ÉRTÉKCSÖKKENT TERMÉKEK Zöld Napok Viszonteladóknak Zöld Napok Viszonteladóknak Cégünkről A kosár üres. Vásárláshoz kattintson ide! : Pénznem váltás: Forint EUR - € Főkategória VAN Raktárkészlet: 2 354 Ft+(ÁFA) 2 990 Ft db Kosárba Műanyag montázs képkeret natúr színben, falra akasztó hátfallal. MONTÁZS KÉPKERETEK (több képhez) - KÉPKERETEK - TOP-FOTÓ Onl. Méretek: Fotó: 4 db kép helyezhető el benne. Keret mérete: 40x50x2, 5 cm Kedvencekhez Ajánlom Nyomtat Összehasonlítás Kérdés a termékről Adatok Cikkszám Aryca214 Tömeg 830 g/db Vélemények Tanúsítvány Fórum Saját fotó ágyneműre Mennyi a szállítási költsége az albumnak? utazás Fotó album Miért nincs táma? Téma létrehozás TOP termékek Termékajánló
A legrászorultabbak nem tudják kiváltani a drága gyógyszereket A forrásteremtési dilemmák kapcsán elhangzott, a lakossági hozzájárulás mértékének növelése kontraproduktív. Kósa István kardiológus, szintén KEKSz alapító például arról beszélt, hogy azért olyan magas Magyarországon az infarktusos halálozás az eseményt követő egy éven belül, mert a legrászorultabb betegek az akut ellátás után nem tudják kiváltani a drága, 5-10 ezer forintos kardiológiai gyógyszereket. Kovács László, az IFUA szakértője úgy vélte, nem a magyar lakosság költ sokat, hanem az állam keveset, ha az állam növelné a hozzájárulását a GDP 1-1, 5 százalékával, a magyar kiadások is belesimulnának az uniós átlagba. Lantos Gabriella egészségügyi menedzser pedig az egyéni felelősség szerepéről beszélt, szerinte anyagi motivációval lehet az embereket egészségesebb életmódra ösztönözni, ezzel közvetetten csökkenteni az ellátások iránti igényt. A szakértők többsége ezzel ellentétben úgy vélte, nem korrekt az alacsony jövedelmű, hátrányos helyzetű rétegeken számon kérni a tudatosságot, ehhez az államnak kellene sokat hozzátenni.
Az akut hörghurut általában szezonális állapot, amelyet a legtöbb esetben vírusfertőzés okoz, és legfeljebb 2-3 hét alatt megszűnik. Az esetek túlnyomó többségében nem szükséges antibiotikum, hanem csak tüneti szerek alkalmazása. A tüdőgyulladás viszont egy súlyosabb betegség, amelyet baktériumok és vírusok egyaránt okozhatnak (pl. SARS-CoV-2 fertőzés okozta tüdőgyulladás), és specifikus antibiotikum-terápiával kell kezelni. A baktériumok közül a tüdőgyulladás fő kórokozója a Streptococcus pneumoniae vagy a Pneumococcus. A pneumococcus okozta tüdőgyulladás megelőzhető az év bármely szakában beadható, 65 év felettieknek és krónikus tüdőbetegségben szenvedőknek ajánlott pneumococcus elleni védőoltással. Krónikus bronchitis: dohányos betegség Az akut hörghuruttal ellentétben, amely egy önkorlátozó állapot, amely 2-3 héten belül megszűnik, a krónikus hörghurut akkor fordul elő, amikor a tünetek tartóssá válnak, és idővel nem szűnnek meg. A krónikus hörghurut olyan betegség, amelyet krónikus köhögés, tartós köptetés és progresszív légszomj jellemez, különösen stressz esetén.
