Január 23-én a Kanizsa Fotóklub tagjainak alkotásait mutatják be a Hevesi Sándor Művelődési Központban. A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát.
Ez az a nap, amikor megemlékezhetünk legfontosabb közös kincsünkről, amely minősítését adhatja létünknek és megkülönböztet bennünket más népektől. Ez a magyar kultúra. Ezen az ünnepen legyen jelen a cselekvési vágy az alkotásra, a tenni akarásra, amely arra a reformkorra jellemző, melyben nemzeti imánk született. A közműveltség ne csupán kívánalom legyen, hanem az élet minőségét is jelző szabályként vonuljon be a tudatba. Mert ahol uralkodik a műveltség, ott nincs ereje a műveletlenségnek. Kívánom Önöknek, s mindazoknak, akik a magyar kultúráért felelősséggel tartoznak és nem kis erőfeszítések árán teszik dolgukat, hogy e mai nap legyen ünnep a számukra is, és tudják, hogy amit tesznek, azzal nemzetünket szolgálják – mondta a városvezető. Ezt követően elismerések átadására került sor. Oroszlány Kultúrájáért Emlékplakettet vehetett Bóna Ilona, a Bakfark Bálint AMI igazgatóhelyettese, Janászik Józsefné, a Borbálai Nyugdíjas Klub vezetője és Kis Ferencné, több civil szervezet jogi képviselője.
Részletek Írta: Vágó Zoltán Megjelent: 2017. január 21. szombat, 19:22 Ma kora este tartották meg a Marcali Kulturális Korzóban a város Magyar Kultúra Napi rendezvényét. Az ünnepen köszöntőt mondott dr. Sütő László polgármester. Azt követően átadták a Korzó Díjat, Kovács József nyugalmazott művésztanárnak. A méltatás szövege itt elérhető! Az ünnepi műsorban közreműködött Lauer Péter gitáron, és Kurucz Ádám Konrád versmondó. Ezt követően megnyitották a "2016-ról jelentjük" című fotó- és plakát kiállítást. A galériához kattintson a képre!
Alicante | 2010 Az Életre! Cervantes Intézet, Budapest | 2009 Zenevonal Lumen Galéria, Budapest | 2000 Bit Man Art Mozi, Budapest Csoportos plakátkiállítások 2016 PosterFest, ELTE, Gömb aula, Budapest | 2016 III. Egri Tematikus Tárlat, Vitkovics Alkotóház, Eger | 2016 Bükki Művésztelep kiállítása, K11 Galéria, Budapest | 2016 Terítve – Kortárs Művészeti Vásár, Latarka Galéria, Budapest | 2016 Elmúlt 10 év plakátjai (válogatás az MPT tagjainak munkáiból), A vértes Agorája, Tatabánya | 2016 Hommage a Vasarely, Pécsi Galéria, Pécs | 2016 Budapest Like – művészplakátok a Kazinczy utcában, Budapest | 2016 Budapest Like Posters, Klebelsberg Kultúrkúria, Budapest | 2015 III. Nemzetközi Rajz- és Képgrafikai Biennálé, Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum kiállítótere (Esterházy-palota) Győr | 2015 B1/B'32 Plakátkiállítás a Magyar Kultúra Napja alkalmából, B'32 és Trezor Galéria, Budapest | 2015 A Magyar Plakát Társaság plakátjaiból, Klebelsberg Kultúrkúria, Budapest | 2015 Graphifest, Budapest | 2015 Global Warming, Posters for Greenpeece | 2015 8th Virtual Biennale, Prague | 2015 Tavaszi terítés, Latarka Galéria, Budapest | 2015 Plakát selfie, FUGA Építészeti Központ, Budapest | 2014 Plakátok!
1985-ben 39 évesen önkezével vetett véget életének. Egy egész nemzedéket sokkolt a hír, amikor a 90-es években kiderült, hogy a magyar titkosszolgálat szerződéses ügynöke volt. Október 11-én 18 órától utolsó játékfilmjét, A kutya éji dalá -t nézhető meg a Bizottság-kiállítás filmprogramjában. A vetítés után Kovács András Bálint esztéta beszél a filmről, a rendezőről és a korról, amelyben mindez megtörténhetett. A kutya éji dala c. film hátterében a földhözragadt, egyszeri, szűk emberi élet és a metafizikai sugallatú, egészében soha meg nem érthető világegyetem, a felfoghatatlan értelmű létezés fájdalmas kontrasztja rajzolódik ki. Kisszerű sorsok és a csillagokra nyitott emberi értelem. Lüktető indulatok, csillapíthatatlan gyűlöletek és a csillagok hideg fénye. Új pap és egy csillagász érkezik a hegyi faluba, ahol meglehetősen különös figurák élnek: például a tolószékével száguldozó tanácselnök, a robbantással kísérletező tüzértiszt és annak fiatal felesége, aki elhagyja a férjét egy underground zenekarért.
