1838-ban árvíz pusztította el a községet, de az itt lakók újra felépítették a falut. 1848-ból fennmaradt feljegyzés szerint pócsmegyeri pék sütötte Kossuth Lajos asztalára a mindennapi kenyeret. A község a XX. századra éri el kiteljesedését, és "fénykora" az 1930-as évekre tehető, amikor közigazgatási székhely volt, s a polgárosodás is jelentős fejlődésnek indult. Bizonyára kevesen tudják, hogy Leányfalu is Pócsmegyerhez, mint anyaközséghez tartozott 1949-ig. Pócsmegyer műemlékei: az 1788-ban épült barokk református templom és a Dunára néző Eszterházy-Bercelly kúria (ma Eper csárda). Közkedvelt pihenő és kirándulóhely a Pázsit Tófürdő, ahol strandolási és horgászási lehetőség is van. Kiemelkedő rendezvénye a községnek az augusztus 20-i Szent István napi ünnep. Melyik országban található a Megyer-hegyi tengerszem?. Akárcsak az egész országnak, e megyének is fő folyója a Duna. E területre azonban a vidéken lép be, amely Nógrád és Esztergom megyével határos. Hatalmas mederben folyik Visegrád alá egy ágban; itt a hegyek összeszorítják. Innen azonban kivergődve Bogdánynál kétfelé oszlik a víz, és szigetet képez, amely három mérföld hosszú, s kb.
Az előtérből az emeletre vezető fa lépcső ma is az épület dísze. A kastélyban 1998. április 15-ig nevelőotthon működött. Az épület a megyei önkormányzat tulajdonában volt, és 2007-től magántulajdonban van. Idegenforgalom számára zárt, csak külső megtekintése lehetséges. Fási Vadászház (Fáspuszta) Fási erdőspuszta (Fáspuszta) Vadasi Kastély (Vadasmegyer) Vadasi Vadászház (Vadasmegyer) Petőfi Emlékmű (Mezőberényi közúti híd) Református templom: 1950-ben épült. Református harangláb: 1925-ben készült. Római katolikus (Szentolvasó királynője-) templom (belterület): 1996-ban épült. Tornya a homlokzat előtt áll. Kárász-vadászkastély: Az 1850-es években épült, romantikus-eklektikus stílusban. Földszintes épület, emeletes toronnyal. Helytörténet | Pócsmegyer-Surány település. Jegyzetek Bélmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23. ) Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27.
Mindenesetre Óbuda városától egészen Újbuda városáig többet is meg lehet számlálni. Több kisebb között két terjedelmesebb akad. A felső, amely Sicambriával szemben kezdődik és Óbudánál ér véget. Ezt ismét más szigetek állják körül. Azok, amelyek Óbudához legközelebb esnek, a római kultúra maradványait mutatják. Többek között egy nyílás tűnik szembe, víztárolóhoz hasonló. A romjai azt bizonyítják, hogy változatosan volt kiképezve és díszítve mozaikkal. Megyer new telepuelesek . Azt a helyet, ahol ez van, cserjék és tövises bokrok sűrű erdeje annyira belepi, hogy csak keservesen közelíthető meg. De amint ezt a legkisebb szigetet kert és különféle romok díszítik, úgy azt a nagyobbat, amely ezen túl terül el, szántóföldek, vetések, legelők és rétek tarkítják. Itt van a Zichyek majorja is. Ugyanis mindkét sziget ennek a grófnak a fennhatósága alá tartozik. Ezután ugyanabban a folyómederben egy harmadik sziget tűnik szembe, az előbbinél nagyobb medret hagy közben. Ez a pesti parthoz közelebb esik, teljesen a Rákos torkolatával szemben.
