Egy ilyen katasztrófa nagyon súlyos következményekkel jár a legtöbb haderőnek, nem beszélve egy ilyen aprócskáról, mint a Pál utcai. A tragédiáért egyértelműen a VÖRÖS ingesek a felelősek. Nyilván ennek tükrében az sem meglepő, hogy a tragédiát kihasználva hétfőn egy zsidó illetőségű cég megvásárolta a grundot, és új plázát tervez a területre. És a végére még néhány zrikálás, pár blognak, akiket szeretek olvasni. Kérem, ne tessék megsértődni, nem bántásnak szánom 🙂 Tényleg. Történt legutóbb, hogy elmentünk jó néhányan bulizni, ahogy lenni szokott. Mi csajok azonnal megtámadtuk a táncparkettet. Egy fickó nagy hevesen hozzám fordul 1 pörgös szám közben és ezt mondja: – Helló, Boka János vagyok és gittegylet elnök. Hűű, ez a duma nagyon bejött, és elkezdtünk beszélgetni. Megtudtam tőle, hogy mit is jelenet az egylet, aminek az elnöke, merre van a grund, és hogy ki is az az Áts Feri. Aztán odajött hozzánk két furcsa srác, Kölnei, vagy Kolnay, és valami Barabás, és tisztelegtek neki, majd a fülébe súgtak valamit.
Hosszú, utólag érthetetlenül hosszú, színházi előadásoktól mentes időszaknak lett vége az életemben tavaly ősszel, amikor megnéztem A Pál utcai fiúkat. A Molnár Ferenc regényéből készített zenés darab teljesen magával ragadott és elérte azt, hogy fél évvel ezelőtti önmagam ne ismerjen rá jelenkori énemre: ugyanis hónapok óta nincs olyan hét, amikor legalább egyszer ne mennék színházba. A Pál utcai fiúk "fehérvári grundja" (fotó: Kiss László) A Pál utcai fiúk ezért is lett meghatározó előadás számomra, és miután újraolvastam a könyvet, ismét megnéztem Fábri Zoltán nemrég felújított filmjét és interjút is készítettem az egyik főszereplővel, kíváncsi lettem, a Vígszínházban több mint egy éve töretlen sikerrel futó előadást hogyan játsszák máshol. A Pál utcai fiúk ugyanis szerepel a Pannon Várszínház és a székesfehérvári Vörösmarty Színház repertoárjában is Más rendezők, más színészekkel, de ugyanazokkal a jól ismert dalokkal állították színpadra a sokak által jól ismert előadást. Február elején néztem újra legutóbb a Vígszínházban A Pál utcai fiúkat, rá egy hétre pedig Székesfehérváron, így viszonylag élénken élt bennem az eredeti, pesti előadás.
Molnár Ferenc (1878-1952) Molnár Ferencet a világ elsősorban színpadi szerzőként ismeri. Negyvenkét színdarabja közül a legjobbak, Az ördög (1907), a Liliom (1909) és A testőr (1910) egyaránt sikert arattak Bécsben, Berlinben, Olaszországban és az Egyesült Államokban. Szellemes dialógusai, kiváló dramaturgiája, a polgári életmódról alkotott finom kritikája és a darabokban megbúvó lélektani megfigyelései mindenütt lenyűgözték a közönséget. A színművek népszerűsége fontos szerepet játszott abban, hogy külföldön korán felfigyeltek Molnár Ferenc ifjúsági regényére, A Pál utcai fiúkra. Az ízig-vérig pesti író, aki az egész világgal megismertette a nyolcadik kerületet, idegen földben nyugszik: a fasizmus elől először Svájcba, aztán az Egyesült Államokba emigrált. New Yorkban halt meg, sírjára leghíresebb színdarabjának egyik mondata van vésve: "Te csak most aludjál, Liliom! " Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel! Ifjúsági irodalom Magyar szépirodalom A grund... Ti szép, egészséges alföldi diákok, akiknek csak egyet kell lépnetek, hogy künn legyetek a végtelen rónán, a csodálatos nagy, kék bura alatt, melynek égbolt a neve, akiknek a szemetek hozzászokott a nagy távolságokhoz, a messze nézéshez, akik nem éltek magas házak közé ékelve, ti nem is tudjátok, mi a pesti gyereknek egy üres telek.
