Amennyiben a szálloda Resort 5 * AMC Royal Resort található, a festői területen, amely között található Hurghada és El Guna (távolság, illetve 11 km-re és 13 km). A tenger felől szó szerint a küszöbön, és a szálloda is található egy tágas saját homokos tengerpart. Vendégszobák A szobák a szálloda komplexum 395 szobával rendelkezik, melyek található két öt emeletes épület. Hotel & Resort 5 * AMC Royal Resort elérhető több kategóriában lakások: Suite - egy nagy kétszobás lakosztállyal rendelkezik. A tágas hálószoba egy king-size ágy és szintén elérhető egy privát erkély nyílik a privát homokos tengerpart. A nappali nagy panoráma ablakok (szintén tengerre néző), és egy sor kényelmes kárpitozott bútorok, amelyek elbontják és lehet használni, mint egy extra ágyban. Fürdőszobában modern zuhanyzó függőleges hidromasszázs. Családi szoba egy nagy szoba. Három egyszemélyes ágy (vagy dupla plusz egy keveset), valamint egy kihúzható kanapéval. A fürdőszobában egy nagy kád. Szobakategória "Standard" felszerelt egy king-size ágy vagy két kisebb.
Amc Royal ellátás All inclusive ellátás, mely 07:00-22:30 között vehető igénybe és az alábbi szolgáltatásokat tartalmazza: korai reggeli(05:00-07:00), reggeli, ebéd, vacsora a központi étteremben svédasztalos rendszerben, napközben snackek, tea, kávé, sütemény, fagylalt (meghatározott időszakban), éjjeli snack, (23:00-01:00 között). A bárokban és a főétkezéseknél a helyi alkoholos és alkoholmentes italok térítésmentesen fogyaszthatók. Néhány import alkoholos és alkoholmentes ital, prémium kategóriájú italok, frissen facsart narancslé, vízipipa, fogyasztás az a'la éttermekben térítés ellenében állnak rendelkezésre. Felhívjuk Utasaink figyelmét, hogy a szállodák ellátottságától függően akár a nyári szezon megkezdését követően is változhat az egyes ellátástípusok tartalma, a feltüntetett leírások tájékoztató jellegűek. A bárok és éttermek nyitva tartását a hotel határozza meg, irodánk erre nincs befolyással. Amc Royal tengerpart Korallos part, stég. Amc Royal gyermekeknek Rácsos kiságy, gyermekmenü, etetőszék, miniklub, gyermekmedence, mini diszkó, játszótér.
Beschreibung des Verlags A mű tárgya történeti eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár ostroma szolgál fő témájául. Turista módjára szivárogtak be a várba a Budát elfoglaló janicsárok 1541-ben » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A mű lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a mohácsi csata után a törökök 1541-ben elfoglalják Budát, az ország középső része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk megerősítését és területük kiterjesztését megcélozva 1552 nyarán újabb hadjáratot indítanak a még el nem foglalt magyar területek ellen, majd több nagyobb végvár birtokbavétele után három seregük Szolnok alatt egyesült erővel indul a végvár ellen. A vár bevételét követően a 80 000 főnyi óriási haderő Eger vára alá vonul, mely Dobó István kapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg az egyesült török sereg ellen. A szeptember 11-től többször megrohamozott, ostrom alá vett védősereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törökök súlyos emberveszteségeket szenvednek. Az egyre hidegebb, támadók számára barátságtalanabb időjárás, a járványok és a heves ellenállás egyaránt hozzájárulnak a magyar sikerekhez, s végül a törökök október 17–18-án (38 ostromnap után) – feladva a további hadakozást – visszavonulnak és eltűnnek a vár alól.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2012. aug 30. 18:19 Mohácsi csata – újratöltve! Mohács ‒ Játszva készítettek egy animációs filmet a legendás mohácsi csatáról. A Történelmi Animációs Egyesület tagjai szabadidejükből, hobbiból 5 év alatt készítették el a 23 perces kisfilmet, mit az ütközet 486. évfordulóján a mohácsi Kossuth moziban is megnézhetett a közönség. – A film elkészítésének technikai alapját egy számítógépes játék adta, amit négy év alatt teljesen átterveztünk, hogy a legapróbb részleteiben is megegyezzenek a karakterek a valósággal. Végül az így elkészült háromdimenziós csatatéren, egy irányított játékban kelt életre az ütközet – magyarázta a film előkészületeit Baltavári Tamás (34) történész, az egyesület tagja. Török hódoltság-korabeli éremleletet találtak Simontornyán. Az alig két órás csatában 10 ezer magyar gyalogos veszett oda – A "forgatás" még további egy évig tartott. Az 50 ezres sereg megmozgatásához például egyszerre nyolc számítógépre, vagyis 8 emberre volt szükség.
Az animáció a megérkező hunokat, a jurtában lakó őseinket és Kárpát-medencét tárja elénk, amelyet patadobogás, harcok hangjai, valamin avar és ősmagyar beszéd tesz teljessé. Honfoglaláskori nyakperec és ingnyakveretek Az időben továbbhaladva IV. Bélához érkezünk, aki a mongol invázió pusztításait követően a Vár-hegyen megalapítja Budát. A város gyors fejlődésnek indult, a Duna túlsó partján fekvő Pest is újjáéledt. A korábbi Buda városának fejlődése viszont megtorpant, Óbuda néven élt tovább. Index - Kultúr - Kecskemét saját török zsarnokot keresett, hogy életben maradjon. A leírás kiemeli, hogy a budavári királyi palota és udvar középkori fennállásának legfényesebb korszakát Mátyás király ideje alatt élte. Ő volt, aki meghonosította az itáliai reneszánsz kultúrát. A felhangzó jelenetben egy asszony olasz nyelven sorolja portékáit, majd egy úr már magyarul Bizáncból hozott csecsebecséit kínálja a vásárban. Az animáción a királyi palota és környéke látszik, a kiállított műtárgy pedig egy lovagot ábrázoló kályhacsempe a 15. Lovagot ábrázoló kályhacsempe a 15. századból Egészen elmerülnénk ebben a hangulatban, azonban elérkezik 1541.
