A párt színeiben indult a 2018-as országgyűlési képviselői választáson a Csomád, Csömör, Dunakeszi, Erdőkertes, Fót, Göd és Veresegyház alkotta Pest megyei 5. számú választókerületben. Forrás: "Gyógyszerkísérletben nem veszek részt" – egy erdőkertesi háziorvos nem hajlandó olyan vakcinával oltani, amit az EU nem engedélyezett Continue Reading
Hippokratészi esküjét megszegve megtagadja betegeitől az oltást Kiss Csaba erdőkertesi háziorvos, az LMP korábbi országgyűlési képviselőjelöltje, aki egészségügyi dolgozóként még magának sem adta be a vakcinát. Sőt, páciensei kérésére sem tesz eleget kötelezettségének, egyik oltóanyaggal sem hajlandó dolgozni - értesült az Origo. Meghalt Veresegyház polgármesterének a felesége - Blikk. Forrásunk szerint óriási pánik alakult ki az oltástagadó orvos miatt a Pest megyei településen, teljesen kiszámíthatatlanná vált, hogy az idős emberek mikor juthatnak hozzá az életmentő vakcinához, ha egyáltalán hozzájutnak. Tovább folytatódik tehát a baloldal oltásellenes kampánya: már nemcsak támadják az oltásokat, hanem (túlzás nélkül állíthatjuk) közvetlenül is veszélyeztetik az emberi életeket. A történet előzménye röviden: a baloldali pártok a kezdetek óta támadják a vakcinákat; elsősorban az orosz és a kínai oltóanyagok körül próbálnak meg bizonytalanságot kelteni; ebben élen jár a Demokratikus Koalíció: Gyurcsány Ferenc pártja hónapok óta oltásellenes kampányt folytat; ennek legfőbb arca Komáromi Zoltán DK-s egészségügyi szakpolitikus, aki háziorvosként azt vallja, hogy egyes vakcináknál még a megbetegedés is jobb; de még ő sem ment el addig, mint Erdőkertesen az egyik háziorvos, aki már közvetlenül is emberi életeket veszélyeztet.
Három dologra kell válaszolnia: - Ki beszél? - Kihez beszél? - Miről beszél? A vers 1. versszak a nagyon pontosan megfelel ezeknek a követelményeknek. A versszak úgy indul, mint egy párbeszéd. A költő kérdez, és a közönséghez többes szám második személyben beszél. Ezzel az általános alannyal, és az általános jelentésű megszólítással, ( magyar), mindenkihez személyesen tud szólni. A téma is pontos: " Rabok legyünk, vagy szabadok? / Ez a kérdés, válasszatok! " A 2. rész az elbeszélés. Ebben a részben a szónok megismerteti hallgatóságát a korábbi eseményekkel, hogy az összefüggéseket megérthessék. A 2. Nemzetőrdal (csárdás) – Wikipédia. versszak ban mutatja be a költő a korábbi eseményeket. " Rabok voltunk mostanáig, / Kárhozottak ősapáink, Kik szabadon életek-haltak, / Szolgaföldben nem nyughatnak. " Talpra magyar, hí a haza! - U U - - U U U Itt az idő, most vagy soha! - U U - - - U U Rabok legyünk, vagy szabadok? U - U - - U U U Ez a kérdés, válasszatok! - U U - - - - U U A magyarok istenére U U U U - U - U Esküszünk, - U - Esküszünk, hogy rabok tovább - U - - U - U - Nem leszünk!
