Angolul is megjelenik Orbán Balázs könyve, amely tavaly A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye címmel jelent meg Magyarországon. A Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai ügyekért felelős államtitkára közösségi oldalán osztotta meg a hírt követőivel. A könyv iránti érdeklődés újabb bizonyíték arra, hogy Magyarország érdekes ország, amelyet az utóbbi időben rendkívüli nemzetközi figyelem övez − emelte ki bejegyzésében Orbán Balázs, aki − mint írta − jó szívvel ajánlja a könyvet azoknak, akik "a külföldi barátok, ismerősök számára javasolnának egy Magyarországról szóló, nagy ívű írást". A bejegyzés szerint a kötet ajánlását többen is jegyzik, ide sorolta Tucker Carlson konzervatív műsorvezetőt, Rod Dreher újságírót, Tibor Fischer magyar származású díjnyertes angol írót, Ryszard Legutko lengyel filozófust és EP-képviselőt, valamint John O'Sullivant, a Danube Institute elnökét, Margaret Thatcher egykori tanácsadóját is. A könyvet az Egyesült Államokban mutatják be, ezt panelbeszélgetés követi majd.
[antikvár] Antikvár,, A Torda város és környéke Orbán Balázsnak nemcsak utolsó munkája, hanem - ahogy életművének értői, többek között Kelemen Lajos és Illyés Elemér megállapították - a Székelyföld leírásának kiegészítő része. Maga Orbán Balázs is így vélekedik. A Torda város...... Antikvár,, A Torda város és környéke Orbán Balázsnak nemcsak utolsó munkája, hanem - ahogy életművének értői, többek között Kelemen Lajos és Illyés Elemér megállapították - a Székelyföld leírásának kiegészítő része. A Torda város......
A közúti területen - minden eredmény elismerése mellett - szakmai meggyőződésünk, hogy kevés, nem elegendő az innováció. Ennek számos oka közül leglényegesebbnek a... Nemzeti érdek 2014/9-10. [antikvár] Andy Vajna, Baán László, Békés Márton, Böszörményi Nagy Gergely, Gerő András, Káel Csaba, Kemény Dénes, Kiss István, Kollár Dániel, Koniorczyk Borbála, Minda Judit, Orbán Balázs, Palkó Attila, Schneller Domonkos, Szalóki Ági, Szegvári Péter, Tarlós István, Vitézy Dávid, Zoboki Gábor 2015. november 13., a "fekete péntek" után Európa már többé nem lesz olyan, mint amilyennek eddig megismertük. Kitört a terrorháború. Merényletek eddig is történtek Európában, a péntek 13-i események korszakhatár jellegét a megváltozott kontextus adja. Európa hónapok óta... Mária-harangszó Csíksomlyón [antikvár] Erőss Alfréd, Földes Zoltán, Imets Fülöp Jákó, Kozma Mária, Orbán Balázs, Stettner Andrea Parányi hely a földön Csíksomlyó, ám eszmei nagysága olyan ajándék, melyet nem kisebbített meg sem a sóhajtásnyi terület, amelyen fekszik, sem a csend, amellyel évtizedekig behatárolták hazug nézetek, ostobán gyűlölködő hatalmak.
Szinte minden területen "konfrontációban állunk, ez pedig túl sok". Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója azt mondta, hogy olyan könyveket jelentetnek meg, amelyeket hiánypótlóknak tartanak. Ilyen a műve Orbán Balázsnak is, aki a kollégium kuratóriumi elnöke – hangoztatta. Szavai szerint a kötetből megérthető, miként gondolkodnak az állam vezetői. A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye az MCC kiadójának gondozásában jelent meg. Nyitókép: MTI/Kovács Tamás
Édesapjának nemzetközi szállodalánca van, és a lány megszokta a felső tízezer fényűzését, az elegáns bálokat, a csillogó gyémántokat, a luxusautókat. Chanelle Hughes csak a nélkülözést ismeri. Lerobbant, külvárosi nyomortanyán született, és alkoholista anyja sosem törődött vele. Még... Diavolina Spiró György 2 392 forint Diavolina, a cselédből lett orvos évtizedekig szolgálta Gorkijt, feleségeit, szeretőit és az akkor már világhírű íróhoz csapódó vendégek hadát, majd ő lett Alekszej ápolója és utolsó szerelme. Spiró György új regényében ennek az okos és éleslátó asszonynak a bőrébe bújva festi meg az orosz és szovjet világot, e világok párhuzamait:...
