Működött itt teológia, tanítóképző, jogakadémia és rajziskola. Ezek megszűnése után a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Főiskolai Karát telepítették ide 1949-ben, amely a következő évben önállósult és tanárképző főiskolaként vált ismertté. Ma az építtető Eszterházy Károly püspök nevét viseli a főiskola.
Rúzsa Magdi Nagykoncert Egerben Időpont: gusztus 22. Helyszín: Eger-Líceum udvar Jegyárak: I. Szektor: 6500. - II. Szektor: 4000. - VIP: 9900. - Facebook esemény
A Líceum, mint fogalom a 18. században Magyarországon olyan intézmény-együttest jelentett, ahol a gimnáziumhoz felsőfokú képzést nyújtó tagozat is kapcsolódott. Eredetileg a Líceum épülete a tervezett egri egyetem befogadására készült. A 18. század közepén alakult kis a város mai jellege. 1705-ben Papneveldét, 1740-ben jogi iskolát, 1754-ben jezsuita gimnáziumot alapítottak. Az "Universitas" gondolata először Barkóczy Ferenc püspökben merült fel, majd miután ő Esztergomba került hercegprímásnak, az építkezési munkálatokat Eszterházy Károly folytatta. Az épület 1765–85 között készült. Az első tervező Gerl Mátyás volt, majd Eszterházy megbízására Fellner Jakab vette át ezt a feladatot. A hatalmas épület szabályos négyszög alaprajzú, nagy belső udvart keretez. Eger líceum udvar ne. A főhomlokzaton a barokk stílusjegyei mellett a copf stílus (XVI. Lajos stílusa) díszítő elemei is megtalálhatók. Az épület főhomlokzatának és két oldalának közepét az első emeleten egy-egy nagyméretű terem foglalja el, amelyek olyan magasak, hogy a második emelet mennyezetéig érnek.
Az épület önállóan áll; belső udvarát négy kétemeletes szárny veszi körül. Eger lyceum udvar . A szimmetrikus elrendezésen belül az egyes szárnyak kiemelkedő, önálló tetős, széles közép- és hangsúlytalanabb sarokrizalitokkal épültek. A hátsó traktus közepén a rizalit helyett csillagvizsgáló torony emelkedik. A belső térben az udvar körül futó folyosó mentén nyílnak a helyiségek; a három reprezentatív terem (a nyilvános disputák számára szolgáló díszterem, a könyvtár és a kápolna) a középrizalitokat foglalja el.
Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
A középső épület földszintje boltozott, az első- és második szint jellemzően síkfödémes. A kocsiáthajtókat, az előcsarnokot, a díszlépcsőházat stukkók és faragott kőelemek díszítik. A második emeleten a 18. század második felében épített cserépkályhák állnak. A középső épület nyugati oldalához két szintet átfogó kápolna csatlakozik oratóriummal; berendezése részben 18. századi. A déli épületcsoport (hrsz. : 4568) főhomlokzata az Eszterházy térre néz; kapuja a középtengelyben nyílik. A kapu fölött konzolok álló kovácsoltvas mellvédű erkély ugrik előre. A főpárkány fölött bábos párkányos attika, középmezejében felirattal. Két szélső tengelyében félkupolával fedett pavilon magasodik. E szárny udvari homlokzatán a középtengelyben kiülő rizalitban kiképzett lépcsőházat 1827–1847 között ifj. Eger líceum udvar teljes. Zwanger József építette. Az elegáns rácsos vaskaput és a középső épületrész emeleti erkélyrácsát Fazola Lénárd kovácsolta. Az északi homlokzathoz csatlakozó díszlépcsőházat 1765-ben építette Fellner Jakab.
A temetőt az 1770-es, 80-as években nyitották meg, akkor a katolikus és református hívek számára. Azóta három elkülönült része van. A szív alakú sírkövek eredete a monda szerint arra vezethető vissza, hogy egy udvari kőműveslegény igen szerelmes volt egy helybeli halász leányába. A halász kint volt a tavon, amikor a leánya utána ment valamilyen üzenettel, de nagy vihar támadt és a lány a tóban lelte halálát. A bánatos kőműves legény szerelme jeléül szív alakú sírkövet faragott neki Balatonakali határából való kőből. A divat szárnyra kapott és egy darabig ilyen sírköveket állítottak Udvariban. A temető előterében vannak a régi, szív alakú kövek, összesen 63 darab, a hátsó rész a mai temetkezések színhelye.
