A kiállítást filmvetítések kísérik, amelyek megidézik a Szent István-terem építésének korát, mind a tervezést, mind pedig a fiatal IV. Károly alakját. A kiállítástól továbbhaladva a következő teremben Havadtőy Sámuel világhírű magyar képzőművész kifejezetten erre a helyszínre alkotott installációja látható, amely tíz kapuból áll, és Szent István király Imre herceghez írt Intelmeit idézi meg. A figyelmesebb látogatók az Intelmek szövegét a falakon is felfedezheti, a fehér szöveg épp csak kiemelkedik a falsíkból, magyarul, angolul és latinul is olvasható. Az alkotás részeként készült egy kisfilm is, amelyben a magyar kulturális élet kiemelkedő alakjai idéznek a mű tíz fejezetéből egy-egy hozzájuk közel álló mondatot. A szövegrészletek Barabási Albert-László, Berecz András, Bodrogi Gyula, Böjte Csaba, Egerszegi Krisztina, Havadtőy Sámuel, Miklósa Erika, Péreli Zsuzsa, Rakovszky Zsuzsa és Vásáry Tamás tolmácsolásában hallhatóak. Forrás: sajtóbejárás, sajtóközlemény – Várkapitányság Fotók: Várkapitányság, saját fotók További információk: Nemzeti Hauszmann Program, a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldala, Szent István-terem, a Szent István-terem Facebook-oldala
Oldaltérkép A története A kiállítás Jegyinformáció Aktualitások Kapcsolat Lábléc Impresszum Adatkezelési tájékoztató Elérhetőségek 1014 Budapest, Szent György tér 2. Oroszlános udvar Nyitvatartás 2021. augusztus 20. 10:00 - 20:00 2021. augusztus 21-22. 10:00 - 22:00 2021. augusztus 23-tól minden nap 10:00-18:00 2021. szeptember 1-től kedd - vasárnap 10:00 - 18:00 Részletek a Jegyinformációk oldalon. Hírlevél-feliratkozás Iratkozzon fel hírlevelünkre, és tudjon meg mindent az újjászülető Szent István-teremről! A hírlevélre való feliratkozás előtt megismertem az adatkezelési tájékoztatót.
Rostás Péter elmondta, hogy ebből az időszakból alig maradt fenn az országban világi enteriőr, ami – az idő viszonylagos közelsége miatt – meglepő, ezért ez a tervezők szándéka szerint hiteles rekonstrukció ezt a hiányt is hivatott pótolni, ha nem is eredeti, de hihető és fizikai valójában látható formában. A terem ornamentikája a Szent István-kori művészetet idézte meg, neoromán stílusú volt, de az alkotók, a korszak legjelentősebb iparosmestereim a magyaros ornamentikát is becsempészték a végeredménybe. A terem berendezése 1900-ban a párizsi világkiállításon elnyerte a zsűri nagydíját. A terem eredetileg udvari események helyszíne volt, de körséta keretében látogatható volt a közönség számára is, akárcsak ezentúl, az újjáépítést követően. A Szent István-terem történetének legünnepélyesebb mozzanataként 1916 decemberében IV. Károly – az utolsó magyar király – megkoronázása előtti napon itt bontották fel a Szent Koronát rejtő ládát, itt őrizték az ország és a nemzet legfőbb jelképét, s másnap innen vitték át a Mátyás-templomba.
Szent Imre, I. Béla, III. Béla, IV. Béla, Szent László, Kálmán, II. Endre, III. Endre, Szent Erzsébet, Szent Margit alakja is megjelenik a teremben. A terem nyugati és keleti rövid oldalán nyíló ajtók fölött Roskovics festményei alapján készült szupraport-képek láthatóak. Az egyiken Szent István megkoronázását és az államalapítást ábrázoló kompozíció szerepel, míg a másikon Szent István és Szent Gellért a kereszténységet hirdeti. A terem leginkább meghatározó anyaga a fa, amely a padlót, a mennyezetet és a falakat borítja. A parketta a századfordulón a Neuschlosz fivérek gyárában készült, most a szakemberek ezt is az eredetivel megegyezően készítették el háromféle fából. A rendkívül összetett intarziás padló fő motívuma a sárkányforma, az elemek minden anyaga hármas: vörös tölgy, fekete dió és dél-amerikai mahagóni. A mennyezet, az oldalfal és a bútorzat eredetileg egyaránt a dualizmus idején művészi famunkáival hírnevet szerzett Thék Endre műhelyéből került ki. A terem mennyezete gerendás, faragott díszítésű, kazettás részekből áll, a faanyag kerti dió, felületi díszítésére 24 karátos aranylapokat használtak.
