90 Mr. Peabody és Sherman kalandjai (Mr. Peabody & Sherman), rendező: Rob Minkoff, szereplők: Ty Burrell, Max Charles, Ariel Winter, Allison Janney, amerikai családi animációs film, 93 perc, 2014. (6) Kutyakomédia A világ legokosabb kutyájának alakja az ötvenes években született meg az Egyesült Államokban a nálunk is ismert Rocky és Bakacsin kalandjai rajzfilmsorozat egyik szereplőjeként. Kitalálója Ted Key (a litván származású Theodor Keyser eredeti családneve Katseff), akinek a nevéhez képregények, rajzfilmek és Disney-filmek is fűződnek. Mr peabody és sherman kalandjai videa. A mozifilm gondolata már korábban felvetődött – még az élőszereplős változat is -, de a megvalósítás mostanáig váratott magára. A történet szerint Mr. Peabody az utcán talál rá a csecsemő Shermanre, akit bírói döntés alapján magához vehet. A kutyazseni feltalálja az időgépet, amit Voltkompnak nevez el és ettől kezdve fogadott fiával a Hármashatár-hegy helyett a reneszánsz korabeli Firenzébe járnak kirándulni. Mire Sherman elkezdi az iskolát, a történelmet már testközelből ismeri.
Az animáció ezúttal is gyönyörű szép, egy szavunk nem lehet sem a kidolgozásra, sem pedig a látványvilágra, járjunk épp a jelenben, a múltban párszáz évvel ezelőtt, vagy még ettől is régebbi időkben. Élveztem az időutazásokat, hogy találkozhattunk Leonardo Da Vincivel, aki épp Mona Lisát vitte vászonra, a mohó Marie Antoinette-tel, egyiptomi fáraókkal és korhű szokásaikkal, de még Trójába is eljutunk többek közt. Mindezek hiteles módon ábrázolva, nem sok túlzással, és a gyerekek számára is fogyaszthatóan tálalva. Mr. Peabody és Sherman show • rész 18. évad 1. • TvProfil. Sajnos viszont a 3D megint befigyelt, mint járulékos veszteség, ami leginkább unalmas, ugyanakkor fölösleges is volt. Szerintem elmúltak már azok az idők, amikor különféle harci eszközöket 3D-ben dugdosnak az ember arcába, és ez már a gyerekek számára is unalmas lehet. Maradjunk annyiban, hogy sokkal jobb élmény lett volna a film, hogyha nem kellett volna folyton azon bosszankodnom, hogy szemüveg nélkül mennyivel világosabb, élvezhetőbb kép. Kár, hogy mindennél erőltetik ezt a flancos 3D-t… legutóbb a Gravitáció, előtte pedig az Avatar ütött, és ki is fújtak erre a technológiára alkalmas filmek.
[1] Ismertető [ szerkesztés] Szereplők [ szerkesztés] Szereplő Eredeti hang Magyar hang [2] Mr. Peabody Kautzky Armand Sherman Berecz Kristóf Uwe Christine Da'Vine Joy Randolph Nádasi Veronika Mr. Hobson Dieter Jansen Seder Gábor Madárfióka Mrs. Arugula Hughes Grúber Zita Orchoptitron Bácskai János Mr. Mr peabody és sherman kalandjai teljes film. Yak Josh Keaton Sótonyi Gábor Mrs. Yak Kari Wahlgren Farkasinszky Edit Magyar változat [2] [ szerkesztés] A szinkront a Minimax megbízásából a Subway Stúdió készítette. Magyar szöveg: Csontos Judit Gyártásvezető: Bogdán Anikó Hangmérnök: Kis Pál Szinkronrendező: Pócsik Ildikó Produkciós vezető: Kicska Lászó Felolvasó: Bolla Róbert További magyar hangok: Bálint Adrienn (Sacagawea), Berkes Bence (Mozart), Bodrogi Attila, Bolla Róbert (Niknak, szabadúszó), Csuha Lajos (Mark Twain), Imre István (Napoleon, szabadúszó), Molnár Kristóf (Orwille), Németh Gábor, Szabó Zselyke (Izabella), Tóth Szilvi (Jean D'Arc) Epizódok [ szerkesztés] Évad Epizódok Eredeti sugárzás Magyar sugárzás Évadpremier Évadfinálé 1 13 2015. október 9.
Peabody a világ legokosabb embere lehetne – ha nem volna kutya. Így viszont ő a világ egyetlen olyan négylábúja, aki egyesíti magában Einstein eszét, Sherlock Holmes logikáját, Oscar Wilde szellemességét és James Bond bátorságát. A különleges eb egyszerű gazdája és kiváló barátja, Sherman, átlagos srác: de a kalandjai, hála a kutyájának, különlegesek. Mr. Mr peabody és sherman kalandjai indavideo. Peabody időutazó csodagépet épít, ám a Voltkompot Sherman engedély nélkül használja, és ettől összezavarodik a történelem, összekuszálódik az idő, és kutya nehéz feladat, hogy minden a helyére kerüljön. A kiváló páros szerencsére szereti a kutyanehéz feladatokat – főleg, ha közben nagyokat lehet nevetni. Nincs elérhető tartalom. Nincs elérhető tartalom.
