Magyar Tenisz Szövetség Főoldal, Neil Armstrong Holdra Szálláshelyek

Monday, 01-Jul-24 18:55:18 UTC

2022. feb 4. 17:57 Lázár János a tenisz szövetség elnöke nem tűri a trükközést/ Fotó: MTI - Illyés Tibor Budapest – Dagad a Covid-botrány a Magyar Tenisz Szövetségben (MTSZ). Csütörtökön derült ki, hogy ipari szinten hamisították a negatív PCR-tesztről szóló igazolásokat a felnőtt és utánpótláskorú játékosoknak a különféle külföldi utazásokhoz. A válogatott koordinátora, Marosi Katalin intézte az ügymenetet. Az eljárás egyszerű volt: csupán el kellett küldeni az érintett versenyző személyes adatait, s postafordultával már jött is a szövetség orvosától e-mailben a hamis lelet az MTSZ-hez. ( A legfrissebb hírek itt) "Egy európai versenyhez szükség van PCR-tesztre a gyerekek számára, ezt most úgy tudjuk megoldani, hogy átkülditek nekem a következő adatokat és az orvosunk kiállítja a leletet, a tesztet megússzák a gyerekek" – írta a szülőknek a hivatalos levélben Marosi. A lebukást viszont nem tudták megúszni az elkövetők, a szövetség pénteken gyorsított eljárásban döntött: azonnali hatállyal megszüntette Marosi Katalin munkaviszonyát.

Magyar Tenisz Szövetség Honlapja

Továbbra is rengeteg a nyitott kérdés a Magyar Tenisz Szövetségnél kitört botrányban, a szervezet pedig – bár hangsúlyozza, hogy az átláthatóság szellemében ügyködik – nem töri magát, hogy megválaszolja őket. A felvetéseire nem reagáltak, de egyenválaszukban "támadást" emlegetve máshol megjelent információkat igyekeznek cáfolni. Ahogy pénteken megírtuk, feljelentésről, kirúgásról, felfüggesztésekről döntött a tesztelési botrányba keveredett Magyar Teniszszövetség (MTSZ) elnöksége. Az intézkedések azután születtek, hogy kiderült: a szervezet egyes tagjai – vélhetően több versenyző, edző és szövetségi alkalmazott – számára hamis PCR-leleteket állítottak ki a Semmelweis Egyetemen. Az ügy csütörtökön pattant ki. Aznap a szerkesztőségünkhöz is eljutottak róla információk, hivatalosan azonban nem tudtuk megerősíttetni az értesüléseinket: a szövetség általunk elért képviselői azt kérték, e-mailben küldjük el a kérdéseinket. Megtettük, érdeklődtünk arról, hogy valóban felfüggesztették-e a keretorvost, Sávolt Attila szakmai igazgatót és másokat, illetve hogy valóban érinti-e az ügy a tavaly novemberi Davis-kupa-döntőn részt vett csapatot.

Magyar Tenisz Szoevetseg

Főoldal Bűn A Semmelweis Egyetem felfüggesztette egy orvosát az ügyben. Ahogy arról lapunk is beszámolt, csütörtökön közleményt adott ki csütörtökön a Lázár János által vezetett Magyar Teniszszövetség, amely szerint az elmúlt 48 órában tudomásukra jutott, hogy alapos a gyanú, miszerint egy akkreditált budapesti laboratóriumban visszaélések történhettek a Covid–19 vírusfertőzés kimutatására szolgáló PCR-tesztekkel kapcsolatban, e visszaélésekben pedig a Szövetség egyes tagjai is érintettek lehetnek". A Népszava azt írja: tudomásuk szerint a Semmelweis Egyetem is belekeveredett az MTSZ PCR-tesztes botrányába, és egy belső vizsgálat eredményeképpen egy orvos munkavégzését fel is függesztették. A Semmelweis Egyetem csütörtöki közleményében jelezte ugyanis, hogy az egyetem rektora azonnali hatósági eljárást kezdeményezett és belső vizsgálatot indított, miután egy intézményi rutinellenőrzés alkalmával kiderült, hogy az egyetem nevében, több esetben úgy állítottak ki negatív PCR-leletet a Magyar Tenisz Szövetség tagjai számára, hogy az adott mintákat az intézmény laborja nem vizsgálta.

A FED Kupa-rendezés lehet a legnagyobb tétel az összes közül, ám a pénzügyi biztos jelentéséből az is kiderül, a jogtulajdonos Nemzetközi Tenisz Szövetséggel (ITF) folytatott per esetleges kártérítési összegét perveszteség esetén "feltételezhetően" nem az MTSZ-nek, hanem a magyar államnak, azaz az adófizetőknek kell majd állniuk. A FED Kupát még az MTSZ előző vezetése pályázta meg és nyerte el 2019-ben. A megállapodást az ITF-fel a Nemzeti Sport Ügynökség (NSÜ) részéről az akkori igazgató, a szövetség részéről Szűcs Lajos írta alá. A 2020-as, a 2021-es és a 2022-es tornára az állam összesen 20, 6 milliárd forintos támogatást garantált, ami jelentős részben az egy tornára vetített 8 millió dolláros (2, 56 milliárd forintos) jogdíj és a 12 millió dolláros (3, 84 milliárd forintos) pénzdíj, három évre összesen 60 millió dollár (vagyis 19, 2 milliárd forint) fedezetét jelentette. Az első évi eseményt objektív ok, a koronavírus-járvány miatt elhalasztották. Az idei őszi versenyt azonban visszamondta a szövetség, mondván a Covid újabb mutációi miatt nem tudja azt megrendezni.

2009. július 18. - 09:47 | Tech Negyven éve, 1969. július 20-án lépett az első ember, az amerikai Neil Armstrong a Hold felszínére. A két űrhatalom között versenyben sokáig a szovjetek álltak nyerésre, ezért John F. Kennedy amerikai elnök 1961-ben 25 milliárd dolláros programot hirdetett, hogy az első ember a Holdon már amerikai lehessen. Az erőfeszítésekbe 25 ezer vállalat és kutatóintézet, 400 ezer ember kapcsolódott be az űrkutatási hivatal, a NASA koordinálásával. A programot 1967-ben gyorsították fel, attól tartva, hogy a szovjetek ismét megelőzik őket. (Csak később derült ki, hogy a szovjetek is 1968-ra tervezték a Holdra szállást, de erről le kellett tenniük, mert hordozórakétájuk megbízhatatlannak bizonyult. ) Az Apollo-8 már Hold körüli pályára állt, az Apollo-10 pedig 15 kilométerre megközelítette égi kísérőnk felszínét. Az Apollo-11 1969. július 16-án 14 óra 34 perckor indult útnak fedélzetén Neil A. Armstrong parancsnokkal, Michael Collins és Edwin E. Aldrich űrhajóssal. A parancsnoki kabin, a műszaki egység és a holdkomp egy száz méternél is magasabb Saturn-V hordozórakéta orrában kapott helyet.

Egy Úr Az Űrből – Miket Beszélt Össze Neil Armstrong A Holdon? - Wmn

2022. március 31. 15:05 Múlt-kor "1969. július 21-én reggel néhány pillanatra mindenki elfelejtette, hogy különböző országok állampolgárai vagyunk. Ez a pillanat valóban egyesítette az emberiséget" – idézte fel a Holdra szállás pillanatait a történelmi esemény egyik legnagyobb vesztese, Alekszej Leonov az amerikai David Scott-tal közösen írt A Hold két oldala című könyvében. A szovjet Hold-expedíció megvalósulása esetén Leonov lett volna a küldetés parancsnoka, így azonban csak csodálattal vegyes irigységgel figyelhette, ahogy Neil Armstrong és Edwin "Buzz" Aldrin egy idegen égitest felületén hagyja lábnyomait. A katonai bázison, ahol Leonov a landolás pillanatában tartózkodott, taps fogadta a Holdat érést, de a szovjet újságok csak rövid hírekben számoltak be a világraszóló eseményről. Bár a Szovjetunióban nem kérdőjelezték meg az 50 éve végrehajtott, történelmi tett valódiságát, évtizedek óta sokak körében tartja magát a feltételezés: a Holdra szállás híres felvételeit valójában egy isten háta mögötti stúdióban vették fel.

Ekkorra fejlődött odáig a technika, hogy pontosan végére lehessen járni e kínzó dilemmának. Egy ausztrál számítástechnikai szakember, Peter Shann Ford egy vadiúj technológia segítségével analizálta az 1969-es rossz minőségű NASA-felvételt, hogy aztán határozottan kijelenthesse: kétség nem fér hozzá, hogy a szövegben elhangzik az a szócska. Habár csak 35 milliszekundumig tart, ami tízszer olyan gyors, hogy tisztán hallani lehessen, de ott van! Éljen, éljen! 45 év elteltével Neil Armstrong végre megnyugodhatott. És hogy mi ebből a tanulság? Az, kedves gyermekem, hogy ne hadarj! Beszélj tisztán, érthetően, még ha épp szkafanderben írsz is történelmet. …de nagy lehetőség Gorsky úrnak A másik nem kevésbé izgalmas történet szerint Neil Armstrong, amikor 1969 júliusában épp a Holdon császkált, akkor a felvételek tanúsága szerint még a következőt is mondta: "Sok szerencsét, Mr Gorsky. " De miért beszél már megint zöldeket??! Évekkel később elárulta, hogy miért. Gyerekkorában volt egy kedves szomszédja, Gorsky úr, annak pedig volt egy kevésbé kedves felesége.

A Holdra Szállás: 1969. Július 20. - 3D-Modell - Mozaik Digitális Oktatás És Tanulás

A crock egyik jelentése humbug, a magyarázat szerint egy ismeretlen technikus ezzel akarta megüzenni az erre fogékonyaknak, hogy az egész holdra szállás csak egy vicc. Borítókép: illusztráció Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre

50 évvel ezelőtt, 1969 júliusában a NASA elsőként juttatott embert a Holdra – az égitestet azóta is csak amerikai űrhajósoknak sikerült elérniük. Az emberiség szempontjából meghatározó történelmi pillanatról van szó, éppen ezért egyáltalán nem meglepő, hogy az eseményhez számos legenda fűződik. Sok szerencsét, Mr. Gorsky A legendák jelentős része Neil Armstrong hoz, az első holdra szállóhoz kötődik, sok ismert történet azonban csak kitaláció, vagy nem teljesen úgy történt meg, ahogy azokat sokan ismerik. Az asztronauta egyik legismertebb szállóigéje ("Kis lépés az embernek, hatalmas ugrás/nagy lépés az emberiségnek") például nem teljesen ebben a formában hangzott el. A NASA felvételei alapján Armstrong valójában a következőt mondta, amikor elérte a felszínt: "That's one small step for man, one giant leap for mankind", véletlenül kihagyva az "a" szócskát. Így a mondat magyarra fordítva inkább azt jelenti: Kis lépés az emberiségnek, nagy lépés az emberiségnek". Mindez persze csak részletkérdés, a mondanivaló így is érthető volt.

Elképesztő Videó Került Ki A Netre - Így Jutottunk El A Holdra | Femcafe

Az alkotás magyar premierje július 7-én vasárnap 22 órakor lesz a NatGeo-n. A dokumentumfilmet rendezője, Tom Jennings több mint 500 órányi film- és 800 órányi hangfelvételből, valamint tízezernél is több archív fotóból válogatva állította össze. David Scott az Apollo-9 legénységének tagja (fotó: NASA) "Az Apollo: Missziók a Holdra aprólékos munkával rekonstruálja az Apollo-program hétköznapjait, melyekben a nézők két órára elmerülhetnek" – mondja Tom Jennings. "Megmutatjuk, hogy mi történt az űrhajókban és az irányítóközpontban, sőt az amerikai otthonokba is bepillanthatunk, ahol a családok 1969. július 20-án a televízióik elé szegezve figyelték, amint az Apollo-11 űrhajósai véghez viszik a történelem egyik legnagyobb tettét. " A Világűr hónapja részeként képernyőre kerül még többek között a Plútó, a Szaturnusz vagy éppen a Mars kutatásával foglalkózó műsor is a NatGeo-n. 2019. július 7. 21. 00 – A Plútó-misszió 2019. 22. 00 – Apollo: Missziók a Holdra 2019. július 14. 00 – Neil Armstrong: Az ember és az űrhajós 2019.

A Hubble űrteleszkóp például 2005-ben olyan ásványi anyagokat fedezett fel a kőzetek tanulmányozása során, amelyből emberi felhasználásra alkalmas oxigént lehetne előállítani. Erre pedig szükség is lehet, ugyanis a három "űrhatalom" – az Egyesült Államok, Oroszország és Kína – már előre dörzsöli a tenyerét a Holdon talált – s bolygónkon meglehetősen ritka – hélium-3 kitermelésének lehetősége miatt. Ez az anyag a jövő erőművének jósolt fúziós reaktorok fűtőanyaga lehet, s jelenleg annyira drága, hogy egy kilogramm akár négymillió dollárba is kerülhet. Ehhez persze még komoly fejlesztésekre lesz szükség, s ezek egyik első lépése lehet az a NASA által kifejlesztett szerkezet, amelyet afféle holdbéli serpaként használhatnak majd az égitest felszínére visszatérő asztronauták. Az A. T. H. L. E. nevű szerkezet nemcsak a csomagokat és az űrhajósok lakókapszuláját szállítja majd, de fúrni és rakodni is képes lesz. A gépezet hat, egymástól függetlenül működtethető kerekes lába segítségével közlekedik, amelyeket – ha a terepviszonyok úgy kívánják – fékekkel rögzítve akár lépegetésre is lehet használni.