A mű Függelékében közli az író a tárgykörre vonatkozó jegyzeteit is (Igazítások Attila történetén). Tóth Lászlónak a regény keletkezési körülményeit taglaló utószava egészíti ki a tizenkét éven felülieknek szánt nagy regényt. Forrás: Audio: Fülszöveg: Legeza Ilona könyvismertetői, Megjegyzések: Jó a felolvasás, de néhol egy-két újrakezdés, közlemény, stb. benne maradt az anyagban. Creative Commons 27:11 August 27, 2020 Gárdonyi Géza - Láthatatlan ember: Az utolsó fejezetek Gárdonyi egyik legnépszerűbb történelmi regénye, színes, ősi világot elevenít meg: a népvándorlás korának izgalmas, sorsdöntő fejezetét, Attila - hun királynak - mindent elsöprő uralmát és hirtelen halálát. De Emőke számára csak egy csillag ragyog: Attila - akit halálakor önként követ a sírba. Creative Commons 01:10:14 August 27, 2020 Gárdonyi Géza - Láthatatlan ember: A hatodik tíz fejezet Gárdonyi egyik legnépszerűbb történelmi regénye, színes, ősi világot elevenít meg: a népvándorlás korának izgalmas, sorsdöntő fejezetét, Attila - hun királynak - mindent elsöprő uralmát és hirtelen halálát.
Ennek eredményeként a kávé a pohár falához tapad. "Esetleg a nyelveddel megpróbálhatnád kilefetyelni a forró kávét, vagy kirázogatnád pohárból és a utána lebegő kávé cseppeket egyenként beszürcsölhetnéd. " – hát inkább nem, köszi… Egyik se túl praktikus megoldás, de szerencsére a zero-G kávés pohár megoldja ezt a problémát. A pohár kialakítása olyan, hogy mikrogravitációban működjön, a folyadék a pohár szájánál gyülemlik fel, így kényelmesen bele lehet kortyolni. A Földön használhatatlan a speciális kiképzése és alakja miatt, de odafent egy csoda, ami megadja az asztronautáknak a kellő löketet. Weislogel és kollégái éveken át kísérleteztek és tanulmányozták a folyadékok viselkedését alacsony gravitációjú környezetben. Asztronauták az űrben urben ag. "Minden rendszernek amely folyadékokat használ, keringet odafent beleértve a hűtőket, mellék helységet, üzemanyag tartályokat, vízvezetékeket stb. tökéletesen működnie kell gravitáció nélkül, vagy pl. egy űrhajón úton a Marsra. Persze ilyenkor a küldetésnek nem kritikus pontja a kávézás lehetősége. "
Az asztronauták sikeresen termesztették cihilipaprikát az űrben, amit gyorsan meg is kóstoltak. Először termesztettek sikeresen paprikát az űrben a NASA asztronautái. Az amerikai űrhivatal szerint ez egy hatalmas áttörés abban a projektben, ami a Marsra szállítható és ott termeszthető növényeket kutatja - írja a Szeretlek Magyarország. Űrben termesztett paprikából készítettek ételt az asztronauták A NASA azt is elárulta, hogy az űrhajósok nemcsak hogy sikerrel megtermesztették a chilipaprikát, de már ételt is főztek belőle. Ráadásul nem is akármit, ugyanis rögtön egy chilis tacot készítettek, amit meg is kóstoltak. Az űrhajósok még júliusban kezdték el nevelgetni a chilit a Nemzetközi Űrállomáson, miközben a Földön egy csapat szintén ugyanezt tette. A Plant Habitat-04 elnevezésű kísérletben 48 paprikát ültettek el. A szakértők szerint azért is nehéz paprikát termeszteni az űrben, mert jóval tovább tart a növekedési szakasz és fejlődés, mint más növények esetében. Úgy megnőtt egy asztronauta az űrben, hogy attól tart, nem tud hazajönni | 24.hu. Friday Feasting! After the harvest, we got to taste red and green chile.
