Rendhagyó írást teszünk most közzé: a blog egyik munkatársa búcsúzik a hazai közélettől. Magyar Gábor hétfőtől az Európai Bizottság tisztviselőjeként dolgozik, s e minőségében a jövőben nem nyilváníthat véleményt az itthoni viszonyainkról. Ön sikeres ügyvéd, most mégis odébbáll. Miért döntött úgy, hogy már több mint félmillió honfitársunkhoz hasonlóan feladja a magyarországi karrier lehetőségét? - Strasbourgi, luxembourgi és brüsszeli munkám, valamint a magyar Alkotmánybíróság után 2009-ben kezdem el ténylegesen ügyvédkedni Magyarországon. Nagyon izgalmas volt jogalkalmazóként alulnézetből látni a hazai jogrendszert. Jó érzés volt, hogy az ügyfelek bíznak bennem. Magyar gábor ügyvéd d budapest 2019. A sikerek sem maradtak el. De mostanra elég lett. Úgy éreztem, hogy ügyvédi működésemmel lényegében legitimálok egy olyan rezsimet, amely már nem felel meg az emberi jogokat tiszteletben tartó demokratikus jogállam követelményeinek. A jogállam színfalai állnak, vannak szereplők a színpadon, a szöveg is ismerős, de az önkényes rendezői utasítások hatására egy teljesen más történet bontakozik ki.
Hivatali idejében számos jogszabály született a bírák, ügyészek, ügyvédek, végrehajtók jogállásáról és jövedelmi viszonyaik javításáról. Ugyanakkor sok kritika is érte a megyei bírósági elnökök kinevezése miatt. Ügyvéd párja eljegyezte Mádai Vivient - Indirekt.hu. Esetenként ugyanis a megyei összbírói értekezletek javaslatát felülbírálva hozta meg személyi döntéseit. Erről 1993 őszén ezt nyilatkozta: Nem akarom a kedélyeket borzolni, de a rendszerváltozás utáni Országgyűlés adta törvényi felhatalmazás alapján az élet szinte minden területén pályázatokat írtak ki, a döntéshozatalt ezzel a kinevezők kezébe adva. Ha ez a folyamat a tanítói állásoktól kezdve a legmagasabb tisztségekig így zajlott le, miért történt volna másként a bírósági vezetők esetében. Megmondom őszintén: mindaddig megoldatlannak éreztem ezt a kérdést, amíg a korábbi rendszer által kinevezett vezetés az új pályázati rendszer alapján teljeskörűen ki nem cserélődött. Így kerülhettek olyan személyek a bíróságok élére, akik bizalmat kaptak a testületektől és akiket magam is jónak tartottam.
Az Alkotmánybíróság tagja 2011-ben a Fidesz és a KDNP jelöltjeként az Országgyűlés megválasztotta alkotmánybíróvá. Emiatt lemondott országgyűlési mandátumáról és más politikai tisztségeiről. Ő volt az egyetlen a testületben, aki következetesen nem alkotmánybírónak, hanem az Alkotmánybíróság tagjának nevezte. Sulyok Tamás elnök szerint ez nem csak játék volt a szavakkal, Balsai István ugyanis a kollegialitást nagyobbra értékelte az egyéni teljesítménynél, a zenekart fontosabbnak tartotta a szólistáknál. Egyik utolsó nyilvános szereplésén, a Modellváltás '89 című történelmi fesztiválon, 2018. október 25-én úgy vélekedett, hogy az Alkotmánybíróság személyi összetétele teljes mértékben a polgári értékrend alapján áll. Annak a véleményének adott hangot, hogy az Alkotmánybíróság nem bíróság, hiszen – a justizmord kivételével – nincs ráhatása a bírói döntésekre, csak kismértékben tud szembehelyezkedni a bíróságok ítéletével. Magyar Gábor is emigrál - Magyar Ügyvéd Blog. Szerinte sok alkotmánysértést kell ahhoz elkövetni, hogy az Alkotmánybíróság meg tudjon változtatni egy szabályszerű bírósági döntést.
Én ebben a drámában nem szeretnék statiszta lenni, inkább felcsapok színikritikusnak. Pedig ígéretesen indult minden: beleszületett egy jól menő ügyvédi irodába, s volt az Alkotmánybíróság munkatársa is. - Nem arról van szó, hogy nem tudtam kibontakozni Magyarországon. Az ügyvédi iroda elég ismert és sikeres. Magyar gábor ügyvéd d budapest. Olyan – politikai aspektussal is bíró – ügyekkel foglalkozhattam, mint az önkényuralmi jelképek nyilvános használata, a közszereplők kritizálhatósága, a hazai fogvatartási körülmények, a kommunista rendszer nürnbergi perének szánt Biszku-ügy vagy Nagy Imre és mártírtásainak jogi rehabilitációja. Az az Alkotmánybíróság, ahol 1999 és 2001 között, majd 2006-ban is dolgoztam, még el tudta látni a feladatát. A jelenlegi, a fideszes többség által delegált tagokból álló testület viszont valójában már nem gyakorol érdemi kontrollt a jogalkotás felett, és az alkotmányosság lebontását célzó törekvések következtében az alapjogvédelem szintje is csökkent. Mostanra odáig jutottunk, hogy a jogalkotó, illetve az összpontosult politikai hatalom lényegében azt csinál, amit akar.