Április H K Sz Cs P V 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 1
Ebben tévelygünk aztán, mig élünk, várva és rettegve a halált, mely megadja a világosságot, miután hasztalan vágyunk és fáradunk az életben. Én hiszem s hogy nyugodt lehessek, szentül hinnem kell azt, hogy nem enyészetet, hanem uj életet cserélünk föl a mostani helyett; hogy nem vagyunk vak eszközei a természetnek, mely csak azért teremt, mert túláradó erejéből ösztönöztetve teremtenie kell s ha végre áthurczolt egy, sokszor oly kinzó, oly fárasztó életen, akkor aztán nyugalmat ad, melynek neve: enyészet; és talán ezt is azért, hogy uj teremtményeinek helyet csináljunk; vagy mert szüksége van porunkra, hogy férgeit táplálhassa, vagy hogy kifogyott erejét vele újra táplálja. És ezért kellene nekünk egy-egy életet átviselnünk, azért türni, szenvedni, hogy aztán örökre elenyészszünk, szintúgy, mintha örömek között gyönyörtől, boldogságtól kisérve futjuk át rövid napjainkat, melyek ellenben a szerencsétlennek egy-egy örökké-valóságig nyulnak?... Ez nem lehet! Van halhatatlan lélek a testben, van el nem mulható lélek, mely úgy költözik át a földről a másik szebb világba, mint átutazik az ember vadon erdőkön, meredek kősziklákon, eléri utjának czélját, hol egyesülve kedveseivel, kipihenve karjai között, beszéli el nekik a veszélyeket, melyeken át, melyeket legyőzve jutott csak hozzájuk.
— mi a kis piros szájból, mely oly lágyan tapadt csókoló ajkaihoz? Mit tegyen, ha azt kell hinnie, hogy mind e drága, szent szépségnek csak azért kelle születnie, hogy a föld férgeinek legyen eledele, mik rövid idő alatt, tán mielőtt az enyészet hozzámerne nyúlni a gyöngéd tagokhoz, szájaikkal fölemésztik azokat? Tán vigasztalja magát a gondolattal, hogy a természet változhatlan törvénye úgy parancsoja azt s hogy azon változtathatni nem lehet? Szép és megnyugtató vigasztalás!! Nem lázithatná-e föl az embert e hatalom, nem törölhetne-e ki kebeléből mindent, mi ott tűrni és lemondani birná őt? Ti, kik nem tagadjátok, hogy van Isten, miért tagadjátok, hogy halhatatlan lelket és ennek számára egy szebb, jobb életet teremtett? Ha igy lenne, úgy nem imádni való Isten, de átkozni való ördög teremtette volna az embert, hogy legyenek öntudatos lények, kikkel vad szeszélye és kénye szerint játszhassék. Sokszor od'adnók életünket kedveseinkért vagy más embertársainkért, föláldoznánk értök mindent, hogy boldoggá tehessük őket vagy bánatjokat enyhithessük.
Mi teheti ezt velünk? Legmagasztosabb, legdicsőbb birtoka az emberi kebelnek: a szeretet; s igy van-e szebb, mint az Istent úgy képzelni, mint a legfőbb, a legtökéletesebb szeretetet, kinek egyedüli czélja minket egykori érdemeink szerint boldogitani? Nem legtermészetesebb, legvilágosabb okoskodás-e az, mely fölülmúlja egyenes következtetéseivel a sok hamis tanokat, melyeket alkotnak az emberek, hogy magokat szerencsétlenekké tegyék; habár azt hiszik is, hogy a világ és mindenek fölött egyedül ő birtokukban van a kulcs, mely fölnyitotta előttük a jövőt, hol találtak: semmit... Én hiszem, hogy Isten a szeretet, kitől jövünk és kihez egykor visszamegyünk, ha szivünkben őt mint szentséget megőriztük. És úgy ő, a szeretet, teremthetne-e embert, hogy aztán elhagyja veszni, visszaesni a semmiségbe, honnan őt előhitta? Még is vannak, kik ezt el nem ismerve, mások hitét is ledöntik hitetlenségökkel. Mig fiatal vagyok, mig minden pillanat uj-uj életet csepegtet belém, addig ha nem ejt is kétségbe e hit, fölszólal, hogy ha másért nem, daczból is ellentálljak kisértő befolyásának és élvekbe folytsam e rémeket, melyeket szült s melyek lerázhatlanul ragaszkodnak eszméletemhez.