Magyar tévéfilm (1985) A vén bakancsos és a fia, a huszár Szigeti József népi színműve Gobbi Hilda főszereplésével. Ilon, a zsugori és nagyravágyó korcsmárosnénak a lánya a szegény bakancsos fiát, a huszárt szereti. Ám anyja fondorlatokkal, csellel elejét veszi a násznak. Ő többre, gazdagságra vágyik, s ezt lánya férjhezmenésével akarja elérni. Az ármánykodás jégrecsúszik, a fiatalok szerelme győzedelmeskedik. Mikor lesz A vén bakancsos és fia, a huszár a TV-ben? A vén bakancsos és fia, a huszár című műsor jelenleg egyetlen TV csatornán sem lesz a közeljövőben. Ha értesülni szeretnél róla, hogy mikor lesz ez a TV műsor, akkor használd a műsorfigyelő szolgáltatást!
(1985) Vígjáték | 0 IMDb A film tartalma A vén bakancsos és fia, a huszár (1985) 82 perc hosszú, Vígjáték film, Hilda Gobbi főszereplésével, Korcsmárosné szerepében a filmet rendezte Gergely Horváth, az oldalunkon megtalálhatod a film szereplőit, előzeteseit, posztereit és letölthetsz nagy felbontású háttérképeket és leírhatod saját véleményedet a filmről. Szigeti József népszínműve a hajdani parasztság korrajzát adja egy szerelem történetének megelevenítésével. Ilon, a zsugori és nagyravágyó korcsmárosnénak a lánya a szegény bakancsos fiát, a huszárt szereti. Ám anyja fondorlatokkal, csellel elejét veszi a násznak. Ő többre, gazdagságra vágyik, s ezt lánya férjhezmenésével akarja elérni. Az ármánykodás jégrecsúcsik, a fiatalok szerelme győzedelmeskedik.
Bucure ş ti, 1970. Arhiva Naţionalá de Filme, 153-154. p. Welser-Vitéz Tibor: A kolozsvári filmgyártás. 1963. ) 293-295, 421. p. Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Budapest, 1966. 323. p. Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára. ) Gaál Éva: A magyar film kulturális szférája 1896-1919 között. 1975. ) 88. p. Jordáky Lajos: Az erdélyi némafilmgyártás története (1903-1930). Bukarest, 1980. 104-105, 148-149. p. Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. 1996. Magyar Filmintézet, 106-109-110. p. Magyar Bálint: A magyar némafilm története. 2003. Palatinus. 116. p. A kolozsvári filmgyártás képes története 1913-tól 1920-ig. Kolozsvár, 2009. 80-81., 116. p. Tartalom Sugár Mihály, a "vén bakancsos" megelégedetten éldegél Laci fiával a falujában, ahol ezermester hírében áll. Kinek óráját javítja, kinek tehenét gyógyítja, kinek lovát patkolja, még képeket is pingál, rigmusokat farag, szóval mindenhez ért, mint az olyan ember, aki tizenkét évig ette a császár kenyerét.
Ilon, a zsugori és nagyravágyó kocsmáros lánya a szegény bakancsos fiát, a huszárt szereti. Ám anyja fondorlatokkal, csellel elejét veszi a násznak. Ő többre, gazdagságra vágyik, s ezt lánya férjhez menésével akarja elérni. Nem kell azonban félteni a csavaros eszű magyar bakát, kígyóvá válik a kígyók között, és csellel legyőzi a zsugori sváb kocsmárosnét, így a történet végén a szerelmesek egymásra találnak, mindenki elnyeri méltó jutalmát, vagy épp büntetését. Játsszák Korcsmárosné - Varsányi Mari Ilon - Bencsík Stefánia e. h. Frici - Szabó Viktor Sugár Mihály - Dráfi Mátyás (Jászai Mari-díjas) Laci - Matusek Attila Kántor - Fabó Tibor (Jászai Mari-díjas) Lidi - Hostomský Fanni e. Pista - Méhes Gergő m. v., Mácsik Bence m. v. Közreműködők Hanusz Zoltán és zenekara Alkotók Díszlet- és jelmeztervező - Gyarmathy Ágnes m. Dramaturg - Garajszki Margit Koreográfus - Gálik Gábor m. Zenei munkatárs - Pálinkás Andrássy Zsuzsanna A rendező asszisztense - Balaskó Edit Rendező Eperjes Károly (Kossuth-díjas, Jászai Mari-díjas)
Koncert és könyvbemutató 2021. 11. 24. - publikálta: • Rovat: Könyvajánló, Programajánló, Rendezvények Lengyel karácsonyi énekek magyarul – illusztrált kétnyelvű könyv CD melléklettel Megjelent a Lengyel karácsonyi énekek magyarul (Polskie kolędy po węgiersku) keményfedeles, illusztrált, kétnyelvű könyv. A kiadvány 12 dalt tartalmaz, megidézve azt a lengyel hagyományt, miszerint a karácsonyi asztalon 12 fogás található. A hanganyag CD-formátumban a könyv melléklete. A könyv magában foglalja Iwo Birkenmajer színes karácsonyi grafikáit – minden dalhoz egyedi grafikai alkotás tartozik -, valamint a dalok eredeti lengyel és új magyar szövegeit. A szerző, Rácz Karolina saját vallomása szerint félig lengyel, félig magyar dalszövegíró és énekes, a LeMa project alapítója. Mint mondja, "gyermekkoromban több karácsonyt töltöttünk a lengyelmamámnál, kedves emlékeim közé tartozik, amikor a nagyi ajtaján kopogtak és ajtónyitáskor fülbemászó lengyel karácsonyi dalok áradtak be, a gyerekek adták elő, akik házról-házra jártak.