Chris Cassidy, a Nemzetközi Űrállomás (ISS) jelenlegi parancsnoka szerint a legénységhez érkező legtöbb kérdés nem az űrben zajló izgalmas kísérletekkel vagy különleges élményeikkel kapcsolatos, hanem a vécézéssel – írja az IFLScience. Bár az asztronauta valószínűleg szívesebben beszélne egyéb témákról, azért az űrbeli székelés kérdése is elég érdekes. Az Apollo-missziók elején a NASA nem igazán foglalkozott vele, hogy miként oldják majd meg az űrhajósok a vécézést. A szakértők az első űrrepülést rövidre tervezték, és úgy számoltak, hogy az asztronauta képes lesz visszatartani. Már az egyéni vállalkozók is fordulhatnak a VALI-hoz ⋆. A történelmi felbocsátás azonban órákat csúszott, az első amerikai az űrben, Alan Shepard így kénytelen volt összevizelni magát. A hosszabb utakra a NASA már bevezetett speciális zsákokat, ezek azonban időnként kinyíltak, elszabadultak, ami kellemetlen helyzeteket okozott. Ma már a vécéhelyzet sokat fejlődött, a Nemzetközi Űrállomásra a közelmúltban egy új, 23 millió dolláros berendezést is feljuttattak. Ez vákuumtömlő segítségével kezeli a vizeletet, illetve egy pálca és egy zsák használható az ürülék begyűjtéséhez.
A világűr kutatását minden ország javára és érdekében kell folytatni, tekintet nélkül az országok gazdasági vagy tudományos fejlettségének szintjére, és azt az egész emberiség közös vállalkozásának kell tekinteni. Az űripar a hidegháború csúcspontján született, amikor az Egyesült Államok és a Szovjetunió ádáz versenytársa volt egymásnak, az új határok feletti vezető szerep megszerzésében. Az első Apollo-Szojuz küldetéstől kezdődően, 1975-től – amely során amerikai és orosz kapszulák kötöttek ki Föld körüli pályán – a két ország elkezdett együttműködni űrprojekteken, amelyek a Nemzetközi Űrállomással zárultak. Az ISS-t több ország, de leginkább az Egyesült Államok és Oroszország közreműködésével fejlesztették ki és tartják fenn. Élet+Stílus: Így pizzáznak az űrben az asztronauták | hvg.hu. Űrhajók és űrhajósok százai repültek a futballpálya méretű tudományos laboratóriumba és onnan vissza, mióta 2000-ben kiépítették. Az évek során tapasztalt feszültségek ellenére – mint például a Krím Oroszország által Ukrajnától való 2014-es annektálása és most, a teljes invázió – az űrhajósok némileg elszigetelve éltek a politikától.
Megállapították, hogy az űrben 50 százalékkal több vörösvérsejt pusztul el, és a veszteség folytatódik, akármilyen hosszú az utazás. Kanadai kutatók közelebb jutottak annak megfejtéséhez, miért térnek vissza az űrhajósok vérszegényen a Földre. Megállapították, hogy az űrben 50 százalékkal több vörösvérsejt pusztul el, és a veszteség folytatódik, akármilyen hosszú az utazás – írta a BBC hírportálja. Az úgynevezett űrvérszegénységet azóta ismeri az orvostudomány, hogy az első missziók visszatértek a Földre, azonban a pontos okai tisztázatlanok. Az Ottawai Egyetem 14 űrhajóssal végzett kutatást a Nemzetközi Űrállomáson eltöltött hat hónap után. Asztronauták az urban decay. A misszió alatt vett vér- és lélegzetminták segítségével meg tudták mérni a vörösvérsejt-veszteséget. Ezek a sejtek szállítják az oxigént a tüdőből a test többi részébe, így kulcsfontosságúak az élethez. "Az űrbe érkezéskor az asztronauták több vörösvérsejtje pusztult el, és ez folytatódott az utazás teljes időtartama alatt" – mondta el Guy Trudel orvos, a kutatás vezetője.