Annyira bombabiztosnak tűnik a Legyen ön is milliomos! című kvízjáték formátuma, hogy csoda, hogy vannak, akik meg merték lépni, hogy kijátsszák. Vagyis az igazság az, hogy ez nem teljesen biztos, lehet, hogy nem játszották ki egyáltalán, csak éppen egy csomó, nagyon gyanús körülmény játszott össze úgy, hogy Charles Ingram 2001-ben elsétált az egymillió fontos főnyereménnyel a műsor eredeti, brit változatában. Vagyis ez sem teljesen igaz, hiszen Ingram csak azt hitte, hogy elsétált, miközben a háttérben a műsor készítői őrülten keresték a megoldást arra, hogyan lehetett az, hogy ez a furcsán viselkedő, a válaszait látszólag ok nélkül változtató, nyilvánvalóan semmilyen különleges szakterülettel rendelkező őrnagy bezsebelt ennyi pénzt. Aztán meghallották a köhögést a háttérben. A Kvíz Nagy-Britannia, de valószínűleg az egész világ egyik legérdekesebb kvízműsoros botrányát dolgozza fel, ami ha az egyik oldalról nézünk, egyértelmű csalás, a másik oldalról nézve pedig egy ártatlan ember meghurcolása.
Charles Ingram őrnagyot az ezredfordulón elítélték, amiért csalással nyerte meg a fődíjat a brit Legyen Ön is milliomos! -ban. Stephen Frears minisorozata, a Quiz ( Kvíz) ezt a végtelenül kisszerű, de annál őrültebb megtörtént esetet mutatja be. A kvízes csalásokról már több emlékezetes film készült: Robert Redford rendezésében, a Kvíz-show ban egy elképesztően összetett és ellentmondásos gazdasági és pszichológiai összefüggésháló bontakozik ki, amelyben az ügy összes szereplőjének, a játékosoknak és a tévétársaságnak is érdeke volt a csalás, az árnyalt karaktereken keresztül pedig ezt tökéletesen át is lehet érezni. Danny Boyle filmjében, a Gettómilliomos ban pedig csak megvádolják a főhőst, hogy csalás segítségével ment végig a játékon, majd a kérdéseken keresztül az egész élettörténete kibomlik, így megcáfolhatja a vádakat. A Quiz a szövevényes érdekhálózat és a kapzsiság, illetve a nagyívű életút és drámai tét helyett egy piti csalás bemutatására használja fel a kvízjátékok bűvöletét – azaz nem annyira ellentmondásos és nem is annyira drámai, mint a két említett előd, ám ettől még olykor kifejezetten szórakoztató.
Valami hasonlót éreztem anno a Szerencsekerék nél is, de a Legyen Ön is milliomos! a kezdetektől fogva másnak tűnt: sokkal nagyobb volt a tét, így az emberekből is több érzelmet váltott ki - főleg, ha valaki milliós nyereménnyel távozott a stúdióból. És akkor jött az ilyenkor szokásos duma: Miért ne lehetnék én is milliomos? Nyilván egyik közeli ismerősöm sem került be a show-ba, így egyikőjük sem tett szert potyapénzre, ám a Legyen Ön is milliomos! újításai alapjaiban változtatták meg a kvízműsorokat: "Amikor 1998. szeptember 4-én először sugározták az Egyesült Királyságban, meglepő újdonságokat tartalmazott az addigi kvízshow-khoz képest. Csak egy játékos játszik egyszerre, és a hangsúly nem a gyorsaságon, hanem a feszültségen van. Nincs határidő a kérdések megválaszolására, és miután a játékvezető feltette a kérdést, a játékosok eldönthetik, hogy meg akarják-e válaszolni azt. " (Wikipedia) Nos, a Kvíz a Legyen Ön is milliomos! - de úgy is fogalmazhatok, hogy a világ - legnagyobb kvízműsoros csalását dolgozza fel, amelyhez a megtörtént eseményeken túl a 2015-ben megjelent Rossz műsor: A kvíz, a köhögés, a milliomos őrnagy című könyv szolgáltatta az alapot.