Ebből az élményből merítkezve a Lengyel karácsonyi énekek magyarul című illusztrált könyv és zenei album dalszövegeit 2017 és 2021 között írtam, és szereztem magyar szöveget ezeknek a daloknak, amit a lengyel zenész barátaimmal adunk elő. Szeretném, hogy a magyarajkúak is megismerjék ezeket a lengyelek számára hagyományos karácsonyi dalokat, a lengyeleknek pedig új zenei köntösben és nyelven ajánlom szeretettel a jól ismert dallamokat. " Budapesten december 11-én 18 órakor kezdődik a koncert a Lengyel Intézetben, ahol személyesen is megvásárolható lesz a könyv. A könyv ára 4500 HUF + postaköltség. Átutalással fizethető (lehet magyar és lengyel bankszámlára is), rendelhető a szerzőnél üzenetben, decembertől kerül postázásra.
KÖNYVBEMUTATÓ 2022. 01. 10. - publikálta: • Rovat: Hírek, Könyvajánló December 22-én a keceli származású Rácz Karolina mutatta be Lengyel karácsonyi énekek magyarul című könyvét a keceli Városi Múzeumban. A beszélgetés és könyvbemutató megtekinthető: "Gyermekkoromban több karácsonyt töltöttünk a lengyelmamámnál, kedves emlékeim közé tartozik, amikor a nagyi ajtaján kopogtak és ajtónyitáskor fülbemászó lengyel karácsonyi dalok áradtak be, a gyerekek adták elő, akik házról-házra jártak. Ebből az élményből merítkezve, szereztem magyar szöveget ezeknek a daloknak. Szeretném hogy a magyarajkúak is megismerjék ezeket a lengyelek számára hagyományos karácsonyi dalokat, a lengyeleknek pedig új zenei köntösben és nyelven ajánlom szeretettel a jól ismert dallamokat. "
Számomra egyik ország kultúrája sem magasabb rendű, csupán más. Azt gondolom, a kettős identitásomnak köszönhetően vagyok nyitottabb más kultúrák értékeire is. – Azt mesélte, gyerekkorában több karácsonyt töltött "lengyelmamánál", s hogy ezek az idők nem csupán kedves emlékeket, de egyúttal komoly inspirációt is jelentenek, amely meghatározó a LeMa létrejöttében is. Mit jelent ez pontosan? – Gyermekkoromból őrzöm a lengyelországi karácsonyok emlékét. Azokban a napokban olykor kopogtattak az anyai nagymamám, "babcia Tosia" ajtaján. Az ajtónyitáskor fülbemászó lengyel karácsonyi dallamok áradtak be. Szokás volt ugyanis, hogy ilyenkor a gyerekek házról házra jártak, s énekelve hozták el a karácsonyi örömhírt. Nagyon tetszettek a lengyel karácsonyi miséken énekelt dalok is. Ezekből az élményekből merítkezve írtam magyar szöveget 11 lengyel dalhoz, és lengyel zenészbarátaimmal előadtuk őket. – Hogyan jött az ötlet, hogy a "régi lengyel karácsonyok" szeretett dalait ennyire újszerű zenei köntösbe öltöztessék?