Ódon és nagyszabású épületek, ezeréves működés, világhírű öregdiákok - ezek az intézmények vezetik a legjobb egyetemek rangsorát. Ahogy tegnap beszámoltunk róla, a magyar egyetemek közül a Semmelweis Egyetem végzett a legjobb helyen a a londoni székhelyű Times Higher Education (THE) 2020-es világrangsorában, és további hét intézmény került fel a listára - igaz, ezek közül több rontott a helyezésén. Mely egyetemek a világ legjobbjai, kik a híres öregdiákok, és milyen kampuszokon tanulhatnak a szerencsés diákok? Mutatjuk. 1. University of Oxford © Pixabay Az 1096 körül alapított, majdnem ezeréves Oxfordi Egyetem az angol nyelvterület legrégebbi, a Bolognai Egyetem után pedig a világ második legrégebbi felsőoktatási intézménye. 2017-ben majdnem 24 ezer diák tanult itt, korábban pedig Oxfordba járt - rengeteg Nobel-díjas, tudós, feltaláló és politikus mellett - R. R. Tolkien és Hugh Grant is. 2. California Institute of Technology (Caltech) © Wikipedia A kaliforniai Pasadenában, Los Angeles agglomerációjában található Caltechet 1891-ben alapították, 2018-ban a hallgatók száma 2300 körül volt.
A legtöbben valószínűleg az Agymenők című sorozatból ismerik, ugyanis itt dolgozik a négy "kocka", Sheldon, Leonard, Howard és Raj. 3. Cambridge © Wikipedia/Rafa Esteve Az angol nyelvterület második, a világ negyedik legrégebbi egyeteme annak köszönheti létét, hogy az Oxfordi Egyetem tudósai összevesztek a városiakkal, és ezért egy másik helyszínen új intézményt alapítottak. Ez 1209 körül történt. 2016-ban majdnem 20 ezren tanultak itt, korábban pedig ide járt Stephen Hawking és A mindenség elmélete című filmben őt alakító Eddie Redmayne is, Emma Thompsonhoz és Rachel Weiszhez hasonlóan. 4. Stanford © Pixabay/David Mark A Caltech-hez hasonlóan a Stanfordot is 1891-ben alapították, de a maga 16-17 ezer hallgatójával jóval nagyobb annál. A San Fransisco-öbölben, a Szilícium-völgy szomszédságában található egyetemre járt például Sigourney Weaver is, John Steinbeck és Reese Witherspoon viszont nem fejezte be az itteni anulmányait. 5. Massachusetts Institute of Technology (MIT) © Wikipedia/Madcoverboy A Massachusettsi Műszaki Egyetemet 1861-ben alapították, 2014-ben 11 500 diák járt ide.
A Semmelweis Egyetem pénteki, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a kardiológiai területen kiemelkedő az egyetem idézettsége – negyedik legjobb a világon -, a nemzetközi együttműködést tekintve pedig hatodik helyezést ért el az intézmény. Kardiológia és kardiovaszkuláris rendszer témában a 2016-2020 közötti időszakot tekintve a Semmelweis Egyetem kiemelt szerzői közé tartozik Merkely Béla rektor, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója (idézettség: 3540, publikációs száma: 181), Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet igazgatója (idézettség: 1712, publikációk száma: 30), valamint Maurovich-Horvat Pál, az Orvosi Képalkotó Klinika igazgatója, a Radiológiai Tanszék vezetője (idézettség: 836, publikációk száma: 68) – írták. Kiemelték: az egyetem eredménye alapján maga mögé utasította például a Heidelbergi Egyetemet, a Cambridge Egyetemet és az Ultrechti Egyetemet is. Az első helyen a Harvard Egyetem található – tették hozzá.
Ez alapján pontoznak, ami jó viszonyítási alap is egyben: az MIT 100 pontról indul, míg a 200. helyen álló 52, 4 pontot kapott. Izgalmas tendencia, hogy a listában évről évre csökken az Egyesült Államok dominanciája. Ugyan az első húsz helyezett intézmény között még mindig 11 itt található, de lista készítői megjegyzik, hogy a gazdasági válság érzékenyen hatott a költségvetésükre, ami a színvonalon is meglátszik. Összesen 83 tengerentúli egyetem került be a legjobb 400 közé, pedig ez a szám hat évvel ezelőtt még közel 150 volt. Négy hazai egyetem is bekerült a 800-as listába. Kép: Napi Gazdaság, Földi D. Attila A listában négy magyar egyetemet is találunk. A legjobb a Szegedi Tudományegyetem, amit az ELTE, a Debreceni Egyetem és a Corvinus követ, mindegyik az 500 és 700. hely között található. Ezzel szemben a V4 országok közül többen is jól teljesítettek: a prágai Károly Egyetem (233. ), a Varsói Egyetem (338. ) és a krakkói Jagelló Egyetem (376. ) is jobban áll a mostani rangsorban. A legtöbb milliárdos ugyanakkor továbbra is a Harvard delegálja, ahol a a legendásan magas színvonalú oktatás mellett remek kapcsolati tőkére tehetnek szert a hallgatók.
