Sopron egyik legszebb részén a Bécsi dombon várja vendégeit az 1998-ban nyílt magyaros stílusú Tercia Hubertus Étterem és Panzió. Panziónk a Tercia Hubertus Étterem épületében található. Az étterem tágas helyiségei, különterme csoportos rendezvények, esküvők, céges- és családi rendezvények helyszínei lehetnek. A gyermekeket a házhoz tartozó igényesen kiépített játszótér várja fából készült játékokkal. A ház specialitásai a vadételek, ezek közül is a "Vaddisznó vadasan", valamint a "Hubertus tál". Az átutazók részére a panzióban 12 kényelmes szoba kínál szálláslehetőséget.
Addig jutottam, hogy a bartenderes kislány szólt egy határozottabb hölgynek, aki végülis.. tett semmit, majd egy másik hölgyhöz irányítottak, hogy ott panaszkodjam, de ehhez már nekem sem volt tü darabig próbáltam bevonszolni újra a férjem- mondván- hogy ez a "kis " incidens nem ér annyit, üljünk be inkább, mintha mi sem történt volna, de továbbra sem volt hajlandó, beültünk a kocsiba, elhajtottunk, és sikerült Sopronban egy nagyon kedves kis helyen ebédelnünk, ahol a pincér vendégszerető volt, és tudta a dolgát. Értjük, értjük mi, hogy a vendéglátásban sokszor vannak olyan helyzetek, ahol hamar elpattan a cérna, de a vendég sokszor nem is az étel miatt tér be egy helyre, (azért is természetesen) de éppolyan fontos az is, hogy miként fogadják, mennyire figyelnek rá. És mivel a vendéglátóipar (szerintem) egy jó nagy versenyszféra, ezért volt számunkra ez megélt helyzet valójában totálisan érthetetlen. Azok a helyek tudják magukhoz vonzani a legtöbb vendéget, ahol nem pusztán a profitorientáltságot lehet érezni már rögtön az ajtóból ( sokszor- mint a mi esetünkben is- minősíthetetlenül bunkó modorral együtt) ( mit keres ott egy ilyen minősíthetetlenül viselkedő pincér? )
Lehetőségek: Tévé, Fürdőszobás szoba, WIFI, Fogászat, Étterem, Parkoló
Megkérdezték az 50-69 év közöttieket, akik már nyugdíjat kapnak, hogy milyen okból dolgoznak vagy dolgoznának a nyugdíj mellett. Magyarországon a legfontosabb érv messze az volt, hogy az elégséges jövedelmez megteremtsék. Érdekes módon vannak olyan országok, ahol nem a pénzügyek szólnak a nyugdíj melletti munka mellett, sokkal inkább olyan tényezők, mint a munkaszeretet. Ennyit kap, akinek a legmagasabb a nyugdíja Magyarországon. Ilyen ország például Ausztria, Hollandia, Luxemburg, Dánia, Svédország vagy Szlovénia is. Azzal, hogy egyre öregszik a társadalom, a nyugdíjban részesülők aránya a teljes lakosságon belül folyamatosan emelkedik az EU-ban. 2016-ben a teljes EU-s lakosság közel negyede részesült öregségi és/vagy özvegyi nyugdíjban, 2008 és 2016 között majdnem minden EU-s tagországban nőtt a nyugdíjat kapók aránya a teljes népességen belül, kivéve például Magyarországot, ahol valószínűleg a korhatáremelések miatt csökkent az arány (a másik magyarázat még a népességnövekedés lehetne). A magyar nyugdíjasok korábbi fizetésük 65%-át kapják meg nyugdíjban Ha azt nézzük meg, hogy a korábbi kereset hány százalékát kapják meg az emberek nyugdíjasként, akkor azt lehet látni, hogy EU-s átlagban ez 58%, Magyarországon a nyugdíjasok még az átlag felett is vannak mintegy 65%-kal.
Csupán a többi esetben - tehát az új megállapítások mintegy 0, 13-0, 15 százalékában - játszhatott az államtitkár szerint részbeni szerepet a járulékplafon eltörlése a magas ellátási összegben. Felével be kell érje a kormányfő Hogy a havi kétmilliós nyugellátás nagyságát érzékeltetni tudjuk, érdemes összehasonlítani a legjobban kereső politikusokéval, állami vezetőkével. Orbán Viktor miniszterelnök például bruttó 1, 7 millió forintot keres, ami nettóban alig több, mint 1, 1 millió forint. Vagyis a legszerencsésebb magyar nyugdíja ellátásának mintegy felééért dolgozik a kormányfő. Megdöbbentő a valóság: ez a nyugdíjasok sorsa Magyarországon - Portfolio.hu. Orbán Viktornál azonban vannak sokkal jobban kereső állami vezetők is - főleg a közösségi tulajdonú gazdasági társaságoknál vagy olyan független állami szerveknél, mint például a jegybank vagy a bíróság, ügyészség. Polt Péter legfőbb ügyész például bruttó havi 2, 75 milliót keresett tavaly - főügyészi fizetését két egyetemi oktatói mellékállással kiegészítve -, ami körülbelül nettó 1, 8 millió forint. Másnak alig jut 28 500 forint is Ha a kétmilliós nyugdíjat kapó egyetlen magyar a képzeletbeli skála egyik vége, akkor a másikon azok vannak, akik a nyugdíjminimumot kapják csupán.
