4 tonnás (1400 kilogrammos) homok elszállítása nagyjából 14 talicskával lehetséges, vagy 1 talicskával kell 14 alkalommal fordulni. Forrás:,
1. Homokozó tetővel gurítható fedéllel (haladóknak) Az általunk legszebbnek és legpraktikusabb ítélt homokozót mutatjuk be elsőként, ami haladó barkácsolóknak ajánlott. Kimondottan akkor előnyös ez a megoldás, ha nincs túl sok árnyék a kertben. A több praktikus megoldás mellett kiemelendő, hogy zárható a teteje (nagyon fontos! Mennyi homok kell a homokozóba 2018. ), és még egy kis pakolós polc is helyet kapott. 2. Homokozó kerti szegélyből (kezdőknek) A házi készítésű homokozót talán a legegyszerűbben (és legolcsóbban) úgy építhetjük meg mi magunk, ha bevásárolunk a méterben kapható fa vagy műanyag kerti szegélyből, és egyszerűen azt csak leszurkáljuk a földbe a kívánt formában. Mint ahogy azt a kép is mutatja, nem feltétlenül csak szimmetrikus formákban gondolkodhatunk, de hozzá is tesszük gyorsan, hogy a nem szabályos formájú homokozót nehezebben lehet majd lefedni. 3. Homokozó fateknőből vagy csónakból - egyedi hangulat a kertben Nem egy szokványos megoldás, de a kertünk éke-dísze lehet, ha beszerzünk egy hasonló ladikot vagy hasonló régi tárgyat, ami valaha használati eszköz volt, és átalakítva egy unikális kerti dizájnelem lesz.
Élete: Arany János (1817–1882) a Bihar megyei Nagyszalontán született 1817. március 2-án. Gyulai Pálnak írott önéletrajzi levelében 1855-ben így ír: "... apám kevés földdel s egy kis házzal bíró földmíves volt. Apám György, anyám Megyeri Sára. Szüleim már mindketten öregek, mikor születtem, s én egyetlen fiok... " A család tizedik gyermeke volt, de testvérei közül csak Sára nővére érte meg a felnőttkort. A hét fiú és egyetlen leánygyermek halálát a családban örökletesnek számító tüdőbaj és egyéb betegségek okozták. A kései gyermeket óvták mindentől, ami ártalmas lehet: "Szerettek is az öregség minden vonzalmával, mindig körükben tartottak, és rendkívül vallásosak lévén, e hajlam rám is korán elragadt... " (Arany református vallású volt. ) A betegségre hajlamos ifjú, talán gyenge fizikai adottságai következtében, koránál mindig komolyabbnak tűnt, visszahúzódó személyisége, érzékeny és félénk viselkedése meghatározta sorsát. Arany János korán elhunyt testvérei - CORE Reader. A szegényes életkörülmények ellenére Arany családja nemesi származású volt, a nemesi címet I. Rákóczi György erdélyi fejedelemtől kapták 1634-ben (Arany János fia, László 1889-ben publikálta a nemességet tanúsító dokumentumokat).
1842-ben a nagyszalontai gimnázium rektora lett Arany barátja és kollégiumi társa, Szilágyi István, akinek ösztönzésére görög klasszikusokat olvasott és megtanult angolul. 1844-ben – nyolcvanhét éves korában – meghalt apja, Arany György. 1846-ban érte el Arany János első irodalmi sikerét: Az elveszett alkotmány elnyerte a Kisfaludy Társaság – komikus eposz megalkotására kiírt – pályázatát; a következő évben, az újabb pályázaton pedig a Toldi kapta a társaság pályadíját. Ekkor kezdődött legendás barátsága Petőfivel, melyet leghívebben levelezésük tükröz. A forradalom és szabadságharc idején a Nép barátja című néplap társszerkesztője Vas Gereben mellett. 1848 júliusában megbukott a szalontai követválasztáson. Novemberben nemzetőr Aradon. 1849 májusában belügyminiszteri fogalmazó Debrecenben és Pesten. A bukás után Szalonta környékén bujdosott az oroszok elől. János meg a testvérei. Járási írnok lett, majd 1851-ben fél évig Geszten a költőnek készülő Tisza Domokos nevelője volt. 1851 novemberében tanári állást vállalt a nagykőrösi református kollégiumban, a gimnázium magyar- és latintanára lett.
Persze az éjszaka folyamán a puttony egész tartalmát a lovászok mind kikanalazták az utolsó morzsáig. János nagyon fölháborodottan panaszolta el kárát a királynak, aki úgy tette jóvá béresei tolvajságát, hogy félig ezüsttel, félig arannyal töltötte meg János puttonyát. Hazaér ezüstjeivel, aranyaival János, a testvéreit a sárga irigység majdnem szétrepesztette már, de megkérdezték a féleszűnek tartott János testvérüket, honnét a drága kincs. János elmondta, hogy s mint. Több se kellett. József és testvérei története (cselekmény, elemzés) – Jegyzetek. A két testvér a két puttonyt a szomszédok segedelmével teliibrikálta, mentek a királyi várba, éjszakai szállást kértek, kaptak az istállóban, de amikor a lovászok meg a béresek fölismerték orrfacsaró illatáról a puttonyok tartalmát, amilyent az előző napokban egy másik ember puttonyából elkanalaztak, és deresen a fenekükkel feleltek a tolvajságért, hát nem kegyelmeztek. János testvéreinek a fejére öntötték a puttonyok tartalmát, és kikergették őket a király istállójából. De akkor a testvérek annyira haragudtak már a féleszűnek tartott Jánosukra, elhatározták, ha hazaérnek, elveszejtik.