Tavaly 5, 7 százalékos volt az influenza elleni átoltottság Szlovákiában. Az egészségügyi szakemberek szerint nem lehet tudni, hogyan alakul az idei influenzaszezon. Tekintettel azonban arra, hogy az elmúlt szezonban viszonylag visszaszorult ez a betegség, az NPZ szerint előfordulhat, hogy a fertőzés elterjedése járványt eredményez. "Nem tudjuk megmondani, erősebb vagy gyengébb lesz-e most a vírus, de idén nincsenek ellenanyagaink, mert tavaly nem találkoztunk az influenzavírussal. Feltételezhető, hogy nincs immunitás, ezért súlyosabb tüneteket okozhat a betegség" - mondta Elena Prokopová, az egészségügyi minisztérium szakértője. (TASR) Ami biztosan érdekelné
Gyulladást okoz, ami érelzáródáshoz vezethet" – olvasható a portálon. Az egészségügy portál tájékoztatása szerint az influenza súlyosbíthatja a krónikus obstruktív tüdőbetegséget és a cukorbetegséget, tromboembóliát, zavartságot, delíriumot, Guillain-Barré-szindrómát vagy encephalopathiát, illetve akut vesekárosodást okozhat, ami halálhoz vezethet. "Az influenza gyorsan terjedő fertőző betegség, és egyre több bizonyíték van arra, hogy kardiovaszkuláris megbetegedésekhez vezethet" - mondta Peter Hlivák, a Szlovák Kardiológiai Társaság elnöke. Az NPZ közölte, hogy minden influenzajárvány során megfigyelhető a szív- és érrend-szeri szövődmények fokozott előfordulása. "Az influenza elleni védőoltás bizonyítottan 26-53 százalékkal csökkenti a szív- és érrendszeri szövődmények veszélyét, és 56 százalékkal az ilyen betegségek okozta halálesetek számát. A szakemberek feltételezik, hogy az influenza elleni védőoltás ugyanolyan hatékony lehet az influenza okozta szívinfarktus megelőzésében, mint a dohányzásról való leszokás vagy a sztatinterápia a magas vérnyomás kezelésében" – fogalmaz a portál.
Az urológushoz forduló férfiak mintegy 8-10 százaléka prosztatagyulladással küzd, de csak az esetek felében segít az antibiotikumos kezelés. A betegek másik felét akár éveken át kínozhatják a tünetek, ezért orvostól orvosig járnak, hogy valaki megoldást találjon a nem múló fájdalmaikra. Számtalan ok a gyulladás mögött A gyulladásos folyamatok mögött nemcsak bakteriális fertőzés állhat, hanem számos más probléma is előidézheti. A kiváltó okok függvényében a prosztatagyulladást három nagy csoportba sorolja az orvostudomány, így megkülönböztethetünk: bakteriális eredetű akut és idült gyulladásos állapotot, abakteriális (vagyis nem baktérium okozta) krónikus gyulladást, valamint aszimptomatikus, vagyis tünetmentes prosztatitiszt: ebben az esetben a páciens tünetmentes, a gyulladás csak szövettani vizsgálattal mutatható ki. Míg a bakteriális fertőzések általában szexuális vagy művi eredetűek – utóbbira példa, amikor orvosi katéterezéskor jut kórokozó a prosztatába –, addig az abakteriális gyulladás megjelenését számtalan hatás idézheti elő: a kiváltó ok lehet bármilyen műtéti szövődmény, hormonális változás, autoimmun betegség, de a gyulladás akár prosztatakövek vagy különböző fizikai sérülések miatt is kialakulhat, sőt az ételintolerancia, az ételallergia, a vitaminhiány és a krónikus stressz is okolható a tünetekért.
Azonban több felmérés is arra mutat, hogy a magyarok nemzetközi összehasonlításban rendkívül kevés szűrővizsgálaton vesznek részt. Az OECD legfrissebb, 2019-es adatai szerint például a mellrák szempontjából legveszélyeztetettebb csoport, az 50 és 69 év közötti magyar nők kevesebb mint 40 százaléka vett csak részt mammográfiai szűrésen. Ez Európában az egyik legalacsonyabb arány, ezzel szemben a lista élén álló Svédországban 95 százalékos a szűrési arány. Az OECD felmérése szerint a koronavírus-járvány alatt világszerte kevesebben jutottak el orvoshoz. Magyarországon az emberek mintegy harmada válaszolt úgy, hogy 2020-ban kihagyott egy szükséges kezelést vagy szűrővizsgálatot – ez az egyik legmagasabb arány a gazdaságilag fejlett országok közül. Az OECD adatait hazai felmérések is alátámasztják, a magyarok nagy többsége csak akkor fordul orvoshoz, ha már súlyos tüneteket tapasztal. Radnóczi Gergely kiemelte, hogy az egészségtudatos életmódnak szerves része az egészségügyi szűrés is, beleértve az akut tünetek kivizsgálását és a krónikus betegségek szűrését.