A Szent István-terem hez a látogatók egy kiállításon keresztül jutnak el, amely A Budavári Palota csodája címet kapta, és bevezetésként szolgál a terem megtekintése előtt. A kiállítás bemutatja a terem iparművészeti különlegességeit, a hajdani mesterek munkáinak hátterét, de betekintést nyújt Szent István király ma is aktuális örökségébe és annak kortárs művészeti értelmezésébe. Aba-Novák Vilmos 1936-ban készült festménye ezelőtt soha nem szerepelt kiállításon, éppen ezért különleges darabja a mostani kiállításnak. Az alkotás azt jeleníti meg, amikor Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának. A festmény eredetileg a budapesti városmajori templom freskóterveként készült, és 1938-ban a Műcsarnok Szent István-kiállításán kiemelt első díjat kapott. Megcsodálható Szent István 1635-ben Rómában készült nagy hermája is, melynek különleges talapzatát a korszak legnagyobb szobrásza, Giovanni Lorenzo Bernini készítette. A világ egyik legnagyobb hermáját megalkotása óta a zágrábi egyházmegye székesegyházában őrzik, Budapesten először látható.
Két hét múlva, augusztus 20-án megnyitja kapuit az újjászületett Szent István-terem a Budavári Palotában és a hozzá kapcsolódó különleges kiállítás. A tárlat nemcsak azt mutatja be, miképpen jött létre a magyar iparművészet korabeli csúcsteljesítménye, de betekintést nyújt Szent István király ma is aktuális örökségébe és annak kortárs művészeti értelmezésébe. A kiállításon nemzetközi szempontból is jelentős, izgalmas munkák lesznek láthatóak – olvasható a Nemzeti Hauszman Program közösségi média felületére feltöltött bejegyzésben. Az érdeklődők az első napokban ingyenesen látogathatják a termet és a kiállítást, az előregisztráció már elindult a oldalon. A rövidített csoportos tárlatvezetések minden nap délelőtt 10 órától negyedóránként indulnak. A látogatók foglalás nélkül, érkezési sorrend alapján a helyszínen is becsatlakozhatnak a soron következő turnusba korlátozott létszámban. A Szent István-terem – A Budavári Palota csodája című tárlat olyan művek mentén vezeti a látogatót, amelyek jelentős esztétikai élményt nyújtanak, miközben a megjelenő tradíció a jelen nézőpontjából válik igazán fontossá.
Szent István-terem weboldal Várkapitányság Nonprofit Zrt. Kategória: Kultúra, Turizmus A pályázat elérhetősége: Marketing célok: A 2021. augusztus 20-án a Budavári Palotában megnyílt Szent István-teremnek olyan művészi hangulatú, vizuális eszközökkel domináló weboldalt szerettünk volna létrehozni, amely méltó a századforduló iparművészeti műremekeinek bemutatására, és tükrözi a kiállítás eleganciáját. A weboldal ezen hatását nagyfelbontású, letisztult művészi képekkel kívántuk elérni, melyek animált megjelenésükkel nyújtanak vizuális élményt, miközben a weboldal követi a Szent István-terem arculatát. A kiállítással kapcsolatos tájékoztatáson és a téma bemutatásán felül a fő marketing célja az oldalnak a jegyvásárlási funkció. A Jegyinformációk oldalunkat összekötöttük a InterTicket aloldalával, a listázott látogatási időpontok így az oldalunkon kiválasztható idősávokban jelennek meg, melyekre kattintva az adott időpont aloldalára érkezik a felhasználó. A felületeket különböző felbontású eszközökre optimalizáltuk, a tartalmak magyar és angol nyelven elérhetőek.
