egészséges és a vadállomány hatását magán viselő megrágott, hántott, dörzsölt csemeték aránya), illetve a vadállomány egészségi állapotnak figyelemmel kísérését és sok egyéb tényezőt összevető, összetett módszer eredményeként világosabb képet lehet kapni a vadállomány méretéről. Pilisi parkerdő területe kerülete. Ez az erdei élőhely szempontjából a hosszabb távon fenntartható vadgazdálkodáshoz ad fontos kiindulási alapot.
Számos természetvédelmi együttműködés is fémjelzi a pilisi erdészek 2018-as tevékenységét, amelyek jó mintát szolgáltatnak az aktív természetvédelmi módszerek eredményességére. A legjelentősebb ezek közül a Pilisi Bioszféra Rezervátum státuszának megerősítése volt, amit az UNESCO a tájhasználati jelleg, valamint a turisztikai és települési partnerségek szerepének kiemelése után tett meg. A rangos nemzetközi elismerés is azt jelzi, hogy a gazdálkodás, a természetjárás és a természetvédelem összhangjára törekvő pilisi erdőgazdálkodási modell kiállja az idő próbáját, és követendő példa. Őserdőt alakított ki Visegrádnál a Pilisi Parkerdő - Dunakanyari Napok. A természetjárásban is számos eredmény született a 2018-as évben. Az Országos Erdészeti Egyesület által végzett országos reprezentatív közvélemény kutatás adatai megerősítették, hogy a főváros környéki erdők az ország leglátogatottabb turisztikai célpontjai közé tartoznak, amelyekben évente mintegy 25 millió látogatási alkalmat regisztrálnak a szakemberek. Az egyre növekvő érdeklődést megerősítik az új turisztikai létesítményekben lehelyezett látogatottság-számlálók, amelyek adatai szerint például a Prédikálószéki-kilátóban 2018-ban közel 40 ezren, a budapesti Kis-Hárs-hegyen található, októberben felújított Makovecz Imre-kilátóban két hónap alatt hét és félezren, azaz naponta átlagosan 100-an jártak.
19 km (egész napos túra). Szintkülönbség: 850 m. A lejtők és az emelkedők fokozatosak. Bővebb információ a látnivalókról: Forrás: