Az új médiumok iránt fogékony alkotó ebben az esetben a videótechnikában rejlő lehetőségeket használta ki. A különböző felvételi eszközöket vegyesen alkalmazta, így a videóra és Super8-ra forgatott anyagot 35 mm-es filmre írták át. A Csaplár Vilmos Szociográfia című novelláján alapuló történet karakterei talán a cselekménynél is fontosabbak, a színészek közül néhányan valódi társadalmi státuszukkal azonos szerepeket kaptak, másokat egyéb jellemvonások kötöttek a figurákhoz. A papot maga Bódy Gábor alakítja, a csillagász Grandpierre Attila, a további főszerepekben Fekete András, Derzsi János és Méhes Marietta jelenik meg. A film nem csak a vizualitás szempontjából, de zeneileg is érdekes, mert az alternatív zenei élet meghatározó formációi, a Vágtázó Halottkémek és az A. E. Bizottság is közreműködnek benne. A koncertfelvételek, noha elválnak a fikciós jelenetektől, mégis szerves részei a történetnek. Hol a helye a (magyar) filmtörténetben? A Kutya éji dala az Eszkimó asszony fázik (Xantus János, 1984) mellett a nyolcvanas években feltűnő irányzat, az új érzékenység legfontosabb darabja.
Az 1983-as kultfilmet a rendszerváltás emlékére létrehozott program keretében február 9-én vetítik le a CinemaxX 8 -ban, 21. 30-tól, illetve 10-én a Zeughaus Kinoban, 18 óra 30 perces kezdéssel. A Kutya Éji Dala Bódy Gábor első nagyjátékfilmje, a 145 perces remekmű stílusára és új filmes eszközeire azóta filmes generációk sora utalt vissza, és a rendező és barátai (Méhes Marietta, Grandpierre Attila, Oliver Hirschbiegel, Derzsi János, a teljes A. E. Bizottság zenekar) szereplésével készült film komoly nyomot hagyott a magyar filmművészetben. A történet egy kis faluban játszódik, a 80-as évek legelején, ahova egyik éjszaka egy pap érkezik. Ugyanazon a buszon utazik egy fiatal csillagász is, aki a közelben levű obszervatóriumban dolgozik. Ahogy leszállnak a buszról, észrevesznek egy tolószékes férfit az út szélén, aki a jelek szerint legurult egy kisebb lejtőn, nyilvánvalóan öngyilkossági szándékkal. A pap a segítségére siet, és később is sokszor meglátogatja az 1956-ban egy eltévedt golyó által lebénult kommunista veteránt, meghallgatja őt, és elbeszélget vele.
A cselekmény ezek alapján kevéssé érthető, a nagyobb történeti ív inkább csak a fim egészét tekintve olvasható ki. A koncertteremből hirtelen a frontra kerülünk, majd egy csillagvizsgáló környékére, ahol különös párbeszéd zajlik le. A zenei effektusok és a dialógusok összecsúsznak; a torzítás hatására a nő szövege valahol az ének és a beszéd közé kerül. Miközben minden szereplő a saját morális válságát éli meg, az ártatlanságot jelképező kisfiú a részlet elején a kutyák éji daláról, azaz az evilági dolgok és a transzcendens szféra kapcsolatáról kérdezősködik. Tudtad? Bódy Gábor alkotása hamisítatlan kultuszfilm – emellett tanúskodik Török Ferenc Moszkva tér című nemzedékfilmje is. A film házibuli-jelenetében a fiatalok szinte szertartásosan nézik a Kutya éji dalát. Plakát (forrás: NFI)
Bódy Gábor: Egybegyűjtött filmművészeti írások 2. MMA Kiadó, Budapest, 2020.