Elhunyt Hankiss Ágnes pszichológus 11:36 | - Elhunyt Ágnes Hetvenegy éves korában elhunyt Hankiss Ágnes pszichológus, a Fidesz korábbi európai parlamenti képviselője, a Médiatanács tagja. A hírt fia, Vitézy Dávid tette közzé a Facebookon a Telex......
Az Intézet öt éve indított folyóirata az Arc és Álarc is a kutatási programokra építve, azonos című rovatokkal jelentkezik. Hankiss Ágnes igazgatósága – azaz több mint húsz év – alatt hatvan könyv, kiadvány, művészeti album látott napvilágot. Kiemelkedő jelentőségű volt a rendszerváltás forgatókönyveit feltáró két konferencia is, amelyekre 2002–2003-ban került sor Kísértő múlt I-II. Elhunyt Hankiss Ágnes pszichológus - Hírnavigátor. címmel. 1989-ben A Jövő Irodalmáért díjat, 1992-ben József Attila-díjat, 2018-ban Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést kapott. 2021. augusztus 17.
Meghalt Hankiss Ágnes, magyar pszichológus, politikus, a Fidesz korábbi európai parlamenti képviselője – közölte az MTI. Hankiss Ágnes 1950. március 7-én született Budapesten. Édesanyja Köves Erzsébet, aki a Nagy Imre-perben meggyilkolt Losonczy Géza titkárnőjeként került száműzetésbe, az akkor hatéves Ágnes kislányával, a romániai Snagovba (később sokáig a Rakéta Regényújság szerkesztőjeként dolgozott). Hankiss Ágnes - MIZU MISKOLC – Miskolci Hírek és Magazin. Minden jog fenntartva.. Édesapja Erdős Péter újságíró, popmenedzser, akit zsidó származása miatt 1944-ben Borba, majd a buchenwaldi koncentrációs táborba deportáltak, ahonnan épségben hazatért. Hankiss Ágnes, a fővárosi Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban érettségizett francia tagozaton, majd az ELTE Bölcsészettudományi karán 1973-ban klinikai pszichológiából diplomázott, rá egy évre pedig megszerezte bölcsészdoktori címét társadalom-lélektanból. Ezután csaknem tíz évig társadalom-lélektant tanított alma matere jogtudományi karán. 1989-ben A Jövő Irodalmáért díjat, 1992-ben József Attila-díjat kapott. 1990 és 1994 között képviselő a fővárosi önkormányzatban, ahol a Kulturális, valamint az Emberi jogi és kisebbségi Bizottságok tagja.
Politikai tevékenységét a Fővárosi Önkormányzat Fidesz-frakciójában kezdte, majd a parlamenti Fidesz-frakció munkatársa volt. 1996-2008-ig a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumi elnökségének fideszes delegáltja, 2008-tól pedig a Duna Televízió Kuratóriumának elnökségi tagja volt. Az Európai Parlament Fidesz-delegációjában 2009 és 2014 között foglalt helyet. Forrás: Tovább a cikkre »
Első férje, Hankiss Elemér után vette fel a Hankiss vezetéknevet. Második férje, Vitézy László filmrendező; közös gyermekük Vitézy Dávid, a VEKE alapítója és egykori szóvivője, 2011–2014 között a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója. [3] Pályafutása [ szerkesztés] Az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett klinikai pszichológia diplomát. Később a társadalomlélektan területén bölcsészdoktori címet szerzett. 1974 – 1985 között az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán volt a társadalomlélektan megbízott előadója. Ezután szabadfoglalkozású íróként dolgozott. Politikai tevékenységét 1990 – 1994 között a Fővárosi Önkormányzat Fidesz-frakciójában kezdte. Ezután 1998 -ig a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjének tanácsadója volt. Hankiss Ágnes – Wikipédia. 1995 -től 2009 -ig ő volt a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület egyik alelnöke, 1996 -tól 2008 -ig a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumi elnökségének fideszes delegáltja. 2000 -től 2003 -ig a Károlyi Palota Kulturális Központ főigazgatójaként dolgozott. [4] 2003 -ban lett a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet igazgatója, 2008 -ban a Duna Televízió kuratóriumának elnökségi tagja.
2019 decemberétől haláláig volt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja.