Csinovnyik halála röviden | Kötelező olvasmányok röviden Irodalom - 11. osztály | Sulinet Tudásbázis Chekhov a csinovnyik halála elemzés Csehov a csinovnyik halála online Csehov a csinovnyik halála tartalom Csehov: A csinovnyik halála- elemzés - Cikkcakk Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti. X Visszatér Moszkvába. Sajátos erkölcsi elveket vall, ez a tolsztojanizmus: a szeretet erejét és hatalmát hirdeti, a jövőt a parasztságban látja, prófétaszerepet vállal, célja a világ boldogítása. (Két tiszta erkölcsű ember létezik számára: a paraszt és a gyermek). Iskolát alapít parasztgyermekek számára, ahol ő maga is tanítja a diákokat. Idő korában elindul, hogy eszméit hirdesse, s egy kis falu állomásán hal meg, onnét viszik vissza Jasznaja Poljanára. Műveit a realista stílus jellemzi. Célkitűzései, eszmerendszere idealista, nem megvalósítható. Ivan Iljics halála (kisregény, 1886) Sajátos a regénykezdet és a szerkesztés: Ivan Iljics halálával indul (megfordított időszerkesztés).
A csinovnyik halála Csehov korai novelláinak egyike, 1883-ban jelent meg az Oszkolki hasábjain. A szerző álnéven publikálta (Antosa Csehonte). Anton Pavlovics Csehov (1860-1904): a 19. századi orosz irodalom legnagyobbjai közé tartozik (Gogol, Tolsztoj és Dosztojevszkij mellett). Az Azovi-tenger partján fekvő Taganrogban született (ez egy vidéki kereskedő-és kikötőváros), ősei jobbágyok (parasztok) voltak. Apja már vegyeskereskedő, de folyton anyagi gondokkal küzdött. A hitelezők elől a család 1876-ban Moszkvába költözött. Csehov ekkor gimnazista volt, s Taganrogban maradt, hogy befejezze tanulmányait. Csak 1879 őszén ment szülei után Moszkvába. 1880-ban beiratkozott az egyetemre, orvosnak tanult. Már egyetemistaként elkezdett írni, s tehetsége, tudatossága, ambiciózussága folytán viszonylag gyors sikert ért el. Humoreszkeket írt, különböző élclapoknak dolgozott, így tartotta el magát. Sőt, nemcsak önmagát. Apja csődbe ment, alig menekült meg az adósok börtönétől, így lényegében a húszéves orvostanhallgató Csehovnak kellett eltartania szüleit és öt tehetséges, szintén művészi hajlamokkal rendelkező testvérét.
Csehov a csinovnyik halála online Chekhov a csinovnyik halála elemzés Csinovnyik halála röviden | Kötelező olvasmányok röviden A kishivatalnok alakja az orosz realizmus irodalmában | Csehov a csinovnyik halála tartalom Idén is lesz szakácskönyv: várjuk a recepteket! | KEMMA Ne legyünk túl érzéketlenek, ne mondjunk olyanokat, amik nekünk sem esnének jól. Ugyanakkor nem szabad megalázkodni egy embernek sem, mert attól, hogy valakinek több adatott akár hatalmi pozícióban, akár vagyoni szempontból még semmivel sem különb ember, mint mi. Csehov eszköze a túlzás, a nagyítás, a befejezés pedig abszurd és tragikomikus. Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti. X Az öregúrban Brizzsalov államtanácsost, a közlekedési minisztérium tábornoki rangban lévő főtisztviselőjét ismerte fel. "Ráprüszköltem! " – gondolta röstelkedve Cservjakov. – Nem a főnököm, más hivatalban szolgál, de mégiscsak kínos.
A társadalmi különbségek ez a fajta bemutatása a realista művek sajátja, és ezek a rangbéli különbségek leginkább az orosz irodalomra jellemzők, ezért is érzékelteti a szerző a meghunyászkodást ilyen látványosan. A főhős halála mindig váratlanul éri az olvasót, főleg, ha az szinte ok nélkül és ilyen hirtelen következik be. De ezzel még nagyobb hatást kelt a mű, az embert több szempontból is elgondolkoztatja. Személyesen magyarázza meg, hogy nem gúnyolódott. Brizsalov ráordít, hogy "Takarodjék! ", ekkor Cservjakovban valami megszakad. Hazamegy, az új egyenruhájában elfekszik a díványon és meghal. Elemzés: Csehov A csinovnyik halálában mutatja be hősén keresztül egy kisember szánalmas megalázkodását. Közel 40 évvel később született meg Csehov műve, de főhőse, Ivan Dmitrics Cservjakov hagyatéki végrehajtó ugyanolyan megnyomorított lelkű kishivatalnok, mint közeli rokona, Akakij Akakijevics. Már ez is a hasonlóságra utal, azzal a különbséggel, hogy ő, a sajátosan leszűkített világában megelégedett ember, és jól érzi magát.