Ezért sem szabad belenyugodni a szolgaságba. Itt van a vers érzelmi tetőpontja. ● A 3. rész (5-6. Nemzeti dal vers elemzés. strófa) a jövőn való tűnődés, amikor a magyar visszaszerzi a becsületét és neve "megint szép lesz" (ezzel Petőfi azt is kimondja, hogy most nem az, ami egy nagyon ügyes, burkolt nemzetbírálat). A múlt századok, amelyek szolgaságot hoztak, gyalázatba döntötték a magyarságot, ezt a gyalázatot kell most nekünk lemosnunk. Ha ez sikerül, akkor mi már nem a dicső ősök méltatlan utódai leszünk, hanem mi leszünk azok a dicső ősök, akiknek a sírjait szentnek tekintik az utódok. Az utókor (az unokák nemzedéke) majd leborul a mostaniak nagysága előtt, akik életüket áldozták az ő szabadságukért, és áldani fogja az emléküket. Az elemzésnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4
A vers szerkezete ezt a szónoki beszéd felépítését követi. Az 1. rész a bevezetés. A szónoknak saját érzelmei erejével kell megragadnia hallgatósága figyelmét. El kell nyernie a közönség jóindulatát, enélkül nem lesz sikeres a beszéde. Három dologra kell válaszolnia: - Ki beszél? - Kihez beszél? - Miről beszél? A vers 1. versszak a nagyon pontosan megfelel ezeknek a követelményeknek. A versszak úgy indul, mint egy párbeszéd. Petőfi Sándor Nemzeti dal című versének elemzése. A költő kérdez, és a közönséghez többes szám második személyben beszél. Ezzel az általános alannyal, és az általános jelentésű megszólítással, ( magyar), mindenkihez személyesen tud szólni. A téma is pontos: " Rabok legyünk, vagy szabadok? / Ez a kérdés, válasszatok! " A 2. rész az elbeszélés. Ebben a részben a szónok megismerteti hallgatóságát a korábbi eseményekkel, hogy az összefüggéseket megérthessék. A 2. versszak ban mutatja be a költő a korábbi eseményeket. " Rabok voltunk mostanáig, / Kárhozottak ősapáink, Kik szabadon életek-haltak, / Szolgaföldben nem nyughatnak. "
Nyilván nem úgy alkotta meg a verset, hogy sorról sorra kiszámította volna, mi hogyan fog hatni a közönségre, hiszen ő az ihlet hevében alkotó lángész volt, úgy alkotott, ahogy belülről az énje diktálta. Ám ettől függetlenül remekmű született, ami rendkívül hatásos is lett. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
Ezért nem csak bőrgyógyászok, de kozmetikusok is használják az iszappakolás módszerét szépészeti kezelések alkalmával. HOGYAN GYÓGYÍT? A gyógymód hatásmechanizmusa hasonló a termálvizes fürdő hatásmechanizmusához, de van egy lényeges különbség: igaz, hogy az iszapnak a vízhez hasonlóan nagy a hőtartó képessége, de mivel rossz hővezető, ezért lassabban adja át a meleget az emberi testnek, ezért a szervezet és a bőr számára nem okoz akkora megterhelést az iszapkezelés, mint a termálvizes kezelés. A meleg oldja az izmokban folyamatosan jelenlévő legapróbb görcsöket is, ezért az iszapkezelés stresszoldó hatású, az egész szervezetre jótékony, vérkeringést javító hatást fejt ki. Különösen erős ez a hatás, ha medencés iszapfürdőt vesz a páciens, de a különböző pakolások is hatékonyak. A vers szerkezete ezt a szónoki beszéd felépítését követi. Az 1. Nemzeti Dal Elemzése - • Petőfi Sándor: Nemzeti Dal. rész a bevezetés. A szónoknak saját érzelmei erejével kell megragadnia hallgatósága figyelmét. El kell nyernie a közönség jóindulatát, enélkül nem lesz sikeres a beszéde.
Petőfi a szóismétlés eszközét használja nyomatékosításra: két egyforma, nem akármilyen szót két külön sorba tesz: " Esküszünk / Esküszünk, hogy… " Ennek rendkívüli stílusereje van, hiszen nem akármilyen okért szoktunk esküdni. Az eskü a magyar ember számára szent! Nagy tettek, fogadalmak, nekibuzdulások hitelesítője az eskü, mely Isten és ember előtt megmásíthatatlan. Az esküvel, ezzel az Isten és ember előtti megnyilvánulással nem játszik az ember. Az eskünek tehát stílusárnyalata van, nyomatékosítja, hogy ezt akarjuk, ez a célunk. Többféle esküforma létezett: az egyiknél az ember a bal kezét a szívére helyezi, a jobb kezét a magasba emeli, a másiknál mindkét kezét a bibliára helyezi. Az eskü tehát szent a magyarnak, és ezúttal nem kevesebbről, mint egy nép sorsfordító akaratáról van szó. Van ebben az esküben egy figyelemre méltó gondolat: a tömeg nem általában az Istenre, hanem a magyarok Istenére esküszik. Hogyan lehet egy olyan népnek saját külön nemzeti istene, amely már 8 és fél évszázada keresztény hitre tért?