Talán nem volt még olyan SUV tesztautó a kezem között, amelyet ennyire kívántam volna. A márkakereskedésbe érve elkapott az Alfa Romeo és az olasz stílus nyújtotta bizsergető hangulat, ráadásul amíg én az átvételi papírral szöszmötöltem, addig előre hozták nekem az autót a sorompóhoz. Mámoros gondolataimból a "kiálltam a kocsival" megszólítás riasztott fel, hátra fordulva pedig ott terpesztett a Stelvio egy mennyei szoborként a térkövezett udvaron. Miután végeztem a papírmunkával, iszkoltam is kifelé körbe szaglászni az autót. Túl sok időnk azonban nem volt összebarátkozni, hiszen a hölgy már nyitotta is a sorompót, ezzel finoman jelezve, hogy a telephelyen kívül élvezkedjek tovább. A Stelviónak szerencsére nem csak a távolság áll jól, közelről megvizsgálva is izgalmas vonalak jellemzik. A 2016-ban bemutatkozott hobbiterepjáró jellegzetes Alfa orrot kapott, és még egy ilyen nagy SUV-n is jól mutat ez a kialakítás. Nem is csodálom, hogy szépen megoldották a feladatot az olasz tervezők.
Igyekztek minél lejjebb húzni a Stelvio tömeg középpontját és a motort is megpróbálták minél inkább az első tengely mögé tolni, hogy ne legyen orrnehéz. Ezek mind-mind jó húzásnak bizonyultak, hiszen az autó érezhetően nem szenved, nem nyöszörög, imádtam minden egyes percét, még a CLS -sel is simán tartotta a tempót, szabadidő-autókat meghazudtoló módon. Alfa Romeo Stelvio – Összegezve A mérnököknek nem volt egyszerű dolguk, mikor a Giuliából kellett egy sportos SUV-ot faragniuk. Érezhetően nem aprózták el a dolgot, telis-tele van finom megoldásokkal, igényes a beltér, olaszosan stílusos a megjelenése és ezzel a motorral képes arra, hogy adrenalint biztosítson utasainak. A vezetés szerelmesei valószínűleg nem egy SUV-ban fogják élvezetüket lelni, de tény, hogy manapság egyre többen izgulnák az ilyesmire. A 2, 2 literes alap-dízellel az ára 11 320 000 forint, a sportos karakterhez jobban passzoló 280 lóerős benzinesért 14 090 000 forintot kell kicsengetni, de extrákkal megspékelve könnyedén kúszik 17-18 millióra az ára.
Ez van. Az viszont így is vitathatatlan, hogy egy gyors reakciójú, erős, de nem túlhergelt autó lett a Giulia, amit igazán üdítő élmény vezetni. Mindemellett természetesen a külseje is szívdöglesztő, mert ízig vérig Alfa Romeo. A belseje is megnyerő, különösen barna bőrös tesztautónké, a fejtámlákban dombornyomott emblémákkal. Az első perctől kényelmes a vezetőülés, hamar rátalálunk a megfelelő pozícióra. Remek fogás esik a kormányon, rajta figyel a motorindító gomb, mögötte pedig kézfejnyi hosszúságú, fémöntvény váltóflepnik fokozzák a hangulatot. Adják a klasszikus Alfa feelinget a csövek mélyéről kukucskáló analóg műszerek is, melyek mutatói függőleges helyzetből indulnak. És még a betűtípus is ismerős…, jaj, de szép, hát ez itt az otthon melege. A lényeg rendben van. Már majdnem könnybe is lábad az Alfa rajongó szeme. Aztán mintha hidegvízzel öntenék nyakon, mikor gyújtást ad, és meglátja, milyen lehangolóan néz ki a középső kijelző. Nem csak a ma elvárható színvonalhoz, de a prémium szegmensben már a tíz évvel ezelőttihez képest is elavultnak hat.