A lágyszárúak pontos felvételére már nem kerülhetett sor, de az 1958-as felvételből megállapítható, hogy ebben az időben mintegy 270 lágyszárú növényfaj tenyészett, amelyből kb. 150 volt névtáblával ellátva. 1955-től kezdve a botanikus kert személyi ellátottsága egyre rosszabbodott, s az akkori 7 álláshelyéből 1960-ra csak 3, majd 2 fő betanított munkás és a vezető főkertész (TÓTH KÁLMÁN, aki 1955-1967 között szolgálta a kertet. Szerk. ) álláshelye maradt meg. Nem jutott időszaki alkalmazottakra sem pénz az 1963. évig terjedő időben. 1963-ban BARABITS ELEMÉR erdőmérnök személyében önálló, az oktatási teendőktől mentesített botanikus kerti vezetőt kapott a Növénytani Tanszék. Az új vezető érdeklődési körét az exóta fenyők, lombos örökzöldek és a Rhododendron nemzetség képezik. Foglalkozik ezenkívül Rhododendron, Azalea, Thuja, Chamaecyparis és Juniperus változatok tenyésztésével és maga is több, dekoratív jellegű fenyőfélét szelektált. Működése idején – érdeklődési területének megfelelően – a Botanikus Kert parkszerű átalakítását szorgalmazta.
A látogató mintegy két tucat jegenyefenyő fajt, harmincnál több lucfenyőfélét, több mint harminc borókafajt, borbolyákat és több száz lombhullató fafajt és cserjét láthat. A Botanikus Kertet ma a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara gondozza. Látogatás A Botanikus Kert egész évben ingyenesen látogatható. Látogatási idõ: Nyári idõszakban (május 1-tõl szeptember 30-ig): 8. 00-20. 00 -ig Téli idõszakban (október 1-tõl április 30-ig): 8. 00-16. 30 -ig A területtel kapcsolatos további információk A területre vonatkozó fontosabb irodalmak Kocsó, M. (2008): A Soproni Botanikus Kert története 1897-tól 1953-ig Kocsó, M. (2008): A Soproni Botanikus Kert története 1953-tól 1974-ig
Írta: Dr. Kocsó Mihály (2008. ) A Botanikus Kert 1953 és 1970 évek közötti történetéről NEMKY ERNŐ és VANCSURA RUDOLF az alábbiakat írja: "A Botanikus Kert igazgatója 1953-tól TUSKÓ FERENC docens lett, a munkák vezetését, azaz a Botanikus Kert közvetlen vezetői feladatait 1953-1955 BRÁNYI GYÖRGY okl. erdőmérnök (fő szakterülete, feladata a pázsitfűfélék meghatározása és telepítése volt), 1955 őszétől pedig CSAPODY ISTVÁN egyetemi tanársegéd végezte. TUSKÓ FERENC kinevezése után hozzálátott munkatársaival VANCSURA RUDOLF és SZY FERENC főisk. tanársegédekkel a botanikus kert továbbfejlesztéséhez. Terveik a következők voltak: 1. A kertet dendrológiai gyűjteménnyé kívánták fejleszteni, így elsősorban a fás növények gyarapítását szorgalmazták. Ezen belül is a kert éghajlati adottságainak megfelelően egy mind teljesebb Conifera-gyűjtemény létesítésére törekedtek. 2. Munkaprogramjukban leszögezték, hogy a földrajzi csoportok szerinti telepítést kell következetesen alkalmazni, szem előtt tartva a telepítések esztétikai hatását is.
Elképzelése az volt, hogy a Botanikus Kert fáinak megritkításával és átültetésével nagy kiterjedésű gyepfelületeket alakít ki, a facsoportuk alját pedig az esztétikai hatás fokozása céljából kevésbé kényes örökzöld cserjefajokkal telepíti be. Munkálkodása nyomán jelentős átalakulások mentek végbe a kert növényállományában. Elképzeléseinek megvalósítása kezdetén a kert faállományát alaposan megritkította. Az 1964-65-ös években 216 fenyőt, 321 lombfát és 263 cserjét vágott ki és emellett 114 db fás növényt, zömmel cserjeféléket ültettetett át más helyre. A ritkítást intenzív telepítési munka követi. 1964-67. között 491 fenyő, 195 lombfa és 3371 db cserje került kiültetésre. A kiültetett anyag 50%-át (2230 db) Laurocerasus, Mahónia és örökzöld Berberis-ek alkotják. A fás növényállomány 476 db – főleg dekoratív jellegű – fajjal gyarapszik ezekben az években. Az 1959-ben bekövetkezett területgyarapodást 1965-ben újabb követte. A már idecsatolt területtel összefüggő, a Honvéd út felé eső, a botanikus kerttel szorosan összefüggő kerteket, Sopron Város Tanácsa az Erdészeti és Faipari Egyetem kérésére kisajátítja.