Intézmény neve: Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Keszthelyi Közgazdasági Szakgimnáziuma Intézmény székhelye: Keszthely, Rózsa u. 12. Intézményvezető: Siszler Katalin Levelezési cím: 8360 Keszthely, Rózsa u. 12. Telefon, fax: 83/312-030 Fax: 83/314-208 e-mail: Honlap: Vissza Vissza a tetejére
Összesen 1 állásajánlat. Takarító Győr GYŐRI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM Takarítási feladatok ellátása Győri Szakképzési Centrumban napi 6 órában, délutáni munkarendben. 8 általános végzettségbüntetlen előélet Hasonló területen szerzett tapasztalat határozatlan idejű, bejelentett munkaviszony - 10 napja - szponzorált - Mentés Vállalati elemzési tanácsadó – Székesfehérvár Vállalati Business Centrum Székesfehérvár OTP Bank Nyrt. a Vállalati Business Centrum kis-és középvállalati ügyfélkörével kapcsolatos … - 27 napja - szponzorált - Mentés Vállalati ügyfélkapcsolati tanácsadó – Székesfehérvár Vállalati Business Centrum Székesfehérvár OTP Bank Nyrt. kapcsolattartás meglevő közép- és nagyvállalati ügyfelekkelúj ügyfelek akvizíciójaügyféligények felmérése, tárgyalások lefolytatása, ajánlatok kidolgozásafinanszírozási tanácsadás és hitelügyletek döntésre történő előkészítéseértékesítési kampányokban való … - 27 napja - szponzorált - Mentés Pék, édesiparitermék-gyártó Zalaegerszeg Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Munkakör: Pék, édesiparitermék-gyártóElvárt gyakorlati idő: nincsMunkakör kiegészítése: segédmunkásFelajánlott havi bruttó kereset (Ft): 0 - 0Állománycsoport: szakmunkásFoglalkoztatási jogviszony: közalkalmazotti (Kjt.
2021. május 06. csütörtök, 16:58 Ipari alpinista segéd képzést indít a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum és a Zalai Különleges Mentők Egyesülete a zalai megyeszékhelyen. Lent Vigh László, Szabó Károly, Horváth Péter valamint Tóth-Tanner Balázs és a magasban Cseh András Szabó Károly, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum kancellárja elmondta, a hiánypótló képzést a Zalai Különleges Mentők Egyesülete kérésére indítják. Olyan munkavállalókat képeznek ki, akik az ipari alpinistákkal együtt tudnak dolgozni a magas, nehezen megközelíthető épületeken, illetve a nem állványozható építményeken. Alpintechnikai eszközöket igénybe véve szakipari, karbantartási és javítási feladatokba kapcsolódhatnak be a 28 órás képzést elvégzők. A jelentkezés feltételei a 18 évet betöltött életkor, az alapfokú iskolai végzettség és az egészségügyi alkalmasság. A képzés költsége vizsgadíjjal együtt 135 ezer forint. Sikeres vizsgát az tehet, aki a modulrészek legalább 80 százalékán részt vesz, illetve az elméleti és gyakorlati vizsgán legalább 70 százalékot ér el.
Nappali képzések, Felnőttoktatás, Felnőttképzés Technikumi és szakképző iskolai képzések Szakképzés nappali és esti képzés keretében Felnőttképzési tevékenység A Zalaegerszegi Szakképzési Centrumhoz Zalaegerszeg, Keszthely és Lenti város szakképző iskolái tartoznak. Az új működtetési rendszert a szakképzési intézmények hatékony és eredményes működésének elősegítésére és a gazdasági-piaci szereplők képzési igényeinek gyorsabb és rugalmasabb kielégítésére hozta létre a Nemzetgazdasági Minisztérium. A szakképzési centrum fő feladata a szakiskolai és szakközépiskolai nevelés-oktatás, a Köznevelési Hídprogramok keretében folyó nevelés-oktatás, az esti és levelező formájú felnőttoktatás, a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése-oktatása. Kollégiumi alapfeladatokat, továbbá nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem köznevelési tevékenységet is ellátnak intézményeink. A Centrum iskolái felnőttképzési tevékenységet is végeznek a szakmai képzésbe bekapcsolódó álláskereső, szakmát váltani kívánó, új szakmát szerezni akaró felnőttek számára.