Az öccse, majd ha ő a fejével integet a vízbál, ugorjon utána. Nem tudtak úszni. Az idősebb testvér kisvártatva fullákolás közben a fejével integetett. Erre a fiatalabb testvér is a Tiszába ugrott. Máig sem tudtak kijönni. Se birkástul., se anélkül. János meg házat rakatott a kincsbül. Sült kappant eszik, mikor arra jön meg az ápitusa, meg káposztás rétest falatoz utána. Értékelés 5 4 4 4 szavazat
Szerkesztője volt a Nép Barátja című lapnak, novemberben pedig táborba szállt, néhány hétig nemzetőr volt Aradon. 1849-ben állást vállalt, belügyminisztériumi fogalmazó lett először Debrecenben, majd Pesten. A katasztrófa következtében állását elveszítette, bujdosni kényszerült. Rövid időre (1851) Geszten, a Tisza család birtokán mint nevelő talált nyugalmat. 1851 őszén az újjászervezett nagykőrösi gimnáziumba (1853-tól főgimnázium) hívták tanárnak. Tanár Nagykőrösön: Lírai költészete a szabadságharc után, a nagykőrösi évek idején bontakozott ki. A gimnáziumban magyar és latin nyelvet és irodalmat tanított 1851–60 között. Bár tanárnak is kiváló volt, a megnövekedett feladatok (például saját maga írta a tankönyvet: Széptani jegyzetek; tanulmánya: A magyar nemzeti versidomról) és az ötvenes évek zaklatásai (mivel nem volt tanári oklevele, igazolnia kellett tanári alkalmasságát) felőrölték erejét. Kiújuló betegsége csak növelte elkeseredettségét. Ez idő alatt születtek a nagykőrösi balladák, 1851 táján kezdte írni A nagyidai cigányok című művét, átdolgozta a Toldi estéjé t. 1858-ban az újjászerveződő Magyar Tudományos Akadémia először levelező, majd rendes tagjává választotta.
Ekkor ment oda János, fülönfogta a feleségemeglükő embert, hogy megölte a feleségét. Az ember könyörgőre fogta. - Hogy merted te agyonütni a feleségemet, becsukatlak, fölakasztatlak! - Jaj, csak ne csukass be, inkább adok hatszáz forintot, felejtsük el az egészet! Megy haza János, teli a bukszája hatszáz forintokkal. Kérdik a testvérei, hogy szerezte. Elmondta, hogy a feleségét, akit ők csaptak agyon, kiültette a piacra, s arra ment egy ember, meglökte, fizetett. Több se kellett dánosunk két testvérének, egyből agyoncsapták asszonyaikat, kiültették a piacra. Öt-öt évre becsukták őket érte. De amikor kiszabadultak, egebeli módon haragudtak Jánosra, a tökkelütöttre. Volt Jánosnak egy puttonya, azt teliibrikálták. János a testvéri harag elől elindult a nagyvilágba. Se felesége, se semmije, vette reggel a puttonyt, elindult. Estére kelvén jutott el a királyi várba, magától a királytól kért éjszakai szállást, amit meg is kapott. Az istállóban. Lefeküdt, de a lovászoknak meghagyta, hogy a puttonyát aztán ne babrálják, mert nagy kincset cipel benne.
Lelkiismeret-furdalása és vágyai örökös harcban álltak egymással. 1836 őszétől 1839 elejéig "corrector"-ként (az igazgató helyettese) dolgozott Nagyszalontán, és másodtanítóként magyart és latint oktatott. 1839-ben lemondott tanítói állásáról, először nevelő volt egy jómódú családnál, 1840 tavaszán pedig másodjegyzői állást vállalt Nagyszalontán. Anyagi helyzete némileg rendeződött (az álláshoz szolgálati lakás is járt). Házassága, családja: Ugyanez év november 19-én megházasodott. Felesége Ercsey Julianna, nála egy évvel idősebb leány (Ercsey ügyvédnek és cselédjének, Szakmári Erzsébetnek törvénytelen gyermeke). 1841-ben született leányuk, Juliska, 1844-ben fiuk, László. 1842-ben volt debreceni diáktársa lett a szalontai iskolaigazgató, Arany az ő inspirálására kezdett újra foglalkozni a "szellemi tudományokkal", ő beszélte rá a görög szerzők és Shakespeare fordítására. 1843-ban az Esterházy-per kapcsán néhány napot Pesten, Pozsonyban és Bécsben töltött. Az elveszett alkotmány: Írói pályája – néhány hírlapi cikk után – 1845-ban indult Az elveszett alkotmány című vígeposzával.