E szerint 2003–2014 között 19 500-ról 16 300-ra csökkent az állami intézményekben dolgozó orvosok száma. Mint mondja: ha ehhez hozzáadjuk a 6500 háziorvost, a mintegy 5800 fogorvost, valamint a nem állami intézményekben dolgozó gyógyítókat, akkor is csak körülbelül 30 ezer szakembert számlálhatunk össze. Ugyanígy nem tudjuk, hogy hányan dolgoznak külföldön, hiszen csak azt ismerjük, hányan kértek a munkavállaláshoz igazolást, de hogy közülük ki az, aki tényleg kiment, és ki az, aki itthon is és kint is dolgozik – például ügyelni jár –, nem tudjuk. Kb hány lélegeztetőgép van Magyarországon?. Forrás: Népszabadság
A szakértők egyetértenek abban, hogy nagyon kevés az esélye annak, hogy harmadik oltás után súlyos lefolyású betegség alakuljon ki. Azzal kapcsolatban ugyanakkor, hogy az oltottak hány százaléka kerül kórházba, Magyarországon nincs hivatalos statisztika, így Zacher Gábor, a hatvani kórház sürgősségi osztályának orvosa saját tapasztalatairól számolt be az ATV Híradónak. "Minden tizedik oltatlanra jut egy oltott, aki a kórházban van. Az intenzív osztályra kerülők, illetve a géppel lélegeztettek arányában is picivel rosszabb az arány, ott talán minden hetedik oltatlanra jut egy oltott" – mondta Zacher Gábor. Zacher Gábor: minden tizedik kórházba kerülőnek van oltása - Infostart.hu. Zacher szerint fontos hangsúlyozni, hogy az oltás nem csodaszer, maszkviseléssel, távolságtartással és a felületfertőtlenítéssel lehet megelőzni a megfertőződést. Figyelembe kell venni a Zacher Gábor által említett arányok helyes értelmezéséhez, hogy több az oltott, mint az oltatlan Magyarországon (közel hatmillióan kaptak legalább egy adag koronavírus elleni védőoltást). Vasárnap az Infostart is beszámolt arról, hogy Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora saját tapasztalatuk alapján azt mondta: mindenki, aki lélegeztetőgépen van, oltatlan.
Még nagyobb az eltérés az intenzív osztályra és lélegeztetőgépre kerülők körében: itt 2 oltott személyre 33 oltatlan jutott. Az oltott és kórházba került páciensek között az Astrazenecát felvevők aránya volt a legalacsonyabb. Ennél frissebb adatok csak kisebb részletességgel állnak rendelkezésre, de október közepén a belgrádi Fertőző és Trópusi Betegségek Klinikájának igazgatóhelyettese azt mondta, hogy az ott kezelt koronavírusos páciensek 90 százaléka nem vette fel a védőoltást. Annál a tíz százaléknál, aki az oltás ellenére súlyos állapotba került a koronavírus miatt, jellemzően valamilyen krónikus betegség vagy túlsúly is fennállt. Az egyébként egészséges, immunizált személyek nagyrészt enyhe kórképpel viselték a covidfertőzést, és nem volt szükségük orvosi ellátásra. Románia Legalább egyszer beoltottak: 36, 85% Keleti szomszédunk nem közöl részletes oltottsági adatokat, így csak az tudható, hogy legalább egyszer az oltásra jogosultak 36, 85 százaléka be van oltva. Ez nagyon alacsony arány, valahol Ukrajna és Oroszország között áll az ország védettségben, mélyen a világátlag, és még mélyebben az uniós átlag alatt.
Arról is beszélt, hogy mi várható és miért titkolja a kormány ezt a bizonyos statisztikát. Még mindig nincs arról adat, hogy Magyarországon a koronavírussal megbetegedettek hány százaléka vette fel az oltást. Hivatalos nyilatkozat pedig továbbra sincs arról, hogy a koronavírus-járvány 4. hullámát mennyire tartja súlyosnak a magyar kormányzat. Felkerestük Zacher Gábort, a Hatvani Kórház sürgősségi osztályán dolgozó orvost, hogy mit tapasztal a kórházban. Saját és a kollégáival cserélt tapasztalatairól tudott beszélni, az országos helyzettel kapcsolatban elmondása szerint minden orvos a sötétben tapogatózik, hivatalos adatokat senki sem lát. Zacher Gábor azt mondta, továbbra is értetlenül állnak azelőtt, miért nem ismerhetik meg az új koronavírusos betegek oltási adatait. "Az EESZT-ből (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) 2 perc alatt le lehetne hívni azokat az adatokat, hogy az új betegek közül mennyien oltottak és mennyien nem. A vakcinák hatékonyságáról is lehetne egyfajta képet kapni.
Az Egyesült Államok és Irán viszonya 40 éve ellenséges, Donald Trump elnöksége alatt még jobban kiéleződött, de most a két ország egymás elpusztításával fenyegetőzik, és egyúttal haderejét fitogtatja. 40 év 1979 előtt Irán az USA szövetségese volt, de akkor a sah hatalmát megdöntötték Khomeini ajatollah vallási vezető hívei, és létrejött az Iszlám Köztársaság, amely azóta is ellenségének tekinti Amerikát, hol kisebb, hol nagyobb intenzitással. Egymásnak feszülhet Amerika és Irán az atomalku körül – Neokohn. Az iráni nukleáris programot megfékező hathatalmi egyezmény 2015-ös aláírása után aztán jobb lett a helyzet, pláne, hogy közben Iránnak pragmatikusabb elnöke lett Hassan Rouhani személyében, mint elődje volt. Az ország irányításában ugyanakkor a demokratikusan választott elnökkel szemben továbbra is nagy súlya van a mindenkori vallási vezetőnek. Hathatalmi egyezmény A helyzet akkor indult drámai romlásnak, amikor Donald Trump amerikai elnök felmondta a hathatalmi egyezményt, újabb követelésekkel lépett fel Iránnal szemben, egyúttal embargót hirdetett irányában.
Iráni tábornok: porig romboljuk Tel-Avivot, ha Izrael rossz lépést tesz Egy iráni tábornok elhessegette az izraeli önvédelemre vonatkozó figyelmeztetéseket és "Haifa és Tel-Aviv" elpusztításával fenyegetőzött.
A kiiktatása illik az elmúlt hét eseménysorozatába, a Hezbollah Brigádoktól a bagdadi eseményekig. Mi lehet az amerikaiak célja? Hagyományos háborút vélhetően egyik fél sem akar, ez elhúzódna, rengeteg ember- és pénzügyi veszteséggel járna. Arról lehet gondolkodni, hogy Donald Trump a közelgő elnökválasztás miatt érdekelt egy háborús helyzetben, de egyrészt az amerikai társadalom többsége beavatkozásellenes, másrészt, ha mégis pozitívan fogadnának egy támadást Amerikában, az pár hónap alatt könnyen átfordulhat negatív érzelmekbe, látva az áldozatokat. Nehéz kérdés, hogy mi Washington végcélja, nem látjuk, hogy Trumpék mit akarnak elérni ezzel az Irán-politikával. Szulejmáni likvidálására sokan vártak, a Közel-Keleten is voltak ellenlábasai, hosszútávon lehet elrettentő hatása az akciónak, de rövidtávon növeli a biztonsági kockázatokat. Amerika és iran air. Irán kemény válaszlépéseket ígér, mit tehetnek? Irán vagy a velük szövetséges erők korlátozott támadásokat hajthatnak végre amerikai támaszpontok, katonai- és civil célpontok ellen a közel-keleti régióban.