Magyarországon minden ötödik ember betöltötte a 60. életévét, ennek a korosztálynak a 61 százaléka nő – hangzott el a sajtótájékoztatón. Szegeden tizenöt éve működik az Idősügyi Tanács, a helyi nyugdíjasok 66 szervezetben és 9 klubban szerveződtek, működésüket az önkormányzat évi 22 millió forinttal támogatja. Fontosnak tartotta megemlíteni Szabó Sándor, hogy a szociális ellátást magára hagyó állam helyett a szegedi önkormányzat 600 millió forintot költ ilyen célokra. Szegeden természetes, hogy az önkormányzat folyamatosan egyeztet a nyugdíjasokat érintő kérdésekben a helyi Időügyi Tanáccsal. Hasonló szervezet a fővárosban a közeljövőben fog megalakulni – tudtuk meg. Nyosz.hu - Nyugdíjasok száma Magyarországon - most akkor mennyien is vannak ténylegesen?. B. P.
Csehország és Szlovákia jött szóba, végül az döntött hazánk mellett, hogy az interneten olvasta letelepült németek beszámolóit, akik nagyon dicsérték a magyarokat, kiemelve az egész évben jó időjárást, a kitűnő szolgáltatásokat (fürdők, orvosi ellátás, éttermek, boltok), amelyek jóval olcsóbbak, mint náluk. Hozzá kell tenni: a német nyugdíjasok nemcsak Magyarországot tüntetik ki, egész Kelet-Közép-Európában megtalálhatók. Célországaik a régióban Csehország, Szlovákia és Bulgária. Hazánkba elsősorban azok jönnek, akik kifejezetten a magyar vidéki életformát keresik és szeretnek utazgatni. Sokan lakókocsival járják a magyar vidéket, a termálfürdőket és a környező országokat. Ők azok a német nyugdíjasok, akiknek a gyerekei már kirepültek, és az öregkorukat kreatívan és tartalmasan élik meg. Németországban a kormány és a civilek is erősen támogatják a tartalmas öregkorra való felkészülést, ez benne van a köztudatban, mondta Dieter. A kivándorlásnak ugyanakkor értelemszerűen nem örülnek, egyes tartományok próbálták szigorítani a szabályokat, illetve ösztönözni a maradásukat, de ez a tervük megbukott.
Azt lehet látni, hogy az évek előrehaladtával az elhízás esélye nő: a 65-74 év közöttiek több mint ötöde számított elhízottnak az EU-ban 2017-es adatok szerint, a felnőtt lakossági körében ez az arány közel 15% volt. Ami pedig lesújtó, hogy a 65-74 év közöttiek legalább 30%-a számít elhízottnak Magyarországon, és rajtunk kívül Csehországban, Máltán, Észtországban és Lettországban is. Jó ez a nyugdíj, csak nem lehet belőle megélni Tavaly 230, 4 millió 15 éves vagy annál idősebb ember dolgozott az EU-ban, közöttük 45, 3 milliónyian voltak azok, akik 55 vagy annál idősebbek voltak. 2008és 2018 között a dolgozó felnőtt lakosság száma az EU-ban 3, 5%-kal nőtt, az idősek foglalkoztatása viszont még ennél is gyorsabb ütemben: az 55-64 év közötti foglalkoztatottak száma tíz év alatt 45, 5%-kal, a 65 és a felettiek száma pedig 52, 1%-kal emelkedett. Magyarországon az 55-64 év közöttiekből 2003-ban még csak 30% dolgozott, ez tavalyra 55% környékére emelkedett. A 65-74 év közöttiek esetében érdemi növekedés nem volt, tavaly közülük nagyjából 5% dolgozott a nyugdíj mellett.
Sőt, azok száma is jelentősen emelkedik majd a vizsgált évek alatt, akik elérték vagy meghaladták a 100 éves életkort: a mostani 106 ezerről a számuk több mint 500 ezerre nő 2050-re. A becslések szerint Magyarországon 2050-re meghaladja a 40%-ot az 55 évesek vagy a felettiek aránya a teljes népességen belül. Az időskori függőségi ráta tavaly Luxemburgban volt a legalacsonyabb 20, 6%-kal, míg a legmagasabb értéket Olaszország érte el több mint 35%-kal. Sajnos a 2050-ig tartó időszakban ez a függőségi ráta csak még gyorsabban növekszik, különösen Szlovákiában, Írországban, Lengyelországban és Spanyolországban. Harminc év múlva az EU-s tagországok felében fogja meghaladni a függőségi ráta az 50%-ot, ami azt jelenti, hogy kevesebb mint 2 aktív korú fog majd eltartani egy nyugdíjas korút ezekben az országokban. Magyarországon 1990-ben még 20% körül volt a függőségi ráta, tehát akkor még 5 aktív korú tartott el egy idős embert idehaza. Ez az arány tavalyra 30% körülire romlott, 2050-re pedig nálunk is elérheti az 50%-os értéket.