A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2021. június 3. csütörtök 07:08 2021. 06. 04. 12:23 Az ember tragédiája, amelyet nem kevesebb, mint huszonnyolc évig készített Jankovics Marcell, remekmű. Nemcsak azért tökéletes adaptációja Madách Imre drámájának, mert az eredeti mű talán legfilozofikusabb feldolgozása, hanem azért, mert minden egyes szín az adott kortörténeti stílus ábrázolási módja szerint jelenik meg. Egyszerűen zseniális ötlettel élt Jankovics Marcell, amikor Az ember tragédiáját úgy jelenítette meg a mozivásznon, hogy Madách Imre drámájának színei az adott kortörténeti stílus ábrázolási módja szerint jelennek meg. Ha valaki nem tudná mindezt elképzelni, akkor érdemes arra gondolni, hogy az ókorban játszódó szín például pontosan olyan, mintha az ókori edényeken lévő rajzok kelnének életre. De mindezeken túl temérdek képi lelemény, ötlet, megrajzolt gondolat látható a kétfilmnyi hosszúságú animációs műben, amely bátran állíthatjuk, hogy minden idők legjelentősebb, legizgalmasabb és legnagyobb vállalása volt, ráadásul sikeres is, mert kétségkívül remekmű született.
Együtt küzdenek, együtt próbálják értelmezni a korokat, együtt próbálnak élni olyan világokban, amelyek élhetetlennek tűnnek. Ám nemcsak a madáchi zárómondat ad reményt a nézőnek, hanem Jankovics Marcell animációs filmjének egésze is. Jankovics ugyanis nemcsak azt mondja – közvetett módon, a sorok között –, hogy nincsen remény, mert az emberiség képtelen arra, hogy uralkodjon az őt körbevevő környezet felett, képtelen arra, hogy termékenyen együttműködjön a másik emberrel, sőt arra is képtelen, hogy uralkodjon önmaga, a vágyai, az ösztönei felett, hanem azt mondja, hogy hiába veszik el minden, a szeretet és a család megmarad. Ádámot és Évát még az ördög se tudja egymástól elválasztani. Ez pedig több mint biztató. A film megnézhető a Filmion itt. Madách Imre drámájának színei az adott kortörténeti stílus ábrázolási módja szerint jelennek meg Fotó: Mozinet
A kozmosz foltjai és a beszélő fények méltatlanul egyszerűek és unalmasak a történeti színek remek, nem egyszer lenyűgöző megoldásaihoz képest. Ugyanígy a dráma talán legnehezebb problémáját is inkább megkerülte, mintsem megoldotta volna Jankovics. A mű minden adaptációjának egyik kulcskérdése, hogyan ábrázolja az Istent. A filmben leginkább két fényes csillag, ami akár szempár is. Persze van erre is fűzve játék, hiszen Ádám szemében sok csillag csillog a nem történelmi színekben, az ördög szemei pedig vörösen izzanak, pont mint az almák az Édenben, szóval még a leginkább közhelyes kép is bőven tele van szőve érdekes játékokkal. Mégis, a keretszínek színvonala meg sem közelíti a történelmi színek erejét. És ennek oka talán ugyanaz a túlzott, leginkább a londoni színre levetkőzött alázat vagy bátortalanság lehetett, ami miatt Jankovics nem akarta jobban magyarázni a világot, mint amennyire azt Madách megtette. Mindazonáltal Az ember tragédiája animációs változata méltó tisztelgés a magyar irodalom egyik legfontosabb műve előtt, és méltó tisztelgés az egyetemes művészettörténet előtt is.
(Az egyiptomi színben a piramisra fellépő rabszolgákból kövek lesznek, amikor az épülő gúlára görnyednek, az udzsat hieroglifája könnyező szemmé transzformálódik, a merev arcú fáraó úgy magasul mindenki fölé, mint egy Leni Riefenstahl-filmben a Vezér. ) A kővé váló szerencsétlenek képe ugyanúgy közhely, mint a görög vázákon megelevenedő, merev falloszú pánoké, a francia színben feltűnő Marat halála, vagy a My Fair Lady epizódjává alakított londoni szerelmi szcénáé. A nagy művel minden alkotónak meg kell küzdenie, és csak első látásra tűnik úgy, hogy Jankovicsnak könnyebb dolga volt, mint a színpadra adaptálóknak, hiszen a rajzfilm lehetőségei kimeríthetetlennek tűnnek. Kétségtelenül ideális médium Madách művének a rajzfilm, de a rajzfilmre átgondolóra éppen azon csapdák leselkedtek, melyekbe Jankovics belelépett. Jelenetek a filmből (A képek forrása:) A nyitószínbe minden néző bele tudja képzelni az ősrobbanást, a teremtés ködének gomolygását, Isten lelkének lebegését a vizek felett: Jankovics nem emeli a színt az evidenciák fölé.
Megérte 23 évig bízva bízni abban, hogy egyszer elkészül majd.
Támad, mint ROBOT befolyásolta az RSA kulcscsere algoritmust, míg Szálfatorlódás folyón és GyengeDH megmutatta, hogy sokan TLS A kiszolgálókat becsaphatják a helytelen paraméterek használatába más kulcscsere-módszereknél. A kulcscsere kompromittálása lehetővé teszi a támadók számára, hogy teljes mértékben veszélyeztessék a hálózati biztonságot és visszafejtsék a beszélgetéseket. Támadások a szimmetrikus rejtjelekhez, például VADÁLLAT or Lucky13, bebizonyították, hogy a különböző rejtjelek támogatottak TLS 1. 2 és korábbi, példákkal együtt RC4 or CBC-üzemmód rejtjelek, nem biztonságosak. Még az aláírásokat is érintette, a Bleichenbacher RSA aláírás-hamisítása támadás és más hasonló párnázási támadások. E támadások többségét enyhítették TLS 1. Mi az információ alapegysége. 2 (feltéve, hogy TLS példányok helyesen vannak konfigurálva), bár TLS Az 1. 2 továbbra is veszélyeztetett downgrade támadások, Mint például a USZKÁR, FREAK vagy CurveSwap. Ennek oka az a tény, hogy a TLS Az 1. 3-nál korábbi protokoll nem védi a kézfogás-tárgyalásokat (ez határozza meg a csere során használt protokollverziót).
Az a technológia, amelyről úgy gondolja, hogy egyszerűen segít a mobiltelefonján, azonnal óriási hatással lesz digitális életére.