Aradi vértanúk napja október 6 nemzeti gyásznap Az aradi vértanúk azok a magyar honvédtisztek voltak, akiket a szabadságharc bukása után az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük miatt Aradon végeztek ki. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is. Mindegyik aradi vértanú a szabadságharc kezdetén aktív, vagy kilépett császári tiszt volt, a szabadságharc végén a honvédseregben közülük egy altábornagyi, tizenegy vezérőrnagyi és egy ezredesi rendfokozatot viselt. Lázár Vilmos ezredest azért sorolták a tábornokokhoz, mert a szabadságharc végén önálló seregtestet irányított. Egyébként egyikük tábornoki rendfokozatát sem ismerték el hivatalosan az osztrákok. A vértanúk között Kiss Ernő honvéd altábornagy volt a rangidős, aki korábban cs. kir. ezredes volt, a többiek ettől mind alacsonyabb osztrák tiszti rendfokozatokat viseltek.
1849. október 6. Szerző: Tarján M. Tamás "…a legnagyobb szigorúság a kompromittáltakkal szemben. Sok fejnek kell lehullania, mint a kiemelkedő mákfejeknek, ha az ember fölöttük ellovagol. " (Ferenc József utasítása Haynau számára) 1849. október 6-án végezték ki Aradon az 1848-49. évi szabadságharc 13 honvédtisztjét, Pesten pedig ugyanezen a napon hajtották végre a gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnökre kiszabott halálos ítéletet. A bécsi forradalom évfordulójára időzített kivégzéssorozat a levert szabadságharc utáni megtorlások tetőpontja volt, amiről a magyarság évről évre nemzeti gyásznap keretében emlékezik meg. Bár a magyar honvédseregek csak augusztus 13-án, Világosnál – szimbolikus módon az oroszok előtt – tették le a fegyvert, a Habsburg katonai közigazgatás megtorló akciói már július elején megkezdődtek. A május végén lemondott Welden után a "bresciai hiéna" néven emlegetett Haynau táborszernagy lett a császári hadsereg új főparancsnoka, aki Ferenc József (ur. 1867-1916) utasítása nyomán a már megszállt területeken ádáz hajtóvadászatba kezdett a "rebellió" támogatói ellen.
Kiss Ernő kivételével mindhárman élettelenül buktak a földre. Kiss Ernőt csak a vállán érte a lövés, ezért három katona közvetlenül elé állt, és mindhárman újra tüzeltek. Kötél általi halállal halt (reggel hat óra után): Lovag Pöltenberg Ernő tábornok Török Ignác tábornok Lahner György tábornok Knezich Károly tábornok Nagysándor József tábornok Gróf Leiningen-Westerburg Károly tábornok Aulich Lajos tábornok Damjanich János tábornok Gróf Vécsey Károly tábornok Vécsey Károly büntetését azzal súlyosbították, hogy végig kellett néznie társai kivégzését, mert őt akasztották fel utolsónak. A vértanú tábornokok sorban elbúcsúztak egymástól, Vécseynek már nem volt kitől búcsút vennie, ezért Damjanich holttestéhez lépett és megcsókolta Damjanich kezét. A kivégzést követően elrettentésül az elítéltek holttetemét közszemlére tették. Október 6-án este az agyonlőtt tábornokokat a sáncárokban, a felakasztott vértanúkat pedig a vesztőhelyen temették el. Mivel a kivégzettek ruhái a hóhért illették, ezért a felakasztottak testét levetkőztetve a bitófa tövébe helyezték, majd melléjük döntötték a bitófák oszlopait.
Kossuth Lajos 1890-ben, az egyetlen fonográfon is rögzített beszédében Aradot a magyar Golgotának nevezte. Ugyanezen a napon végezték ki az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost, Pesten. A magyar sereg a Világos közelében levő szőlősi mezőn tette le a fegyvert az orosz csapatoknak. Ez nagy sértés volt a császári oldal számára. Ha nekik adták volna meg magukat a magyarok, annak üzenete az lett volna, hogy az ellenük folytatott szabadságharc elbukott. Így azonban az volt az üzenete a fegyverletételnek, hogy a két nagyhatalom fegyveres erőivel szemben nem lehet tovább harcot folytatni. Ez volt az egyik fő oka annak, hogy az osztrákok a tábornokokat megillető lőpor és golyó általi halál helyett kötél általi halált írtak elő a magyar tábornokok részére, miután az oroszok – noha ígéretet tettek az ellenkezőjére – foglyaikat némi habozás után átadták nekik. Török Ignác szívrohamot kapott, mielőtt a hóhér végezhetett volna vele. Az ítéletek kimondása, a kivégzések mikéntje és sorrendje részletes meggondolások alapján történt.
A munka nagyobb részét Palesztinában végezte. Fordítás olvasása
Sámson története 74 Márk 14-15. Krisztus kínszenvedése Márk evangéliuma szerint 78 János 12. Jézus bevonulása Jeruzsálembe és tanításának összefoglalása 82 Apostolok Cselekedetei 2. A Szentlélek eljövetele 84 Apostolok Cselekedetei 4-5. A keresztény "őskommunizmus" 85 Apostolok Cselekedetei 9. Pál fordulása 86 Péter apostol első levele 2. Tanácsok a társadalomba való beilleszkedésre 87 Jelenések könyve 87 Nyujtódi András 89 Judit könyve (Székelyudvarhelyi-kódex 1526) Judit könyve 1 89 Judit könyve 8 90 Judit könyve 10 és 12 91 Judit könyve 13 92 Nyomtatott, részleges Biblia-fordítások Erasmus filológiai pontosságára törekvő újszövetség-kiadásainak szellemében (1532-1541) Komjáthy Benedek 97 A Szent Pál levelei magyar nyelven (Krakkó 1533) 97 Pál apostol első levele a korintusiaknak 13 100 Pál apostol második levele a korintusiaknak 12 101 Pesti Gábor 105 Új testamentum magyar nyelven (Bécs, 1536. július 13. A magyar bibliafordítás története. ) 105 Máté Kapitulom 13. Példabeszédek 106 Máté Kapitulom 17. A templomadó 108 Máté Kapitulom 22.