Ezek eredményeként 1990. március 10-én, Horn Gyula magyar és Edouard Sevardnadze szovjet külügyminiszter aláírta az egyezményt, amely szerint június 30-át szabta meg a kivonulás végső határidejének. A Veszprém megyei Hajmáskérről két nappal a szerződés megkötése után indultak el az első, felszereléseket, berendezéseket, fegyvereket és katonákat szállító szerelvények. Minden a tervek szerint zajlott, sőt gyorsabban: utolsó szovjet katonaként Viktor Silov altábornagy, a Déli hadseregcsoport Magyarországon állomásozó egységeinek parancsnoka 1991. június 19 -én Csapnál átlépte a határt. 1991. június 19. | Az utolsó szovjet katona elhagyja Magyarországot. Negyvenhét év után ez volt az első nap, hogy Magyarország területén nem tartózkodott idegen, megszálló katona. Kiemelt képünkön: Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnokának autója átlépi a határt a záhonycsapi átkelőhelyen. Az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarország területét 1991. június 19-én, 15 óra 1 perckor a magyar-szovjet határnál, a záhonyi átkelőhelyen. Fotó: Kleb Attila / MTI
Kósa Lajos mint megfigyelő A tárgyalások 1990. február 1-jén kezdődtek meg Budapesten, a magyar delegációt Somogyi Ferenc külügyminisztériumi államtitkár, a szovjetet Ivan Aboimov külügyminiszter-helyettes vezette, a feszült légkörben folyó megbeszélések végső szakaszában megfigyelőként részt vett a parlamenti választásokra országos listát állító 12 párt képviseletében Raffay Ernő (MDF), Demszky Gábor (SZDSZ) és Kósa Lajos (Fidesz) is. A csapatkivonásról szóló kormányközi egyezményt 1990. március 10-én Horn Gyula magyar és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter írta alá Moszkvában. Ennek értelmében 1991. június 30-áig kellett kivonni a teljes személyi állományt, beleértve a szovjet állampolgárságú civileket, valamint a fegyverzetet, a harci technikát és az anyagi eszközöket. A pénzügyi kérdések rendezését a felek későbbre hagyták. A megállapodás után az első szovjet egység, a Hajmáskéren állomásozó szovjet harckocsizó alakulat két nappal később, 1990. 17 éve hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarországot | 24.hu. március 12-én indult haza. A Magyarországon állomásozó mintegy százezres szovjet haderő 27 ezer harcjárművel és gépjárművel rendelkezett, ebből 860 volt harckocsi, 600 önjáró tüzérlöveg, 1500 gyalogsági páncélozott harcjármű.
Birodalmi elit készülődik Orbán Viktor közölte, hogy egy birodalmi jellegű EU felé robogunk. Egy európai szuperállamot építenek, amire senki sem adott felhatalmazást, nincs európai démosz - tette hozzá. A brüsszeli birodalom építése szükségszerűen vezet el a demokrácia hiányához - mondta a kormányfő. Mi, nemzeti alapon álló demokraták szállunk szembe a birodalomépítőkkel, akik a demokrácia ellenfelei. Brüsszelt azok irányítják, akik szerint az integráció öncél - mondta a kormányfő. Az EU jogrendszerei ezt a törekvést nem akadályozzák, hanem elősegítik. Utolsó szovjet katona. Politikai ellenfeleink ezért támadják a családokat, a nemzetet, a kereszténységet és a zsidó felekezetet. Orbán Viktor: Nekünk kell megjavítani és átalakítani az Uniót Ma is ugyanazok vagyunk, akik voltunk, Európa utolsó szabadságharcosai - mondta a kormányfő. Most, amikor az EU bajban van, akkor nem fog magától megjavulni. Nekünk kell megjavítani és átalakítani az Uniót, és visszavezetni a helyes útra. "A szovjetek nem kimentek, hanem kiszorítottuk őket" Orbán Viktor elmondta, hogy konvergencia helyett divergencia van az Unióban.
Miután nyugati szomszédunk 1955-ben visszanyerte szuverenitását, és a semleges államokhoz csatlakozott, az itt állomásozás – elvileg – okafogyott vált volna: a gyakorlatban azonban a szovjet hadsereg továbbra is a szocialista tábor összetartásának leghatásosabb eszköze maradt, amit Hruscsov az 1956-os forradalom leverésekor fel is használt Magyarország ellen. A "katonai együttműködésben" aztán újabb kapcsokat jelentett a Varsói Szerződés 1955-ös megkötése, majd a brezsnyevi doktrína, amely nem csak lehetőségként, hanem kötelességként vetítette elő a szocialista táboron belüli "lázadók" elleni beavatkozást (amint az Csehszlovákiában, 1968-ban történt). Mindezeken túl Kádár János még 1957-ben egyezményt kötött Hruscsovval, mely határozatlan időre elodázta a szovjet csapatok kivonását. Új helyzetet a nyolcvanas évek vége, Gorbacsov fellépése hozott, akinek reformjai – és a szocialista blokk országaiban lezajló szellemi erjedés – megindították a kelet-európai államokban a rendszerváltás folyamatát.
