Szerbiába ugyanis dél felől csak a Šar-hegység szűk átjáróin, a Kačanik-szoros és Preševo-szoroson keresztül (a mai macedón-szerb határon) lehetett bevonulni, így a Rigómező északi oldalán fekvő Kopaoniki előhegyekben lehetőség nyílt a behatolók megállítására. A "szerb Mohácsnak" is nevezett első rigómezei csatában, 1389-ben, a mai Priština városa közelében halt meg I. Murád szultán A "szerb Mohácsnak" is nevezett első rigómezei csata a Balkán középkori történelmének sorsdöntő eseménye volt, amely 1389. Index - Külföld - Mindenkinek megvan a maga Mohácsa. június 28-án (a régi ortodox naptár szerint június 15-én, Szent Vid napján) történt a szerbek és az Oszmán Birodalom hadai között, Priština városa közelében. A csatában részt vett I. Murád, az Oszmán Birodalom harmadik szultánja, aki egyike volt a legnagyobb török hódítóknak. A csata végét azonban Murád már nem érhette meg: egy Kobilovics (Obilić) Miloš nevű, hazáját fájlaló szerb ifjú a szultánt a csatában leszúrta. A csata helyén, Pristinától északnyugatra találjuk Murád szultán nyughelyét (mauzóleumát, türbéjét – a Gizi Map térképén is megtaláljuk Mausoleum of Sultan Murat I felirattal).
Másnap az anatóliai szpáhik támadtak, de rohamukat visszaverték a magyar lovasok, azonban ellentámadásba nem tudtak átmenni, a török centrumban álló gyalogság helytállása miatt. A lovasságban pánik tört ki a török centrum áthatolhatatlanságát látva, ami a szárnyak megfutamodásához vezetett. Ekkor Hunyadi parancsot adott a centrum rohamára, a lovagok megrohamozták a janicsárokat, de még a török tábor előtt megállították és megfutamították őket. A keresztes lovasság visszavonult saját táborába, sorsára hagyva a gyalogságot, melyet így a törökök könnyűszerrel bekeríthettek és felőrölhettek. Első rigómezei csata. A több napos csata végül meggyőző török győzelemmel zárult. A csatában elesett Székely János horvát–szlavón bán, a balszárny parancsnoka, számos nemes, több báró, köztük Tallóci Frank, Bebek Imre, Marcali Imre, Szécsi Tamás. A keresztes hadak veszteségeit tovább tetézte, hogy mélyen ellenséges területen voltak, ahol mind a szerb, mind a török csapatok vadásztak rájuk, így sokan menekülés közben lelték halálukat, vagy estek fogságba.
A katonáknak azzal kellett felvenniük a harcot, ami tölténytáskájukban, hevedereikben volt. És az édeskevésnek tűnt. Ami a szívükben volt, annál többnek. Szerb katonák fedezékben Szövetségesnek, ellenségnek el kellett ismernie, hogy a szerbek hihetetlen bátorsággal, utolsó töltényig védték hazájuk minden kövét. Pusztító utóvédharcokban hátráltak a túlerő elől, késekkel, szuronyokkal, puszta kézzel rohamoztak a gyűlölt bolgárok ellen. Az első rigómezei csatát 630 éve vívták | Vajdaság MA. Hetekbe tellett, amíg a központi hatalmak felszámolták az utolsó tűzfészket is. Ennyi idő elegendő volt ahhoz, hogy a bekerítő hadosztályok köre ne tudjon bezárulni a Rigómezőn, s Szerbia civiljei, katonái és hadifoglyai köddé váljanak az albán hegyekben. A kettéosztott szerb sereg egyik része Ipeken és Andrijevicán keresztül indult Montenegróba, a másik Gjakován, a Vezirov hídon át az albán tengerpart felé. Utóbbival sodródott a hadifoglyok nagy része, amelynek összesen csaknem nyolcszáz kilométert kellett megtennie – se kenyéren, se vízen. A Rigómezőnél visszavonuló szerb hadsereg maradéka Ha Rigómezőn járunk, tehát ne csak a szerbek és Hunyadiék hősiességére gondoljunk, hanem arra is, hogy ez a dimbes-dombos fennsík volt a halálmars ötödik stációja.
Mivel Miloš Obilić neves hősnek számított, sok irigye is akadt, például Vuk Branković herceg, aki meggyanúsította, hogy áruló lett. Erre ő megesküdött, hogy mindjárt a második napon megöli a szultánt, hogy ártatlanságát bebizonyítsa, még akkor is, ha az életébe kerül. Így hát beszökött a török táborba, mondván, hogy át akar állni és titkos információi vannak a szerbek terveiről. A szultán megörülvén a jó hírben levő árulónak, a sátrába hívatta. Ő a porba vetette magát, és úgy tett, mintha meg akarná csókolni a szultán cipőjét. Ekkor előrántotta a tőrét, és szíven szúrta a szultánt (a tőr mérgezett volt). Miloš végül a testőrség kardcsapásainak áldozatává vált. Első rigómezei csata. Ezt ma egyre valószínűbbnek tartják, főleg a szultán halála miatt. A csata után is egy keresztény lovag híre terjedt el, aki a szultánt megölte. Bajazid fermánjában Szulejmán bég, Bursa kádijához is egy Miloš Kupili (v. Kobilić) áll a gyilkos neveként. A történelem maga nem ismer sehol sem egy Miloš Obilićet. Ezért a történelemírás abból indul ki, hogy Miloš Obilić valójában Nikola Vratkovićnak hívták "Miloš", a "kedves" melléknévvel és Lázár feleségének a testvére volt.