Mindeközben a vár megtekintése ürügyén egyre több janicsár szivárgott be Budára. A kulcsfontosságú pontok elfoglalása után az őrséget levágták vagy megfutamították, s szinte harc nélkül jutottak a vár birtokába. A szultán, miután jelentették neki Buda bevételét, elbocsátotta a magyar küldöttséget, de Török Bálintot visszatartotta, a legenda szerint ekkor hangzottak el a híres szavak: "Ne siess uram, hátra van még a fekete leves" (mármint a kávé). Őt a szultán magával vitte, s 1550-ben a Konstantinápoly közelében lévő Jedikula (Héttorony) börtönben halt meg. Budát augusztus 31-én az Oszmán Birodalom részének, vilájet (tartomány) székhelyének nyilvánították. A szultán szeptember 2-án vonult be ünnepélyesen, és a dzsámivá alakított Nagyboldogasszony-templomban (a Mátyás-templomban) hálaadó istentiszteletet tartottak. Magyarország nem sokkal később három részre szakadt: a török hódoltságra, a Habsburgok uralma alatt álló királyi Magyarországra és az Erdélyi Fejedelemségre, ahová János Zsigmondot parancsolta a török.
Ferdinánd mintegy 30 ezres sereget küldött Buda elfoglalására Wilhelm von Roggendorf vezetésével, aki 1541 májusában vette ostrom alá a várat. Nem sokkal később Szulejmán is megindult Isztambulból, hogy megvédje János Zsigmond érdekeit. A Fráter György vezette védők egészen augusztusig kitartottak, sőt a török előhadak megérkezése után, augusztus közepén kitörtek a várból, és legyőzték Roggendorfot. A szultán a fősereggel augusztus 26-án érkezett meg a már felszabadított vár alá, amelyet hadai szoros gyűrűbe fogtak, és a környéket feldúlták. Szulejmán úgy döntött, hogy 1526 és 1529 után harmadszor már nem adja ki Budát a kezéből, de bevétele érdekében cselhez folyamodott. Magához kérette az özvegy Izabella királynét, a csecsemő királyt és annak gyámjait (Fráter Györgyöt és az ország leghatalmasabb főurát, Török Bálintot), számos más főurat és a budai magisztrátust, hogy "megtanácskozza velük Magyarország sorsát". A meghívottak ugyan gyanakodtak, de a meghívást nem utasíthatták vissza. Tiziano festménye Szulejmánról 1530 körül 1541. augusztus 29-én, a mohácsi csata 15. évfordulóján díszes menet vonult a török uralkodó sátrához, ahol a szívélyes fogadtatás után a vendégeket asztalhoz ültették.
Nem sokkal később Szulejmán is megindult Isztambulból, hogy úgymond megvédje János Zsigmond érdekeit. A Fráter György vezette védők egészen augusztusig kitartottak, sőt a török előhadak megérkezése után, augusztus közepén kitörtek a várból, és tönkreverték Roggendorfot. A szultán a fősereggel augusztus 26-án érkezett meg a már felszabadított vár alá, amelyet hadai szoros gyűrűbe fogtak, és a környéket feldúlták. Szulejmán úgy döntött, hogy 1526 és 1529 után harmadszor már nem adja ki Budát a kezéből, de bevétele érdekében cselhez folyamodott. Magához kérette az özvegy Izabella királynét, a csecsemő királyt és annak gyámjait (Fráter Györgyöt és az ország leghatalmasabb főurát, Török Bálintot), számos más főurat és a budai magisztrátust, hogy "megtanácskozza velük Magyarország sorsát". A meghívottak ugyan gyanakodtak, de a meghívást nem utasíthatták vissza. 1541. augusztus 29-én, a mohácsi csata 15. évfordulóján díszes menet vonult a török uralkodó sátrához, ahol a szívélyes fogadtatás után a vendégeket asztalhoz ültették.
Szulejmán, a török vazallussá tett Erdély 1551-ben történt és a porta számára teljesen váratlan "kiugrása" miatti dühében 1552-ben büntetőhadjáratot indított Magyarország ellen. A hadjárat egyik legfontosabb célja a Felvidék, valamint "Tündérország", vagyis az Erdély közötti összeköttetést biztosító stratégiai jelentőségű erősség, Eger elfoglalása volt. Egy halálos kézcsók Mohács mezején lehetett a belső autonómia ára A mai napig nincs egyetértés abban, hogy Szapolyai Jánost szuverén és nemzeti királynak vagy török vazallusnak tekintsük. Az utolsó magyar – azaz nem Habsburg – uralkodó szélsőséges megítélése hangnemében Ferenc Józsefével és Szent Istvánéval vetekszik. Egyszerre tekintik a mohácsi csatából való távolmaradása miatt az ország árulójának, illetve az álnok Habsburgokkal szemben álló magányos és tragikus hősnek. Ami biztosnak tűnik, hogy I. János a súlyos magyar vereséggel záruló mohácsi csata után, II. Lajos király halálával került trónra, amit később csak Szulejmán szultán segítségével sikerült megtartania.