Kezdetben inkább csak hármas vagy négyes terhességek esetén alkalmazták, és ezek még nem is bizonyultak a közvélemény vagy az orvosi etika szempontjából különösebben problémásnak, hiszen ezek a terhességek bizonyítottan nagyon veszélyesek úgy az anya, mint a magzatok életére, egészségére. ( Az ikerterhesség Magyarországon is veszélyeztetett terhességnek számít, amelynél az anyát és magzatát a szokásosnál gyakrabban kell ellenőrizni, a terhesség utolsó heteit pedig az ikerterhes várandós anyák gyakran kórházban, állandó megfigyelés alatt töltik. ) Sokszor ráadásul azért végezték el (és végzik a mai napig) a redukciót, mert bizonyos magzatok az ikrek közül már a terhesség korai szakaszában jól felismerhető, súlyos fejlődési rendellenességeket mutatnak és/vagy nagyon alacsony a túlélési esélyük, ami az egész terhességet veszélyezteti. Ikrek: vállalni vagy sem? Ikerterhesség, ikerszülés - Maternity Szülészeti- és Nőgyógyászati Magánklinika - Budapest. A szelektív redukció mellett szóló statisztikák a következőek. Ha hármas ikreket kettő magzatra redukálnak, akkor a koraszülés lehetősége a felére csökken (20, 3 százalékról 10, 1-re), akárcsak a 24. hét előtt bekövetkező vetélésé (11, 5 százalékról 5, 6-ra).
A szakember az Ikertörténetek című könyvében írja le konkrét tapasztalatokkal kiegészítve, hogy a családállítás (másnéven rendszerállítás) során milyen módszerekkel deríthető ki, hogy valakinek a magzati létben volt egy társa, egy ikertestvére, akit még a születése előtt elveszített. A rendszerállításnak két alaptörvénye van Angster Mára szerint. Ikerterhesseg egyik magzat legal online. Az egyik, hogy a családon belül mindenkinek egyenlő joga van ahhoz, hogy családtagnak vallja magát és a családhoz tartozóként tekintsenek rá. A másik, hogy mindenkinek meg van a konkrét helye a családban. Ez a hely attól függ, hogy ki kinek adott életet. S ez a pozíció akkor is törvényszerű, amikor egy betegség miatt a gyermeknek kell kvázi szülőként felügyelnie a saját szülőjére, vagy ha válás esetén a gyermek előlép a szülő első számú támaszává, s ezzel kilép a gyermeki szerepből és mintegy házastárs pótló, félig felnőttként kezd el tudatosan vagy tudattalanul működni a szülője mellett. Ha a fent említett két alaptörvény közül valamelyik sérül, azt bizonyítottan az egész családrendszer megérzi, még akkor is, ha a tagoknak nincs tudomása a történtekről.
Amikor 1990 nyarán átvettem a Semmelweis Egyetem Baross utcai Női klinikájának a vezetését, többek között igyekeztem a múlt értékeit előbányászni és a jövő számára megóvni. Szembesültem azzal, hogy a klinika 100 évvel korábbi betegeinek a kórlapjai a pincében várják az enyészet eljöttét, úgyhogy új munkatársaimmal rendbe hozattuk a régi bekötéseket és a padláson kialakított fémvázas polcokon 1875-ig (! ) visszamenőleg a kórlapokat rendbe tettük. A betegtájékoztató füzeteinkben is hírül adtuk, hogy bárkinek szívesen kikeressük korábbi ápolásának, szülésének, születésének a kórlap-dokumentációját. Ikerterhesseg egyik magzat legal youtube. Így történt, hogy kaptam egy megkeresést egy közel 90 éves személytől, hogy ő 1907-ben a klinikán édesanyja elmondása szerint ikerterhességből született, de ezt követően soha nem találkozott az ikertestvérével, és közelgő halála előtt szeretné kinyomozni az ő sorsának alakulását. Megtaláltuk a kórlapot, amelyből kiderült, hogy az érdeklődő személy valóban ikerterhesség második szülöttjeként látta meg a napvilágot, de előtte az ikertestvére halva született.