A magyar történelemben egyfajta igazodási pontnak számító mohácsi csatával kapcsolatban - annak ellenére, hogy viszonylag bőséges számban állnak rendelkezésre a korabeli források-, még számos fontos kérdés nyitottnak számít. Ilyen kérdés többek között, hogy hol lehetett az ütközet központja, vagy hol állt fel a keresztény és az oszmán hadrend, illetve, - ennek megfelelőeen... Ez volt a legutolsó királytemetés Székesfehérváron 1540. szeptember 15-én utoljára gyűlt össze királytemetésre az udvartartás a magyar uralkodók ősi koronázó templomában, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában. I lajos magyar király szálló. I. János temetésével nemcsak az utolsó nemzeti király szállt sírba, hanem a középkori Magyar Királyság is. A temetési szertartásra összegyűlt főurak, püspökök és nemesek aligha sejthették, hogy alig három évvel később fosztogató török katonák lármája fogja felverni a főhajó csendjét, akik rávetik magukat a királysírokra, megszentségtelenítve és szanaszét szórva a meghalt uralkodók földi maradványait.
Mivel azonban még fiatal volt, anyja uralkodott helyette régensként, az asszony pedig Garai Miklós nádorral együtt kormányozta a politikát. A lengyel trón is Máriára szállt volna, de mivel nem Krakkóban lakott, a főurak nem fogadták őt el királynőjükként, így végül húga, Hedvig lett az uralkodójuk. A cikk az ajánló után folytatódik Anyja intézkedései nagy port kavartak A kormányzás nem nyerte el a magyarok tetszését, Erzsébet már rövid idő alatt rengeteg konfliktust szított intézkedéseivel. A nemesek nagy része nem akarta elfogadni, hogy női uralkodó ül a trónon, és ragaszkodtak Zsigmond megkoronázásához, Mária anyja viszont meggondolta magát, és I. Lajos orleans-i herceghez akarta hozzáadni lányát. Terve nyilvánosságra kerülése hatalmas felháborodást váltott ki, és Zsigmond sem hagyta annyiban a döntést: 1385-ben az országba érkezett seregeivel, és elérte, hogy Mária keze mégis az övé lehessen. Lajos visszalépett, a két fiatal pedig házasságot kötött még ugyanebben az évben. Megszületett I. (Nagy) Lajos magyar király, az első európai uralkodó, aki győzelmet aratott a törökök felett. (696 éve) – Hírek és újdonságok. Közben azonban a női uralkodót ellenző magyarok meghívták a trónra III.
Ez utóbbinak viszont ára volt, Károly Róberttel ugyanis 1339-ben úgy állapodtak meg, hogy amennyiben fiúörökös nélkül hal meg, a Kázmér lányát, Erzsébetet feleségül vevő magyar uralkodó fia örökli trónját. Bár Kázmér még három évtizedig élt, és közben első feleségének halála után még háromszor meg is nősült, végül mégis életbe lépett a megállapodás. Vérengző lengyel urak Lajos nem fogadta kitörő örömmel, hogy egy újabb ország királyának mondhatja magát, valószínűleg inkább úgy érezte, Lengyelország gondjai csak elvonnák figyelmét a fontosabbnak ítélt terveitől, például itáliai hódításaitól. Ennek megfelelően nem is sokat foglalkozott a lengyel ügyekkel, összesen csak háromszor látogatott el lengyel földre – amikor a kül- vagy belpolitikai helyzet már úgy elfajult, hogy nem tudta elkerülni a személyes fellépést. Az idő nagy részében inkább anyja, Erzsébet királyné irányította a Lengyel Királyságot. ORIGO CÍMKÉK - II. Lajos magyar király. Származása miatt ez akár jól is alakulhatott volna, azonban a királyné túl sok magyar urasággal vette körül magát – 1376-ban le is mészárolták kíséretét a lengyel nemesek Krakkóban, így kénytelen volt elhagyni az országot.
"Tanuljátok meg, hogy a királynak mindenben példát kell mutatnia. " 635 éve hunyt el I. (Nagy) Lajos, a lovagkirály, a középkori magyarság egyik legjelentősebb uralkodója. I. (Nagy) Lajos (Magyar Lajos, Nagy Lajos, Anjou Lajos) 1326. március 5-én jött a világra, születési helye nem ismert. Az első magyar királynőt 11 évesen koronázták meg: apja fiúsíttatta I. Máriát, hogy a trónra kerülhessen - Kapcsolat | Femina. Apja a francia eredetű, nápolyi Anjou házból származó Károly Róbert volt, anyja Piast (Lokietek) Erzsébet lengyel királylány, Nagy Kázmér húga. Károly Róbert az Árpádok fiúágon 1301-ben történt kihalása utáni trónharcokból került ki győztesen, 1308-ban választották királlyá és 1310-ben koronázták meg. Hatalmát még sokáig fenyegették a lázongó főurak, fia, Lajos azonban 1342. július 15-i trónra lépésekor már nyugodt, erős gazdasággal, jó külkapcsolatokkal bíró országot örökölt. Lajost, aki hároméves korától volt trónörökös, 1338-ig Erdély hercege, 1342. július 21-én, 16 éves korában koronázták meg Székesfehérvárott. Gondos nevelést kapott, beszélt magyarul, latinul, olaszul, németül. Eszménye a lovagság volt, Szent László a példaképe, élete háborúkkal és lovagi tornákkal telt, szinte minden szomszédjával hadakozott, hadjáratait évente maga vezette.
