Augusztus 20-a már a 19. század elejétől kezdve állami ünnepnek számított. A Szent Jobbot 1900-ban visszahozták Budára, és államalapító királyunk ünnepén körmenetet tartottak a Zsigmond-kápolna és a mai Mátyás-templom között. 1938-ban emlékeztek meg Szent István halálának kilencszázadik évfordulójáról. Egy gyönyörűen feldíszített különvonatban a Szent Jobbot körbevitték az országban. A középkor története (476--1492) | Sulinet Tudásbázis. Budapesten a Duna-part fényárban úszott, amikor hajókörmenetet tartottak. Az ereklyére azonban hamarosan újabb megpróbáltatások vártak. A koronaőrség egy ausztriai barlangban rejtette el a szovjet csapatok elől. A második világháború végén amerikai kézre került, akiktől Salzburg érseke kapta meg. 1945 augusztusában már újra itt volt Magyarországon. Rákosi betiltotta a Szent Jobb körmenetét, az ereklyét pedig sokáig a budapesti Szent István-bazilika páncélszekrényében őrizték. Ez a rabság azonban nem tartott sokáig. Paskai László bíboros és esztergomi érsek 1987-ben a Szent Jobb-kápolnában helyezte el az ereklyét.
Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a magyar államalapítás, az állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Országszerte ünnepségeket, kenyérszentelést, tűzijátékot tartanak ma, az államalapítás ünnepén, Szent István napja alkalmából. Fővárosi programok A fővárosban folytatódik a több napon át tartó Szent István-napi fesztivál: a zászlófelvonás és a honvédtisztek avatása után tartják a légi parádét, délután lesz a Szent Jobb-körmenet, este pedig "Európa legnagyobb tűzijátéka" zárja a napot. Emellett a Várkert Bazárnál és a budai Várban a Magyar Ízek Utcája és a Mesterségek Ünnepe, továbbá számos színes program várja az érdeklődőket. A főváros több pontján koncertek is lesznek. A Parlament előtti Kossuth Lajos téren 8 órakor katonai tiszteletadás mellett felvonják a nemzeti lobogót. Ezt követi a honvédtisztjelöltek avatása, amelyen beszédet mond Áder János köztársasági elnök és Benkő Tibor honvédelmi miniszter. Az ünnepség után a Parlament előtti Duna-szakaszon légi parádét tart a Magyar Honvédség.
1000. december 25-én (a ma érvényes Gergely-naptár szerint január elsején) királlyá koronázták tehát Istvánt Esztergomban, aki uralkodása idején kiépítette az egyházi szervezetrendszert, püspökségeket hozott létre, és érseki rangra emelte koronázása helyszínét. Ünneppé tette többek között augusztus 15-ét, mely Szűz Mária mennybemenetele volt, előírta az egyházi tizedet és a vasárnapi kötelező templomlátogatást is. A trónt fiának, Imrének adta volna tovább, aki azonban fiatalon elhunyt, apja pedig belebetegedett ebbe, és hét évvel később ő is meghalt – 1038. augusztus 15-én. … akkor mi történt augusztus 20-án? A választ a lovagkirály, I. Szent László rendelete adja meg, ugyanis negyvenöt évvel első királyunk halála után avattatta szentté őt, Imre fiát, és annak tanítóját, Gellértet. Valójában ekkor még egyházilag nem elfogadott módon – relikviáiknak a székesfehérvári székesegyház oltárára helyezésével – tette ezt, az egyetemes egyház és az akkori pápa (XI. Ince) csak 1686-ban nyilvánította őket szentté.
Évek óta csak szomorúan nézzük, hogyan romlik a kastélyépület a Plébánia utcában. Tavalyi fotónk jól mutatja, milyen állapotban van, és sajnos azóta sem változott semmi. Az önkormányzat összefoglalta, mit lehet tudni, mit tudnak ők tenni (és esetleg mi mit tudunk tenni), hogy megváltozzon ez az áldatlan állapot. A kastély egyébként, míg el nem adták, állítólag kilencven millióért, önkormányzati tulajdonban volt. Az önkormányzattal kötött szerződésekben az új tulajdonos vállalta a műemlék épület felújítását. A kerület azóta is küzd, hogy ez mielőbb megtörténjen - írja az önkormányzat most. Czuba durozier kastély étterem. A Czuba-Durozier kastély értékesítésekor a kerület számos kötelezettséget írt elő a vevő számára. Ezeket az új tulajdonos szerződésekben vállalta. Így többek közt a műemléki szempontok figyelembevételével az épület teljes felújítását, a felújítási tervek előzetes egyeztetését az önkormányzattal, pihenőpark kialakítását, valamint a támfalak megerősítését is. A tulajdonos vállalta az épületben lakó- vagy szállásfunkció, a földszinten pedig kereskedelmi, vendéglátó vagy szolgáltató egységek kialakítását.
Barlanglakás-múzeum Magyarországon a szegények még a 20. században is készítettek kőbe, és földbe vájt lakásokat, melyek Budafokon is nagy számban voltak jelen. Promontor házainak fele 1864-ben kőbarlang volt. Néhány év múlva az akkori képviselőtestület az ilyen jellegű lakhelyek létesítését megtiltotta, majd azokat 1966-ban véglegesen is felszámolták. Egyetlen lakás maradt meg emlékül az egykori Verebesen, a Veréb u. 4. Wikizero - Czuba-Durozier-kastély. szám alatt, mely múzeumként megtekinthető. Budafoki pincerendszer A világ egyik legnagyobb, ma is működő, összefüggő pincerendszere, általánosan elfogadott terjedelme 120 km. Alapja a kerület hegyvidékének meszes-löszös anyaga, amelynek kitermelése hosszú ideig fontos bevételi forrását jelentett. Czuba? Durozier kastély A villa 1884 és 1887 között épült romantikus stílusban, pincéjében a tulajdonos konyakgyárával. Több tulajdonosváltás után, 1950-ben államosították. Először nyolc, később tizenhat lakást alakítottak ki benne. Az elmúlt ötven évben többször felújították és az egykori díszítőelemek szinte teljesen eltűntek róla.
A Sacelláry kastély a 19. század végén épült szecessziós stílusban, Sacelláry Irén, Törley József felesége számára. Később a Posta majd a Tétényi úti kórház tüdőszanatóriuma volt itt, később, a 90-es években menedzserképző központ működött kiterjedt kapcsolatrendszerrel és finanszírozással, a 12 éves működésnek az vetett véget, hogy nem sikerült a vendégprofesszorok számára vendégszállást biztosítani. A Sacelláry kastély megújítására ebben az időszakban került sor. A vendégszállásokat a Czuba kastélyban lehetett volna elhelyezni, de technikai akadályok miatt ez nem valósult meg. A Törley kastély 1904-ben épült Törley József révén, angol késő gótikus stílusban, 1956 óta a Sugárbiológiai Intézet működik benne. A Törley kastély hatalmas parkja is elzárt a városi lakosság elől, fontos lenne ennek napirendre tűzése, és időszakos megnyitása a lakosság előtt. Fotók. Ezt erősíti az is, hogy a Sugárbiológiai Intézet ügyfélforgalommal rendelkezik, vagyis külső látogatók is beléphetnek a területére. Az egykori Savoyai kastély helyén létesült Oroszlános udvart és azzal kapcsolatos terveit a jelenlegi hasznosító, Farkasdi Károly mutatta be.