Két korábbi kutatás után egy újabb, izraeli tanulmány szerzői állapították meg, hogy a Pfizer-vakcina nyújtotta védelem idővel gyengül, a védőoltást 50–95 százalékos mértékben találták hatékonynak az oltástól számított idő függvényében - idézi az eredményt az Ariel Israel és munkatársai nem használtak vérvizsgálatot a résztvevők immunválaszának időbeli követésére. Megfigyeléses vizsgálatuk során azt értékelték, hogyan változik a PCR-teszttel koronavírus-pozitívnak bizonyuló emberek aránya az oltástól eltelt idő függvényében. Azt találták, hogy minél több idő telik el a második vakcina adag után, annál valószínűbb, hogy az egyének elkapják a SARS-CoV-2 fertőzést. A vakcina által az első 3 hónapban nyújtott kiváló védelmet követően a fertőzések arányának fokozatos növekedését tapasztalták. Kiket vizsgáltak? A kutatók az ország 700 000 lakosát kiszolgáló Leumit Health Services egészségügyi feljegyzéseit gyűjtötték össze. Azoknak a 18 év feletti lakosoknak az adatait használták fel, akik legalább 3 héttel a második adag Pfizer vakcina felvétele után, 2021. május 15. és 2021. Eddig nyújt védettséget a harmadik, emlékeztető Pfizer oltás. szeptember 17. között SARS-CoV-2 RT-PCR teszten estek át, ez összesen 83.
Elmondásuk szerint ezek az antitestek hatékonyabban veszik fel a küzdelmet a COVID -dal, és másfajta védelmet nyújtanak. Október végén a The Lancet lapban is megjelent egy kutatás, ahol arra jutottak, hogy azok, akik megkapták a Pfizer emlékeztető oltást, 93%-kal kisebb eséllyel kerültek kórházba, 92%-kal csökkent a súlyos betegségek kockázata, és 81%-kal alacsonyabb volt a koronavírus okozta haláleset kockázata. Kiderültek az emlékeztető oltások leggyakoribb mellékhatásai Ezt is olvasd el! Galéria / 4 kép Ez a 4 tünet jelentkezik azoknál, akik két oltás után kapták el a koronavírust Megnézem a galériát Bezár, vissza a cikkhez Kép betöltése Galéria Forrás: Bestlifeonline Hogy tetszett a cikk? Egynek jó. Nice job! Imádom!
Bognár Zalán történész, a Károli Gáspár Református Egyetem docense beszédet mond az egykori ceglédi szovjet fogolytábor helyén 2012. november 25-én. Emlékeztetett: a Honvédelmi Minisztérium egyik 1946-os jelentésében az olvasható: 1945 májusában a ceglédi lágerben 130 ezren tartózkodtak. A Kárpát-medence legnagyobb szovjet fogolytáborának számító létesítményben 1944 novemberétől 1945 végéig mintegy 200 ezer katona és civil töltött el hosszabb-rövidebb időt. A tábor túlzsúfoltsága, a gyenge és egyoldalú táplálkozás és a mostoha higiénés körülmények következtében a legyengült szervezetű emberek közül több mint ötezren lelték halálukat itt, főként járványokká terebélyesedő tífuszban és vérhasban, valamint alultápláltság miatti végelgyengülésben. A város vasúti csomóponti helyzetéből adódóan a komplexum nemcsak gyűjtő-, hanem tranzitszerepet is betöltött. Írók Boltja | -. Két, egymáshoz közeli "telephelyén": a huszár és a páncélos laktanya területén mintegy 40-40 ezer foglyot őriztek egyszerre. Erről tanúskodik az a több ezer tégla-felirat, illetve rajz is, melyeket a foglyok és katonák – köztük Mádi Szabó Gábor színművész – készítettek.
Ha egy elméletnek nincs jó gyakorlata, akkor az elméletet ki kell dobni a kukába – mondta a kommunizmusról Bognár Zalán történész a Kossuth Rádióban. Szerinte sokan a mai napig úgy gondolják, hogy a marxizmus alapvetően jó dolog, csak "Sztálin elrontotta". Pedig a kommunizmus százmilliónál is több áldozatot követelt, Magyarországon minden második család érintett. Ma van a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja. Bognár Zalán történész a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta, hogy a kommunizmus fekete könyvében százmillió áldozatról beszélnek, de valószínűleg ennél is több lehet a valós szám. Trianon a győztesekre alkalmazva | 24.hu. "Csak a Szovjetunióban húszmillióra becsülik az áldozatok számát, csak Ukrajnában, a holodomor idején hétmillió embert éheztettek halálra 1932–33 között. De Kínában, Kambodzsában, és szinte felsorolni is lehetetlen, hogy hány helyen és alkalommal történtek szörnyűségek. Az biztos, hogy százmilliónál több a kommunizmus áldozatainak a száma" – mondta a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságának elnöke.