Támogatta a pápa itáliai háborúit, ezzel "az egyház főkapitánya" címet érdemelte ki – csapatai biztosították 1377-ben a Szentszék visszatérését Avignonból Rómába. 1365-1375 közti balkáni háborúinak célja hatalmának kiterjesztése és a katolikus hit propagálása volt az eretnek bogumilokkal szemben. Szerbia ellen hét hadjáratot vezetett, amíg Lázár fejedelem elismerte hűbérurának. I lajos magyar király menü. Bosznia nyugati részét 1357-ben magyar uralom alá helyezte, a bosnyák bán is a vazallusa lett. Leverte a szerb király, a román vajda és a bolgár cár együttes felkelését, Vidint magyar bánsággá tette, majd hűbéres fejedelemséggé alakította. Bulgária és Moldva is hűbérese lett, Havasalföld fejedelmét területek átengedésével akarta a magyar koronához kötni, de háromszor is fegyverrel kellett fellépnie ellene. 1370-ben megörökölte Kázmér lengyel király trónját, perszonáluniót hozott létre. Új királyságát előbb lengyel anyjára, majd 1377-től Opuliai Lászlóra bízta. Kassai kiváltságlevele elismerte a lengyel rendek szabadságjogait, ők ennek fejében elfogadták a leányági örökösödést.
Ami egészen elképesztő akkordfordulat, az a "Vágtatnék tovább veled... " kezdetű B rész második sorában a C dúrt követő F7-es akkord, amely az "indián lován" szövegrésznél hallatszik. Csík Zenekar Most Múlik Pontosan — Csik Zenekar Most Mulik Pontosan. Ez a zenei megoldás teljesen váratlan, hiszen ebben a dalban az F7 rendszeridegen, és mégis úgy kinyílik tőle a dallam - mintha kisütne a nap -, hogy az ember reszketve várja, hogy amikor a B rész másodszor következik, akkor újra hallja a "rozsdás szemfedő" szövegrésznél. A dal különlegessége egyébként a 6/8-os ütemmutató is, manapság nem ez a jellemző. Úgy gondoltam, biztosan lennének, akik ukulelén is szívesen megtanulnák ennek a számnak a kíséretét, remélem, segít nekik a következő videó: Az minden blogbejegyzés (írott szöveg, képek, videók, hanganyagok) szerzői jogi védelem alá tartozik, ezért a blogbejegyzések többszörözése, terjesztése, másolása, átdolgozása és bármilyen egyéb felhasználása kizárólag a szerző előzetes írásbeli engedélyével lehetséges. A blogbejegyzések internetes címének (linkjének) közösségi oldalakon vagy más honlapokon történő megosztására ez a korlátozás nem vonatkozik, sőt megköszönjük, ha a bejegyzés linkjének terjesztésével az ukulelézést népszerűsíted:
– A tévében meghirdettek egy táncműsort, profi táncosoknak kellett zenét írni, s mi ezzel a számmal pályáztunk, de még csak be sem válogatták a legjobbak közé. Aztán elkezdtük játszani a koncertjeinken, s meglepő sikere lett, egészen új közönséget toborozva. Napjainkban pedig bárhol járunk, addig nem engednek le bennünket a színpadról, amíg a Kiss Tibi-dal sorra nem kerül. – A Csík pop-rockrepertoárjából már ki lehetne adni egy nagylemezt. – Valóban, a Quimby mellett Kispál és a Borz, Hobó, Ferenczi György, Presser Gábor, Rúzsa Magdi száma is szerepel átiratban a műsorunkon, de nem tervezünk belőle albumot, mi ragaszkodunk a népzenei gyökerekhez. Emellett teszünk újabb kitérőket, Lakatos Róbert brácsaművész és Lukács Miklós jazz-zenész is írt dalt az új lemezünkre, melyet most Pécsett is bemutatunk pénteken este a városi sportcsarnokban. – Amit szívedbe rejtesz a címe. Mit rejt még ez az összeállítás? – Természetesen popfeldolgozást, ezúttal Hobótól, és persze autentikus népzenét. Ami újdonság, hogy Szabó Attila két saját szerzeménye is felkerült rá.
5. 1. Csík János, Szokolay Dongó Balázs - Repülj páva repülj Csík Zenekar, Dresch Mihály: Szellemvasút Csík Zenekar, Ferenczi, KissTibor, Dresch, Lovasi: Bolond volnék (Vajdaszentiványi) Csík Zenekar, Ferenczi György: Ez a vonat ha elindult (Kalotaszegi) Csík Zenekar, Ferenczi György és a Rackajam - Zöld erdőben de magas Csík Zenekar, Lovasi András: Fiúk ölébe lányok (Tankcsapda) - Be sok eső (Mezőségi) Csík Zenekar- Adagio- Fonó 2011. 11.