Nevét a Cambridge-i egyetemen tanuló John Harvard-ról kapta. 1979 óta számos Nobel-, és Pulitzer-díjas oktatója volt az egyetemnek. Előbbinek magyar vonatkozásai is vannak, ezen az egyetemen oktatott például Békésy György, aki az anatómia jeles képviselője volt. Bővebb információ: Harvard Univeristy Az egyetem a Kalifornia állambeli Stanfordban található. Leland Stanford, Kalifornia korábbi kormányzója alapította 1885-ben. Az intézményben található a Stanford Linear Accelerator Center (SLAC) nevű részecskefizikai kutatóközpont. Ezen az egyetemen oktatott Pólya György, matematikus. Bővebb információ: Stanford University Az MIT szintén egy Massachusetts államban található bostoni magánegyetem. Az egyetem műszaki képzése kiemelkedő. Diákjainak több, mint fele posztgraduális képzésben vesz részt. Az intézménynek 76 Nobel-díjas tagja van. Kármán Emil Rudolf, híres magyar villamosmérnök itt szerzett diplomát 1953-ban. Bővebb információ: Massachusetts Institute of Technology Az egyetem a California állam-beli Berkeley-ben található.
Mivel az újszülöttek kezdetben képtelenek maguk képezni antitesteket, az anya IgG-jén keresztül egyfajta fészekvédelmet kapnak az anyaméhben az élet első hónapjaira. Az immunglobulin G normálértékei Az IgG-szintet a vérszérumban mérjük. Felnőttek esetében a 700 és 1600 mg / dl közötti értékeket tekintik normának. Gyermekeknél a normális értékeket az életkor alapján határozzák meg. IgG-antitestek - Tudástár. Mikor van alacsony az immunglobulin G? Bizonyos esetekben a Veleszületett IgG-hiány. A legtöbb esetben a többi antitestosztály is csökken, így az egyik agammaglobulinaemiáról (antitestek termelésének képtelenségéről) beszél. Más betegeknél az Szerzett IgG-hiány. Ennek oka vagy a túlzott IgG veszteség, vagy a csökkent IgG termelés. A túlzott IgG veszteség okai: Vesekárosodás (nephroticus szindróma) Fehérje veszteség a belekben a vizes hasmenés részeként (exudatív enteropathia) súlyos égési sérülések Az IgG-termelés csökkenésének többek között a következő okai lehetnek: Vírusfertőzések sugárkezelés kemoterápia Kezelés immunszuppresszánsokkal (gyógyszerek, amelyek elnyomják az immunrendszert) Melyek az IgG-hiány tünetei?
A jelenlegi járvány kapcsán – amely várhatóan 2020. május, júniusig fog tartani – észlelt szeropozitív egyének korábbi fertőzöttek lehetnek. Az -eltelt rövid idő alatt az össz-AT érték, az IgM-hez hasonlóan, friss infekciót jelző markernek tekinthető. Miután a össz-AT értéknek nagyobb a szenzitivitása az IgM-nél és az IgG-nél, az előbbit kell előnyben részesíteni a klinikumban és a közegészségügyben. Ha nem sikerül eradikálni a SARS-CoV-2 vírust, és gyakori humán légúti kórokozóvá válik (az influenzához hasonlóan), akkor az IgM érték fog diagnosztikai kritériumként szolgálni a járványon már átesett területeken egy újabb fellángolás során. Az IgG és az össz-AT érték a vírus járványtani megértéséhez és a betegek humoralis immunitásának meghatározásában nyújt majd segítséget. Eredeti közlemény: Zhao, J., Yuan, Q., Wang, H., Liu, W., Liao, X., Su, Y.,... & Qian, S. (2020). Antibody responses to SARS-CoV-2 in patients of novel coronavirus disease 2019. Szemlézte: Papp Szidónia dr. 2020. április 01.
A COVID-19 fertőzésen átesett személyek IgG és az IgM értékek is magasabbak voltak a kontroll személyek IgG és IgM értékeinél. Mint az várható volt, ebben a gyógyulófélben lévő csoportban az IgG értékek különbségei jelentősebbek voltak, mint az IgM értékekben észlelhető különbségek, hisz az IgM szintek az idő múlásával lassan csökkentek. A gyógyult személyek kb. 20-30%-ánál az antitest titerek nem haladták meg szignifikánsan a kontrolloknál mért értékeket. A legfontosabb kérdés azonban az, hogy ezek a fertőzésen átesettek többségében termelődött antitesteket, vajon neutralizáló antitestek, tehát képesek megállítani a vírusfertőzést? A kutatók genetikus mérnökséggel olyan SARS-CoV-2 pszeudovírust gyártottak amely expresszálta a tüske fehérjét és szőnyegbombázáshoz hasonló módon fertőzte meg a sejtkultúrában tartott ACE2-őt expresszáló sejteket. A fertőzésen átesettek vérplazmájának hozzáadásával azt próbálták kideríteni, hogy mennyi plazma blokkolja ("kapcsolja ki, állítja le") a vírusok 50%-át, vagyis mennyi a "neutralizáló titer 50" (NT50) értéke.