Az új médiumok iránt fogékony alkotó ebben az esetben a videótechnikában rejlő lehetőségeket használta ki. A különböző felvételi eszközöket vegyesen alkalmazta, így a videóra és Super8-ra forgatott anyagot 35 mm-es filmre írták át. A Csaplár Vilmos Szociográfia című novelláján alapuló történet karakterei talán a cselekménynél is fontosabbak, a színészek közül néhányan valódi társadalmi státuszukkal azonos szerepeket kaptak, másokat egyéb jellemvonások kötöttek a figurákhoz. A papot maga Bódy Gábor alakítja, a csillagász Grandpierre Attila, a további főszerepekben Fekete András, Derzsi János és Méhes Marietta jelenik meg. A film nem csak a vizualitás szempontjából, de zeneileg is érdekes, mert az alternatív zenei élet meghatározó formációi, a Vágtázó Halottkémek és az A. E. Bizottság is közreműködnek benne. A koncertfelvételek, noha elválnak a fikciós jelenetektől, mégis szerves részei a történetnek. Hol a helye a (magyar) filmtörténetben? A Kutya éji dala az Eszkimó asszony fázik (Xantus János, 1984) mellett a nyolcvanas években feltűnő irányzat, az új érzékenység legfontosabb darabja.
A két idegen megjelenése felforgatja mindenki életét, az extanácselnök öngyilkosságot kísérel meg, de a pap és a csillagász megmentik. Különös barátság alakul ki a pap és az extanácselnök között, miközben a faluban rejtélyes halálesetek történnek. A filmben feltűnik többek között a Bizottság is. A kutya éji dala Rendező: Bódy Gábor (1983, 140 perc, színes) Főszereplők: Bódy Gábor, Méhes Marietta, Derzsi János, Grandpierre Attila, Fekete András, Seres Gabriella Író: Csaplár Vilmos, zene: Vidovszky László, látványtervező: Bachman Gábor Bódy Gábor utolsó játékfilmje, A kutya éji dala kedden a Műcsarnokban a Bizottság-kiállítás filmprogramja keretén belül 2011. október 11. 18:00-kor lesz látható. A sorozatra bérlet is váltható, mellyel a vetítéseket megelőzően a kiállítás is látogatható! További jegyinformáció: A kulturális és életmód magazin a Bizottság kiállítás hivatalos partnere.
Színes, magyar filmdráma, 140 perc. A "Kutya éji dala" cím vagy a prérifarkas vonítása abból az ismert jelenségből indul ki, hogy a kutyák megugatják a holdat, ez az animális és a kozmikus kapcsolat állandóságára és rendszerességére utal. Az emberek bonyolultabb formában ugatják meg a kozmoszt. A film hat szereplőnek a szálait követi olyan formában, hogy töredékes jelenetek, töredékes életszeletek játszódnak le az ajtó mögött. A hat szereplő a társadalom különböző prototípusait jeleníti meg /volt tanácselnök, álpap, Attila, a kísérletező zenész, csillagász, a kisfiú, a mindenfelé nyitottság, a katonatiszt, a szép ösztönös feleség/, a rendező mindegyik személyt azonos közelségből láttatja. Az álmok pedig szerves összekötő anyagává válnak e kis töredék életeknek. rendező: Bódy Gábor író: Csaplár Vilmos forgatókönyvíró: Bódy Gábor operatőr: Johanna Heer zene: Vidovszky László producer: Schlett István látványtervező: Bachmann Gábor vágó: Kornis Anna Szereplők: Bódy Gábor (Pap) Fekete András (Tanácselnök) Derzsi János (Katonatiszt) Méhes Marietta (Feleség) Grandpierre Attila (Csillagász) Ferdinándy Gábor (Barát) Seres Gabriella (Tüdőbeteg nő) Gubala Zsolt (fiú)
Nem egy teljes forgatókönyvet olvashatunk, hanem dialóglistát, jelenetlistát, diszpozíciós könyvet lapozhatunk fel, a rendező gondolatvázlatait, ötleteit. Itt vázlatosabb, szegmentáltabb munkamódszerrel dolgozott Bódy, az utasítások nem annyira részletesek és kidolgozottak, mint a Nárcisz és Psyché esetében. A kötet második részéhez kapcsolódó képanyag többnyire a filmből kiragadott fotókból áll össze, kevésbé találunk köztük werkfotókat. Bódy Gábor: Nárcisz és Psyché (1980) Az Egybegyűjtött filmművészeti írások 2. kötete tankönyv lehetne mindazok számára, akik forgatókönyvet szeretnének írni, szinopszist próbálnak megfogalmazni, filmes tervet készíteni, illetve egy film előkészítésén szeretnének dolgozni, vagy rendezőként próbálkoznak filmek alkotásával. Akár egyetemi segédanyag is lehetne ez a kiadvány, amely nem módszertani leírást tartalmazó szakkönyv, hanem gyakorlati, konkrét példák segítségével próbál útmutatásokat adni. Bódy Gábor kutatómunkája, amely minden filmjét megelőzte, ebben a kötetben evidenciaként mutatkozik meg, bár számos kísérleti és újító szándék volt minden alkotói megnyilvánulásában, alapos előtanulmányok után kezdett hozzá mindig a forgatási folyamathoz, nem a véletlen generálta munkamódszerrel dolgozott.
Az emberek bonyolultabb formában ugatják meg a kozmoszt. A film hat szereplőnek a szálait követi olyan formában, hogy töredékes jelenetek, töredékes életszeletek játszódnak le az ajtó mögött. A hat szereplő a társadalom különböző prototípusait jeleníti meg /volt tanácselnök, álpap, Attila, a kísérletező zenész, csillagász, a kisfiú, a mindenfelé nyitottság, a katonatiszt, a szép ösztönös feleség/, a rendező mindegyik személyt azonos közelségből láttatja. Az álmok pedig szerves összekötő anyagává válnak e kis töredék életeknek. Fsz: Áldor Györgyné, Bódy Gábor, Derzsi János, Granpierre Attila, Hunyadkürthy István Rendező: Bódy Gábor Zene: VHK, A. E. Bizottság