Ötezernél többen lelték halálukat 1944 novemberétől 1945 végéig a Kárpát-medence legnagyobb szovjet fogolytáborában, amelynek helyét civil kezdeményezésre, közadakozásból állított emléktábla jelzi - mondta Bognár Zalán történész, a Károli Gáspár Református Egyetem docense vasárnap Cegléden. Az emléktábla-avatáson a történész felidézte: Magyarország mai területén több mint félszáz fogolytábor működött szovjet, illetve kisebb számban bolgár és román őrizet alatt 1944 és 1945 folyamán, amelyekben mintegy 600 ezer honfitársunk - 30 százalékuk civilként - sínylődött és mintegy 70 ezren lelték halálukat. Gulag Gupvi - "málenkij robot" könyv. Hangsúlyozta: az Országgyűlés idén májusban minősítette november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává. Eddig azonban róluk - néhány kivételtől eltekintve - semmiféle adat nem volt hozzáférhető és e borzalmas életkörülményű helyekről a Cegléden vasárnap felavatottal együtt is mindössze öt emléktábla vagy emlékmű tanúskodik. Az utódok szégyenére, általában a helybeliek sem tudnak ezekről a táborokról - tette hozzá.
"Sokak szerint a marxizmus alapvetően jó dolog, de Sztálin elrontotta. Hát nemcsak Sztálin rontotta el, hanem Rákosi, a lengyel Gomulka, a román Ceausescu, a kambodzsai Pol Pot és sorolhatnánk. Ha egy elméletnek nincs jó gyakorlata, akkor az elméletet ki kell dobni a kukába. Ezt a tudósok, a fizikusok, kémikusok pontosan tudják. Ha van egy jó elméletük, amit ha kipróbálnak, sosem sikerül a kísérlet, akkor az elmélettel van a gond, és az elméletet kell kijavítani vagy kidobni" – zárta gondolatait a történész. Az Ön böngészője nem támogatja a hanganyag lejátszását! A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg. Kim Dzsongun észak-koreai vezető az észak-koreai kommunista állampárt alapításának 75. évfordulóján a phenjani Május Elseje Stadionban 2020. október 11-én. Az országot sokan az utolsó sztálinista diktatúrának tartják, ahol ma is vannak kényszermunkatáborok, és ahol milliók éheznek vagy nyomorognak. Észak-Korea nukleáris fegyverei miatt folyamatos fenyegetést jelent a világnak (Fotó: MTI/EPA/KCNA) A címlapfotó illusztráció.
Nemzeti ünnepünkön számos református kitüntetett és díjazott kapott állami elismeréseket, köztük Bogárdi Szabó István korábbi dunamelléki püspök is. 2021. március 15-én Kossuth-díjat kapott Lovász Irén népdalénekes, néprajzkutató, érdemes művész, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézetének egyetemi docense Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, a népművészet identitásmegőrző szerepe mellett a népdaléneklés lélekgyógyító és közösségformáló erejét is elhivatottan hirdető, kiemelkedő előadóművészi, kutatói és pedagógiai életműve elismeréseként.
Terveiben Magyarországnak semmilyen szerep nem jutott. Annál inkább a Román Királyságnak, amely 1916 augusztusában lépett be az antant oldalán a háborúba, majd megszegte a szövetséggel kötött titkos szerződést, mégis a legnagyobb területet kapta Magyarországból, többet mint amennyit az anyaországnak hagytak. A Román Királyság "fegyveres semlegesként" a Monarchia és Németország szövetségeseként lépett be az első világháborúba. 1916 augusztusában titkos szerződést kötött az antant-hatalmakkal Bukarestben, hogyha megtámadja Ausztria-Magyarországot, és a háború végéig nem köt különbékét, az országhoz csatolják Erdélyt és Kelet-Magyarországot a Vásárosnamény-Debrecen–Csongrád-Tisza vonalig – mondta Bognár. Román katonák még augusztus végén betörtek Erdélybe: gyors csapatösszevonás és német erősítés után azonban december 6-án az osztrák-magyar hadsereg már Bukarestből készült Románia teljes megszállására. Románia különbékét kötött. 1918. november végén – a Monarchia fegyverletétele után 3 héttel – román csapatok ismét támadásba lendültek Magyarország ellen, s 1919. április végéig a Tiszáig jutottak.