Betűrend szerinti keresés A, Á | B | C | Cs | D | E, É | F | G | Gy | H | I | J | K | L | M | N | Ny | O, Ó | Ö, Ő | P | R | S | Sz | T | Ty | U, Ú | Ü | V | Z | Zs Megyer település adatai Vissza Rang: község Terület: 426 hektár Lakossag: 48 fő Lakások száma: 25 Telefonkörzet: 87 Irányítószám: 8348 Régió: Közép-Dunántúl Megye: Veszprém Kistérség: Sümegi Történelem A település története Név szerint Irányítószám alapján
Már a római időkben és a középkorban is lakott hely volt. Nevét az oklevelek 1328-ban említették először Vossary, Vosar formában. A tatárdúlás után Vaszar néven fordul elő és a siklósi Kán nemzetség birtoka. A 15. századtól a Bocskai, majd a Laczkó család birtoka lett. Megyer new települések. A falut a török időkben is lakták. A község 1720-ig Tolna vármegyéhez tartozott, akkor csatolták Baranyához. 1750 táján Tolna vármegyéből érkezett németek telepedtek le itt, akik később virágzó fazekasipart hoztak létre a településen. Lánycsók Baranya keleti részén, Mohácstól 5 kilométerre nyugatra található. Itt találkozik a Duna-völgyének sík vidéke a Dunántúli-dombság lankáival; legmélyebb része a tengerszint alatt 98 méter, a legmagasabb területe 210 méter magasan fekszik. A talaj földművelésre rendkívül alkalmas, melyhez az időjárás és éghajlat is kedvezően hat. Lánycsók több, mint 4000 éves múltra tekint vissza, fennmaradását többek között kedvező földrajzi fekvésének köszönhette. Nevének eredetére vonatkozó megbízható értesüléseink nincsenek.
Szóval nagyon élvezetes dolog a vezetni Kabarématiné műsorát; remélem, a hallgatóknak is legalább akkora élményt jelent hallgatni az adásokat szombaton és vasárnap, a reggel 9 órás hírek után. Érdekesség, hogy a Kabarématiné műsorvezetői megbízása a Kabaré Maraton reklámkampányának kellős közepén ért, így a "Köszöntöm a Kabarématiné hallgatóit" helyett véletlenül a "Köszöntöm a Kabarémaraton hallgatóit" jött ki a számon.
1963-tól az Összetett Műsorok Szerkesztőségén belül létrejött a kabarérovat, amelynek élén Marton Frigyes, Szilágyi György és Kaposy Miklós álltak, egyszóval a kádári konszolidációban egyre nagyobb szerepet és teret kapott a rádiókabaré. A szilveszteri műsorokban mondták be először az áremeléseket, és ekkor valamennyivel szabadabban beszélhettek azokról a dolgokról, amikől máskor nem (például a nyugdíjakról, a különböző visszaélésekről, a pedagógusok helyzetéről, stb. REJTŐzködő Kabaré - Blog. )Mindez persze a politikai hatalom hallgatólagos egyetértésével történt, amely afféle biztonsági szelepként engedélyezte ezeket a műsorokat. A Rádiókabaré felvétele előtt (Kaposy Miklós, Farkasházy Tivadar, Sinkó Péter, Déri János) Marton Frigyes 1985-ben visszavonult, helyére Farkasházy Tivadar került. A rádiókabaré korábbi idillje azonban ekkoriban már széthullóban volt az ország romló gazdasági helyzete és az egyre feszültebb közhangulat miatt. Ezzel párhuzamosan a kabaréban is egyre élesebben ragadták meg a belpolitika és a hétköznapi élet fonákságait.
állomás (Szepessy Ignác utca alsó szakasza) – Jézus másodszor esik el a kereszttel VIII. állomás (Szepessy Ignác utca és Káptalan utca kereszteződése) – Jézus vigasztalja a síró asszonyokat IX. állomás (Káptalan utca – Janus Pannonius Múzeum) – Jézus harmadszor esik el a kereszttel X. állomás (Rózsakert előtti terület) – Jézust megfosztják ruháitól XI. állomás (Cella Septichora) – