[5] 1924 -től 1929 -ig a Magyar Színház tagja volt. 1929 és 1939 között szerepekre szerződött. Játszott a Belvárosi Színházban, a Fővárosi Operettszínházban, a Király Színházban, a Magyar Színházban, a Komikusok Kabaréjában, a Vígszínházban, az Andrássy úti Színházban, a Művész Színházban és a Pesti Színházban. 1939 -től 1940 -ig a Dunaparti Színház, 1940 -től 1941 -ig pedig a Fővárosi Operettszínház tagja volt. Zsidó származása miatt nem léphetett színpadra 1941 és 1944 között. 1945 és 1947 között játszott a Fővárosi Operettszínházban, a Royal Revü Varietében, a Vígszínházban, a Belvárosi Színházban, a Medgyaszay Színházban, a Pesti Színházban és a Művész Színházban. 5 sötét ügy, ami kiderült Bús Balázsról a bukása óta | Ez a lényeg. 1947 -től 1949 -ig a Vígszínház, 1949 -től - haláláig - 1951 -ig a Madách Színház tagja volt. Számos filmben nyújtott felejthetetlen alakítást, leggyakrabban Kabos Gyula partnereként. Első filmszerepe az 1933 -ban készült Kísértetek vonata, utolsó filmszerepe pedig az 1951 -ben készült Déryné című filmben volt. 1951-ben szereptanulás közben, okuláréval a szemén, otthon érte a halál.
Gombaszögi Ella Életrajzi adatok Születési név Grün Erzsébet Született 1894. december 27. Budapest Elhunyt 1951. október 12. (56 évesen) Budapest Sírhely Fiumei Úti Sírkert Házastársa Nágel Pál (1888–? ) személyi tőzsdés ( h. 1924–1927) [1] Pályafutása Aktív évek 1913 – 1951 Gombaszögi Ella IMDb-adatlapja A Wikimédia Commons tartalmaz Gombaszögi Ella témájú médiaállományokat. Gombaszögi Ella, Grün Erzsébet ( Budapest, 1894. – Budapest, 1951. ) [2] magyar színésznő. Gombaszögi Frida, Margit és Irén testvére. Pályája [ szerkesztés] Grün József és Weisz Róza leányaként született. A Gombaszögi (Grün) lányok közül négyen színésznők lettek. A fennmaradt legendárium azt tartotta róluk, hogy Margit volt a legszebb, Frida a legelőkelőbb, Ella a legmulatságosabb és Irén élt a legtovább. Heltai Jenő róluk mintázta a "Tündérlaki lányok" c. művét. Elsőéves volt a Színiakadémián, mikor 1913 -ban szerződtette a Vígszínház. [3] 1924. április 17-én Budapesten házasságot kötött a nála hat évvel idősebb Nágel Pál bankárral, [4] akitől 1927-ben elvált.
27 közel van hozzám
a film adatai Tom and Jerry: The Movie [1992] szinkronstáb hangmérnök: rendezőasszisztens: vágó: gyártásvezető: szinkronrendező: zenei rendező: karnagy: hangsáv adatok közlése cím, stáblista felolvasása: céges kapcsolatok szinkronstúdió: forgalmazó: moziforgalmazó: VHS-forgalmazó: DVD-forgalmazó: vetítő TV-csatorna: visszajelzés A visszajelzés rendszer ezen része jelenleg nem üzemel. Kérjük, hogy használd a főmenü Visszajelzés menüpontját! hangsáv adatok Tom és Jerry - A moziban! bemondott/feliratozott cím: Tom és Jerry - A mozifilm! 1. magyar változat - készült 1992-ben szinkron (teljes magyar változat) Ha hivatkozni szeretnél valahol erre az adatlapra, akkor ezt a linket használd: látogatói értékelés ( 3 db): -. - 3 felhasználói listában szerepel filmszerepek
Értékelés: 45 szavazatból Tom és Jerry végre egy egész estés rajzfilmben kergetőzhet és tolhat ki egymással lépten nyomon - és képzeljék, most másfél órára beszélni is megtanulnak - sőt nemcsak beszélni, de énekelni is. És amire végképp senki se számít: Tom és Jerry elássa a csatabárdot, mert komiszságuknál csak egyvalami nagyobb - a szívük. Azért függesztik fel az ősi macska-egér ellentétet, mert egy szegény kislánynak van szüksége rájuk. Segíteniük kell neki, hogy megtalálja elveszett apját. De a segítőknek is vannak segítői: Lumpi, a korcs eb, és albérlője, a Frankie névre azonnal ugró bolha. Stáblista:
1940 – 1958: A William Hanna – Joseph Barbera korszak Ez a 114 rész William Hanna és Joseph Barbera rendezésében készültek Hollywoodban (Kalifornia) a Metro-Goldwyn-Mayer cartoon studio termeiben. Az összes részt mozikban is bemutatták, ezek dátumai szerepelnek a részek leírásaiban. Az első rész producere Rudolf Ising, majd az ő szerepét vette át egészen 1955-ig Fred Quimby, akit végül William Hanna és Joseph Barbera váltott, így saját maguk producerei lettek 17 rész erejéig. 1957-ben aztán az MGM bezárta a cartoon studio részlegét, mert rájött, hogy a régi rajzfilmek ismétlései ugyanannyi pénzt hoznak, mint az újan készítettek. 1961 – 1962: A Gene Deitch korszak 1960-ban az MGM a saját rajzfilmstúdiójának bezárása után arra a döntésre jutott, hogy a Tom és Jerry sorozat mégis egy értékes termékük volt, ezért folytatni szeretnék a sorozatot (de egy jóval alacsonyabb költségvetés mellett), ezért megrendeltek 13 részt egy kelet európai stúdiótól. Igaz később Joe Vogel-t, aki ezt a döntést hozta és a stúdiót kiválasztotta kirúgták.