Nem egy teljes forgatókönyvet olvashatunk, hanem dialóglistát, jelenetlistát, diszpozíciós könyvet lapozhatunk fel, a rendező gondolatvázlatait, ötleteit. Itt vázlatosabb, szegmentáltabb munkamódszerrel dolgozott Bódy, az utasítások nem annyira részletesek és kidolgozottak, mint a Nárcisz és Psyché esetében. A kötet második részéhez kapcsolódó képanyag többnyire a filmből kiragadott fotókból áll össze, kevésbé találunk köztük werkfotókat. Bódy Gábor: Nárcisz és Psyché (1980) Az Egybegyűjtött filmművészeti írások 2. kötete tankönyv lehetne mindazok számára, akik forgatókönyvet szeretnének írni, szinopszist próbálnak megfogalmazni, filmes tervet készíteni, illetve egy film előkészítésén szeretnének dolgozni, vagy rendezőként próbálkoznak filmek alkotásával. Akár egyetemi segédanyag is lehetne ez a kiadvány, amely nem módszertani leírást tartalmazó szakkönyv, hanem gyakorlati, konkrét példák segítségével próbál útmutatásokat adni. Bódy Gábor kutatómunkája, amely minden filmjét megelőzte, ebben a kötetben evidenciaként mutatkozik meg, bár számos kísérleti és újító szándék volt minden alkotói megnyilvánulásában, alapos előtanulmányok után kezdett hozzá mindig a forgatási folyamathoz, nem a véletlen generálta munkamódszerrel dolgozott.
Gregor Samsa, az utazóügynök egy nap arra ébred, hogy addigi élete megszűnt, ő pedig elviselhetetlen, undorító teherként élősködik családján. Georg, a sikeres üzletember, egy reggel benéz idős apja szobájába, hogy megvitasson vele egy látszólag mellékes ügyet, és a szobából kilépve egyenesen a folyóhoz megy, hogy belevesse magát. Az átváltozás – Kafka az Örkényben - Magyar Teátrum Online. Blumfeld, az agglegény, amikor a munkából hazaér, két pattogó labdát talál szerény lakásában, és szokásos esti pipájára már nem tud rágyújtani. Legyen kicsi vagy nagy a beállt változás, Kafka írásaiban a normalitás váratlanul leveti álarcát, és alatta megmutatkozik a színtiszta abszurditá Kafka felolvasta barátainak Az átváltozást, nagy derültség fogadta a bogárrá változott Gregor Samsa történetét. Hiszen nemcsak meghökkentő, de humoros is, ahogy Kafkánál a hétköznapi váratlanul leveti álarcát, és alatta megmutatkozik a színtiszta abszurd. Előadásunk, melynek kerete és alapja a címadó novella, zenei, álomszerű szerkezetében más Kafka-művek motívumait is felhasználja, hogy a burleszk, az irónia és – az Örkény műveivel is szoros rokonságban álló – groteszk segítségével oldja a szorongást nevetéssé.
Ugyanolyan, vagyis idegen, emberi kapcsolatokat kerülő ám egyszersmind görcsösen kereső, kétségbeesett, szorongó. Polgár szinte jelenetről jelenetre lényegül át anélkül, hogy a Marina Sremac által létrehozott, álomszerű jelmezét vagy a burleszk és a pantomim keverékére emlékeztető erős sminkjét megváltoztatná. Ez a fajta, többféle stílust megidéző játékmód jellemzi a három karakter bőrében megmutatkozó Znamenák István t illetve Csuja Imré t is. Brilliáns ötlet volt a Samsa kórus létrehozása is, amelyben a folyton izgő-mozgó, nyugtalan, néha a végszavakat visszhangzó Dóra Béla, Ficza István, Jéger Zsombor, Patkós Márton és Novkov Máté mintha a (z ˝elsőszámú) főhős emberi és átváltozása után ˝bogaras˝ fejében lévő hangok kihangosításai lennének. Lehet, hogy mégsincs soha egyedül az ember…? Kiegyensúlyozottan, mindenfajta túlzás nélkül hozta az elgyötört, beteges, magával semmit nem vagy alig valamit kezdő Anya szerepét Kerekes Éva, igazán vérbő, szenvedélyes, tenyerestalpas cselédlányt, a színház előtt álló nőt és menyasszonyt alakított Takács Nóra Diána.
És ha megtaláltuk magunkban a felold(oz)ás kulcsát, na, akkor fellélegezhetünk. Ha nem is a színház nézőterén, de az életünk színpadán bizonyosan. Fotó: Horváth Judit Írta: Németh Fruzsina Lilla