80 éves korában elhunyt Maár Gyula filmrendező, forgatókönyvíró, Törőcsik Mari férje 80 éves korában elhunyt Maár Gyula filmrendező, forgatókönyvíró, Törőcsik Mari férje. Tájékoztatásuk szerint a művész péntek este hunyt el a budapesti Kútvölgyi kórházban. Maár Gyula 1934. augusztus 2-án született Budapesten. Meghalt Maár Gyula filmrendező. A jómódú, de később elszegényedő budapesti polgárcsaládban felnövő fiú először az irodalom világában próbálta megtalálni a helyét. Filmes pályafutását csak harmincévesen kezdhette el, mivel "osztályidegenként" nem vették fel érettségi után a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Irodalomból és történelemből szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, majd rövid ideig tanított. A művészet iránti vonzalma a kibontakozó filmes klubmozgalomba vitte, amelynek hamarosan egyik közismert alakja és előadója lett. Közben a Medicina Könyvkiadó lektora, majd a Magvető Kiadó szerkesztője volt, Zimre Péterrel filmforgatókönyveket írt, amelyekből egy válogatás is megjelent 1969-ben Sértődött utazás címmel.
Humora, látása rendkívül aktuális, eleven. Legtöbb filmjének operatőre Koltai Lajos volt, aki a legtiszteletteljesebb elismeréssel adózik Maár Gyula művészetének, csakúgy, mint Tarr Béla, aki Maár Gyula Töredék című, legutóbbi filmjének producere volt. Maár Gyula Rendszeresen készített filmeket a Magyar Televíziónak. Nevéhez olyan tévéfilmek rendezése fűződik, mint az 1976-ban Jókai Mór regényéből készült A lőcsei fehér asszony, a Bűn és bűnhődés vagy pedig az Én és a kisöcsém című zenés film. Készített portréfilmet feleségéről Törőcsik Mariról, Pilinszky Jánosról és Polgár Lászlóról. Maár Gyula legutóbbi filmjét, a Töredéket, sajnos, a legutolsó filmjének tartja, pedig teli zsák van birtokában, mint ahogy teli zsákra való mondandjúak gyermekkorában készített festményei is, amiket Fábri Zoltán filmrendező már évtizedekkel ezelőtt nyilvánosság elé javasolt, mostanáig fiókban hevertek. Meghalt Maár Gyula filmrendező - Librarius.hu. Baráti unszolásra, végre, ha rövid időre is, kiállításra kerültek, Budapesten, a VII. ker. Király utca 9. sz.
Hát mindenki tudja, hogy a filmed remekmű, én ezzel kompromittáltam azt a francia újságot!. Engem a naiv hitem vezérelt: hát ezt most megöltétek, de a következőt talán már nem tudjátok! És ebben - tévesen - mindig reménykedtem, vagy úgy gondoltam, hogy na, most már ez vagy az... De nem. Mindig ölték a dolgot. Mindaddig, amíg életkoromnál és egyébnél fogva alkalmas lehettem volna arra, hogy európai szinten egy létező rendező legyek. Cáfolnom kell: Mannheimi fesztivál fődíja (1974), Touloni fesztivál: legjobb rendezés díja (1975), továbbá Új-delhi fesztivál: a zsűri különdíja (1984)... Koltai Lajos: Maár Gyula a magyar filmművészet egyik zsenije volt – Budaörsi Infó. Mondjuk tíz-tizenöt évig azért engem ismert a nemzetközi filmvilágnak a szigorúan behatárolt fesztiválos része. Nem sokat, de egy pár ajánlatot azért kaptam kintről, de mindegyiknek az volt az alapfeltétele, hogy csináljak kommerszebbet. Tudtam, hogy ez pénzben jó. De soha nem érdekelt a pénz azon túl, mint ami mondjuk egy polgári értelmiségi létezéshez és annak a feltételeinek a megteremtéséhez kell; természetesen nem volt kedvem az alá kerülni... De efölötti vágyaim nekem nem voltak.
Hruscsov, Nagy László, Nagy Zsuzsa, Náráyana, Németh Lajos, Norbert Fryd, Nyikolaj Zabolockij, Nyina Verhovszkaja, Palmiro Togliatti, Pálos Endre, Panova, Paul Guimard, Pavel Dan, Révay József, Révész Gy. István, Réz Pál, Rideg Sándor, Roger Martin du Gard, Rónai Mihály András, Rosa Luxemburg, Rosemarie Schuder, Salgó László, Sas Andor, Sótér István, Spira György, Szabó Magda, Szabó Pál, Szabolcsi Bence, Szabolcsi Miklós, Szántó Tibor, Szász Imre, Szávai János, Szerb Antal, Szilágyi Jolán, Szilvási Lajos, Szinetár György, Szönyi Sándor, Szűcs Andor, Szüts László, Tabák András, Tabi László, Tamási Áron, Telepy Katalin, Tersánszky J. Jenő, Tobias Smollett, Tommaso Campanella, Tornai József, Tóth Árpád, Tömörkény István, Tüskés Tibor, Tyihonov, Urbán Ernő, V. Em.
Tehát szerelmes leszel meg minden, ami az emberrel történni szokott. S aztán szépen, lassan elindul a filmes úgymond hivatáskópia vizsgálata is. Késéssel. Először ugyanis a bölcsészkar elvégzése következett, mert osztályidegenként nem vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Később bocsáttatott be. 1968-ban végzett. Első jelentősebb visszhangot kiváltó filmje a Prés (1971). Kevés kivétellel úgy dolgoztam, hogy azt csináltam meg, amihez valamilyen értelemben személyes közöm volt. Tehát én azt tartottam, hogy nekem az a kötelességem, hogy minél teljesebben, vagy minél jobban tudjam kifejezni azt, amit tulajdonképpen én a saját látásommal el akarok mondani, vagy el akarom képzelni. Ez abból a hitből indult ki, hogy ami engem érdekel, az tulajdonképpen érdekelhet másokat is. Ez azért többé-kevésbé megvalósult. Azért kevésbé is, mert volt egy olyan időszak a harmadik játékfilmem, a Teketória (1976) után, amikor nagyon világos volt, hogy nem lehet megszólalni úgy teljesen, mint például a Présben.