Sokan próbálták már megfejteni, miért faragtak ilyen szív alakú sírköveket ebbe a temetőbe. A pontos válasz nem ismert, de a találgatások közül talán a legszebb, ahogy az anekdotáiról, tréfálkozó szatíráiról ismert, a dunántúli tájakról, a Balatonról, a Bakonyról nagy kedvvel író Eötvös Károly (1842-1916) meséli a szív alakú sírkövek eredetét: "Volt Balaton-Udvariban valaha egy szegény ember, valami furcsa ember, találékony elme, olyan falusi ezermester. Kitalálta, hogy a sírkövet szívalakúra kell faragni. Legyen lába, amelyet elültessenek a sírban nyugvó fejéhez, de ami kimarad a földből, olyan legyen az, mint az ember szíve. Arra jöjjön rá az írás. A régi szokás hívei ellenkeztek. De a furcsa ember nem engedett. Nekem van igazam, nem kendteknek. Hiszen a halott szíve is kővé válik. Előbb porrá, aztán kővé. Honnan lenne az a sok kő a mi határunkon? Azután, aki élve maradt, annak is kővé válik a szíve. Hát nem felejti el mindenki a maga halottját, akár vén volt, akár fiatal? Hát követik az emberek a holtak tanácsát?
Az 1846. május 15-én kelt veszprémi püspöki egyházlátogatási jegyzőkönyvben a következőket találjuk: "Vagyon az udvari fiókegyházban temetkező hely s pedig közösen az ott lévő reformátusokkal együtt, elválasztás nélkül. Kereszt nincs benne. " Marton Jenő balatonudvari lakosú kutató 1999-ben írt könyve szerint a közös temető csak az 1800-as évektől népesült be a "szívalakú" sírkövekkel. Ezt a sírköveken jelenleg nehezen fellelhető évszámok alapján állapíthatjuk meg. – A balatonudvari műemlék temetőben szívalakú sírkövet az 1990-es évben 64-et találtam, továbbá 2 kőcsonkot és kb. 6 hantot, ami sírt sejtet. A 64 sírkő között csak nyolcat találtam, az évszám és név olvasható volt. 1800 Szilvási Istvánné, 1810 n. Sörös Ferencz, 1822 Kapolts Zsuzsanna, 1828 Somogyi Sára, 1843 n. Kerkápoly József, 1848 Kapoltsi Istvánné Varga Júlianna, 1881 Szilvási Dániel, 1904 Csöngei Kis Dávid – írja. Ahogy kisétálunk a szívalakú sírkövektől a katolikus temetőig melegség fog el – talán ez is morbid. Az új sírkövek is szív alakúak, néhol hagyományosan, néhol újra gondolva: él még az örökség.
"Itt nyugszik az Úrban boldogul kimúlt K. Istvánné, élt LXVII éveket. Anno 1848. " Ez volt az első sírfelirat, amelyet tisztán el tudtam olvasni a balatonudvari temetőben. Sorban végig néztem az összes szív alakú sírkő feliratát – száz éves, vagy annál is régebbi kövek, rajtuk a nevek, és szinte mindegyikre azt írták: "az úrban boldogul kimúlt. " Az 1800-as évek elejétől körülbelül ötven éven át temetkeztek így a faluban – majdnem mindenki szív alakú sírkövet kapott. Most 64 ilyen sírkövet lehet találni a műemlék temetőben. A különleges alakú síremlékeknek több legendája is van. Hogy melyik volt az első szív alakú síremlék, azt nem tudják már. Néhány sírkövön már nehezen olvasható a név vagy az évszám. A szív felső része áll ki a földből – erre vésték a neveket és az évszámot -, a szív csúcsa pedig a földben van. Azt nem tudják, hogy ki és miért faragta szív alakúra a síremlékeket – legendákat persze, hallani. Balatonudvari szívsírok / Fotó: ORSZÁGKÉP Három történetet ismernek a helyiek: Az egyik egyszerűen arról szól, hogy Balatonudvariban élt egy szegény ember, ahogyan Eötvös Károly írt a "Balatoni út vége" című írásában: egy találékony elme.
Ezzel a gondolattal búcsúztunk a temetőktől, míg a helyiek megadó mosollyal engedték, hogy tiszteletünket tegyük halottaik között. Forrás:
Új szolgáltatóra bukkantál? Küldd el nekünk az adatait, csatolj egy fotót, írd meg a véleményed és értekeld! Koncentrálj konkrét, személyes élményeidre. Írd meg, mikor, kivel jártál itt! Ne felejtsd ki, hogy szerinted miben jók, vagy miben javíthanának a szolgáltatáson! Miért ajánlanád ezt a helyet másoknak? Értékelésed