Figyelt kérdés Nem konkrétan az érdekel, hogy egy kutyaév mennyi emberi évnek felel meg. Inkább úgy értem a kérdést, hogy kb. mennyi idős koráig tekinthető egy kutya gyereknek, kamasznak, fiatal felnőttnek, felnőttnek, idősödőnek, öregnek, stb? #Kutya életkor 11/13 anonim válasza: 80% Az is befolyásolja, hogy mekkora kutyáról beszélünk, mert az óriástestűeknek a legrövidebb az élettartama, és a törpe méretű kutyafajták élnek jellemzően legtovább. 2021. szept. 28. 13:39 Hasznos számodra ez a válasz? 12/13 anonim válasza: 87% Itt pl. testmérettől függően is részletezik: [link] 2021. Kutyaévek számítása? (Bövebben lent ⬇️). 13:43 Hasznos számodra ez a válasz? 13/13 anonim válasza: 87% Az enyémek fél éves korukig még nagyon kajlák voltak(mint egy ovis gyerek), kb egy éves korukig "kamaszodtak", 2-3 éves korukra megkomolyodtak, innen kezdődött talán a felnőttkor. 8-10 éves korukra csökkent az aktivitásuk, ez talán az aktív nyugdíjas kor, 13 éves korában meg a kutyusom eléggé lerobbant, a másik még csak 11. 14:34 Hasznos számodra ez a válasz?
(A 9-es fokozatú skálán az 5-ös az alap, minden e feletti pont 10%-ot jelent. ) Tehát, ha kutyánk BCS-e 5-ös, akkor 40%-os túlsúllyal kell számolnunk, azaz ideális súlyát úgy kapjuk meg, ha aktuális súlyából 40%-ot levonunk. (Pl. kutyánk 40 kg, BCS-e 5, akkor ideális súlya 24 kg. ) Sajnálatos módon egyes kutyák olyan kövérek, hogy a BCS skála nem elegendő túlsúlyuk megállapításához. Ilyen esetben az ideális súlyt óhatatlanul is túlbecsüljük, de kezdetben ez nem baj. A számításokat újra elvégezhetjük, ha már megindult a súlycsökkenés. Második lépés: kalória bevitel csökkentése Ahogy már utaltam rá, nem elegendő csupán az addigi étrendből kevesebbet adni. Kutya életkor számítás feladatok. Úgy kell a kalória bevitelt visszafogni, hogy a kutya így is megkapja a létfontosságú aminosavakat, zsírsavakat, vitaminokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket. Tehát elsőként össze kell írni, mit eszik a kutya, beleértve a nasit, a jutalomfalatokat, a koldulással megszerzett falatokat (már ezzel is felmérhetjük, mitől növesztette magára a hájtömeg nagy részét), majd ki kell számolni, ez naponta hány kalória.
Molnár D. Erzsébet és Molnár Ferenc (szerk. ): Társadalomtudományi Tanulmányok. II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, "RIK-U" Kft., 2021. Az 1918 előtti hazai közoktatás nyelvének szabályozása - VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár. A tanulmánykötet első fejezete a 19. századi nemzetiségi kérdés és törvényhozás változó tartalmának magyarországi összefüggéseivel foglalkozik. Az itt található írások olyan kérdéseket vizsgálnak, mint az 1860-as években kidolgozott nemzetiségi törvényjavaslatok és nemzetkoncepciók, az 1868-as nemzetiségi törvény és a multietnikus állam dilemmái, valamint az északkelet-magyar-országi ruszin mozgalom kiegyezés előtti és utáni helyzete. A kiadvány többi fejezetében kárpátaljai tematikájú, történelmi és társadalomtudományi jellegű tanulmányok kerülnek közlésre. A kötetet mindazoknak ajánlják, akik betekintést kívánnak nyerni a Kárpát-medence, különösképpen a mai értelemben vett Kárpátalja új- és jelenkori történetébe, nemzetiségi, felekezeti, társadalom- és oktatáspolitikai viszonyaiba, valamint politikai és gazdasági helyzetébe. Forrás:
Az 1861 és 1868 között született hivatalos törvénytervezetek összehasonlítása kapcsán dióhéjban annyit érdemes kiemelni, hogy az előkészítési szakaszban és a szavazáson többségi támogatásban részesült tervezetek és a hozzájuk képest kisebbségben maradt törvényjavaslatok között alapvető koncepcionális különbségek mutatkoztak. Az előbbiek kimondva-kimondatlanul a polgári jogegyenlőséget (is) megtestesítő egységes magyar politikai nemzet fogalmát helyezték előtérbe (a Deák-féle verzióban preambulumként is kiemelve), a nemzetiségi (nyelvhasználati-kulturális) jogokat pedig az egyének és egyesületek szintjén kívánták biztosítani. Az utóbbiak számára viszont a kollektív jogok garantálása volt előrébb való, így az ország lakosságának többségét lefedő hat fő népcsoport (megfogalmazásukban nemzet) kollektív egyenjogúságát deklarálták, hangsúlyozva hogy a magyar is csupán egy az ország egyenrangú "politikai nemzetiségei" közül. E két markánsan elkülönülő álláspont ráadásul az évtized előrehaladtával még távolodott is egymástól, ám a törvénytervezet ötnapos általános vitáján, majd az azt követő szavazáson az is nyilvánvalóvá vált, hogy a többségi koncepció szilárd többséget tudhat maga mögött még a nem magyar etnikumú képviselők egy részének soraiban is.
Milyen változások figyelhetők meg, s hogyan viszonyul ehhez a kormányzat?