A kiállítandó leletek több mint másfél évszázad alatt kerültek elő a régióban, nem elhanyagolható hányaduk ennek ellenére még publikálatlan, így gyűjteményes megjelenítésük tudományos újdonságnak is számít. A Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának gyűjteménye az elmúlt két évben örvendetes módon több honfoglalás kori lelettel gyarapodott – kiemelkedik köztük a Bugyi község határában feltárt sír aranyozott ezüst tarsolylemeze. Honfoglalás kori ékszerek gyöngyből. A felfedezéseket széles körű érdeklődés övezte mind a lakosság és a sajtó, mind a múzeumi és régészeti szakma köreiben, ezért tavaly ősszel nagy sikerű, néhány hetes tárlaton mutattuk be az anyagot a szentendrei Képtárban. A továbbiakban azonban szeretnénk egyéb helyszíneken is megrendezni a kiállítást, mivel immáron évtizedek teltek el anélkül, hogy hazánk történelmének eme fontos korszaka önálló régészeti tárlaton jelent volna meg Pest megyében. Figyelembe véve, hogy a korszak régészeti leleteit bemutató kiállításra országosan sem volt példa az elmúlt tizenöt évben, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága Szentendre, Cegléd és Vác után Visegrádon is a közönség elé tárja az új eredményeket – valamint a megye területén korábban előkerült 10. századi kincseket.
Az egykori ruhadíszek és ékességek többnyire ezüstből készültek. Jól keltezhető a temető a feltárt pénzérmék segítségével: a sírok egy része a Nyugat-Európában, Provence-i Hugó és II. Lothár által vert érmékkel biztosan a 10. század középső harmadára, vagy az azutáni időszakra tehető. Az érmék egyben arra is utalnak, hogy a temetkezési helyet választó közösség tagjai részt vehettek a magyar történelemben "kalandozásokként" számon tartott katonai vállalkozásokban. Az egykori közösség militáns jellegét mutatják a férfisíroknak az egész Kárpát-medence viszonylatában szokatlanul gazdag fegyvermellékletei is. A csontokon végzett genetikai vizsgálatok valószínűsítik, hogy voltak olyan sírok is, amelyek halottjai között közeli, vér szerinti rokoni kapcsolat feltételezhető. Honfoglaláskori Melkereszt. A feltárást az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Régészeti Intézetének munkatársai végezték, a leletegyüttest a területileg illetékes Rippl-Rónai Múzeumban helyezték el Kaposváron, azonban a megtalált tárgyi emlékek a Magyar Nemzeti Múzeum új kiállításrészében mutatkoznak be először – olvasható a közleményben.
25EUR a szállítás díja 5kg-os súlyig az Európai Unió országaiba. Szállítási idő: 3-4nap. Külföldről érkező rendelés esetén a számlát banki átutalással kell kifizetni. Felvidékre (Szlovákiába) és Erdélybe (Romániába) csak 10EUR a szállítási költség 2kg alatt!!! A rendszer nem számolja a csomag súlyát, ezért ha a csomag súlyosabb lenne mint két kiló, az áruház emailban írja meg a konkrét szállítási költséget az előbb felsorolt két országba. Garancia Termékeinkre a törvény által előírt garanciát vállalunk. Sérült, törött termékekre, nem megfelelő használatból eredendő meghibásodásra a garancia nem érvényesíthető. A garancia érvényesítéséhez a hibás terméket vissza kell hozni vagy küldeni címünkre. Honfoglalás kori ékszerek vásárlása. A visszaküldés posta költsége a vásárlót terheli! A hibás/problémás termékeket ajánlott küldeményként kell postacímünkre feladni, a reklamáció jogszerűségének megállapítása után a terméket cseréljük és postázzuk a megadott címre. Ha személyesen akarsz vásárolni, előtte célszerű felhívni minket, hogy az adott termék van-e raktáron!
Igazi ritkaságnak számító selyem maradványok is előkerültek A korábban talált selyemtöredékek általánosan elterjedt változata az úgynevezett samit volt, szinte kivétel nélkül csak ezeket azonosították a régészek. 2016-ban, a négy évvel korábbi tarpai megfigyelés után, szintén Kelet-Magyarországon, Derecske közelében egy újabb, úgynevezett taqueté szövésű selyemlelet került elő. Honfoglalás kori ékszerek webáruház. Az itt talált anyag rámutatott arra, hogy ez a selyemtípus nem számít egyedinek a 10. századi hagyatékban, azonban a nagy jelentőségét az adja, hogy a korszak nagyszámú nyugat- és észak-európai selyem maradványai között eddig még nem közöltek ilyet, és Bizánc területén is ritkaságnak mondható. A talált leletek továbbá annak a lehetőségét is felvetik, hogy a honfoglalók az eddig azonosított nyugat-európai mellett, más selyemforrásokkal is rendelkezhettek egykor, talán a keleti kapcsolataiknak köszönhetően. Ékszerek és a ruházat maradványai három honfoglaláskori sírból* A Derecske térségében feltárt területen 2016 szeptemberében egy nagy kiterjedésű, több korszakot érintő lelőhelyet tártak fel régészeink a debreceni Déri Múzeummal együttműködve.
Az egykori közösség militáns jellegét mutatják a férfi síroknak az egész Kárpát-medence viszonylatában szokatlanul gazdag fegyvermellékletei is. A csontokon végzett genetikai vizsgálatok valószínűsítik, hogy voltak olyan sírok, amelyek között közeli, vér szerinti rokoni kapcsolatok is feltételezhetők. A feltárást az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Régészeti Intézetének munkatársai végezték, a leletegyüttest a területileg illetékes Rippl-Rónai Múzeumba helyezték el Kaposváron, azonban a megtalált tárgyi emlékek a Magyar Nemzeti Múzeum új kiállításrészében mutatkoznak be először.