Szerelme egybekötődik a Szerebjakovhoz kötődő bosszújával, irigységével. Nincs valódi konfliktus, nem jár teljes megoldással. Önmagukban lévő konfliktusokat nem tudják megoldani. Tehát nem is lenne igazi dráma (nincs a szereplők között nagy összeütközés). Bécsy Tamás elmélete: a dráma a jelenben, a most változó viszonyokat mutatja be. Lehet olyan is, szükség van a változásra, de mégse történik meg. Korábbi elméletek szerint ezek drámaiatlan drámák. Mikor a szereplők a saját belső világukról beszélnek, akkor a partnerek nem válaszolnak érdemben. A szereplők elbeszélnek egymás mellett; meg nem értési problémák. A köznapi életet ironizálja. Vojnyickij ugyanúgy él, mint a többi, de ő legalább megpróbál kitörni. Azonban Csehov őt is ugyanúgy ironikusan is ábrázolja, mint a többieket. Ez távolságtartást is kifejez. Darabjait rendszeresen bemutatta a Moszkvai Művész Színház. Itt első nagy sikere a Sirály volt, Sztaniszlavszkij rendezésében (realista színház: színészek teljesen beleélik magukat a szerepükbe).
Az író különböző emberi kapcsolatokat mutat be a mű elején. Konkrétan azt, hogyan viszonyulnak a halálhírhez a főhős munkatársai és családja (felesége, kamasz lánya, kisfia - a 10 éves Kolja). Senki nem sajnálja, egyedül a kisfia érez részvétet iránta. A mű második része Ivan Iljics visszaemlékezése a gyermekkorára, az ifjúkorra és a felnőttkorra. Az öregúrban Brizzsalov államtanácsost, a közlekedési minisztérium tábornoki rangban lévő főtisztviselőjét ismerte fel. "Ráprüszköltem! " – gondolta röstelkedve Cservjakov. – Nem a főnököm, más hivatalban szolgál, de mégiscsak kínos. Bocsánatot kell kérnem. " Cservjakov köhécselt, felsőtestével előredőlt, és a tábornok fülébe súgta: – Bocsásson meg, mélts... uram, leprüszköltem... nem szándékosan tettem... – De kérem, semmi az egész... – Bocsásson meg, az Istenre kérem. Igazán nem... igazán nem akarattal! – Jaj, hagyjon békén, kérem! Ne zaklasson már! Cservjakov még jobban zavarba esett, bambán elmosolyodott, és felnézett a színpadra. Nézett, nézett, de előbbi boldogsága nyomtalanul eltűnt.
E fejezet támpontokat ad a projekt megtervezéséhez, a dolgozat elkészítéséhez és értékeléséhez is. 1. A projektmunka jellemzői A projekt eredményeként létrejött jegyzőkönyv jellemzői: Önálló (saját megfigyeléseket, illetve kísérleteket tartalmaz). Eredeti (szerzősége egyértelmű, teljes egészében, vagy jól meghatározható részleteiben egyetlen személy – a vizsgára jelentkező jelölt – alkotása). Ellenőrzött és korrigált (a munka és írás során többször – de legalább egyszer – átnézte, megvitatta és véleményével irányította a projektmunkát segítő tanár). A választott témától függően előfordulhat, hogy egy feladatot két vagy több megfigyelő közösen dolgoz ki. Ekkor közös munkát adhatnak be, de azon belül világosnak kell lennie, hogy melyik részfeladatot melyik jelölt végezte el. Biológia középszintű érettségi, hogy sikerült nektek hány %2011?. Például két kollégiumi (egymástól távol lakó) diák összehasonlíthatja a lakóhelye közelében elterülő erdők fajait, virágzásuk időpontját stb. A két adatsor, illetve leírás külön-külön is értékelhető, de az egész projekt célja nyilván az összevetés: erről a részről mindkét jelölt kérdezhető.
Sorra ilyen kérdéseket ad! Otthon meg röhög a markába. És ezek után senki ne mondjon semmit az iskola színvonaláról! Kapcsolódó kérdések:
Pusztán az irodalmi összevetés – legyen bármily kreatív is – nem helyettesítheti az önálló munkát, mindig csak kiegészíti és értelmezi azt. Az arányok változhatnak, hiszen elképzelhető olyan téma, melyben az irodalmi összevetés teszi ki a dolgozat legnagyobb részét, s olyan is, ahol még kevés, hiányos vagy csak részben hozzáférhető a korábbi vizsgálatok eredménye. Biologia kozepszintu erettsegi feladatok. Az irodalmi áttekintés forrása lehet szóbeli közlés is (például egy kutatóintézet egy munkatársának tapasztalatai) vagy a világháló elektronikus anyaga. Forrásként ezeket is föl kell tüntetni a munka megfelelő helyén. 4. Leírás, nyomon követés A szemünk előtt zajló biológiai jelenségek egy részének többé-kevésbé értjük a magyarázatát, más részének csak sejtjük vagy elméletként fogalmaztuk meg, végül sok olyan is van, melyet csak leírni tudunk, magyarázni nem. Gyakori az is, hogy a jelenség ismert is, fontos is, a diák is találkozik vele, de a magyarázat olyan elméleti fölkészültséget igényelne, ami középiskolás diáktól nem várható el.