Régészeti korszakok őskor kőkorszak Őskőkorszak (paleolitikum) Középső kőkorszak (mezolitikum) Újkőkorszak (neolitikum) kőrézkor ókor bronzkor vaskor középkor újkor korai újkor modern kor m v sz A korai vagy kora újkor az újkor első szakasza, átmeneti korszak a középkor és a modern kor között. A 15. század második fele - 18. század közötti időszakot öleli fel Európa történetében. [1] A korai újkor első felét (a 15. század második és a 17. század első fele) egyes országokban az európai reneszánsz korához sorolják, míg a marxista felfogás a középkor utolsó szakaszának tartotta. Máshol a reneszánsz, mint korszak csak a művészettörténetben használatos. A 15. század közepére Európa legfejlettebb államai a legtöbb területen már túlléptek a hagyományos középkori felfogáson, Leonardo Bruni a neves történész, 1442-ben már megfigyelte, hogy az uralkodó eszme immár a folytonos fejlődés, megújulás eszméje. Különösen a fekete halál óta gyorsult fel a főleg a városokban a tudomány fejlődése, ami a modern, euróapai könyvnyomtatás segítségével újabb döntő mérföldkőhöz érkezett, számos önálló szellemi műhely jött létre.
A különféle nézetek a 14–17. század közötti időpontot mondanak a középkor végének. (Amerika felfedezése -1492, vagy az angol polgári forradalom kezdete – 1640) A ma nyugaton legelfogadottabb nézet 1500-ban jelöli meg a határt. Így a reneszánsz és a humanizmus megjelenése a 15. században a középkor lezárása, és az újkor kezdete. Még a 13. -14. századfordulóján Európa nagy részén javában tartott az egyházi uralom, addig Itáliában elindult a középkori társadalmi viszonyok bomlása. Itália gazdag kereskedővárosai, a városok polgárai már a 13. században kivívták önállóságukat a hűbérurakkal szemben. Itt találhatók nagy számban az ókori emlékek, és ez inspirációt ad az új művészet kibontakozásának, a reneszánsznak, ami újjászületést jelent. A másik forrás a perspektíva felfedezése, mely lehetővé teszi a valósághűbb ábrázolást. A kereskedelem és a pénzgazdálkodás fejlődése szükségessé tette több nemesfém behozatalát Európába. Ráadásul a 16. század elején a Török Birodalom kiterjesztette hatalmát a legfontosabb ázsiai karavánutakra.
A szellemi-művészeti mozgalmak szempontjából a korai újkor az európai reneszánsz ( Itáliában a késő reneszánsz), majd a barokk stílus, végül a felvilágosodás korszaka. A magyar történelemben a 16-17. század a török hódoltság, a három részre szakadt Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség kora, valamint a magyarországi reformáció fénykora. A 18. század a Habsburg abszolutizmus fénykora. 16-17. század [ szerkesztés] A gyarmatosítás és az új európai hatalmak [ szerkesztés] A nagy földrajzi felfedezések lezajlásával ( 15 -16. század) a Föld civilizációinak addigi külön fejlődése véget ért és kialakult az egységes világ képe. A nagy földrajzi felfedezések okai, előzményei [ szerkesztés] A fellendülő posztógyártás, és a szélesedő, ám veszélyeztetett távol-keleti kereskedelem egyre több pénzt igényelt (luxuscikkekért nemesfém-pénzzel fizettek, így kiáramlott), ezt az európai bányák már nem tudták fedezni. A török elfoglalja Konstantinápolyt (1453), így lefölözve a kereskedelem hasznát, ezért új útvonalak kellenek.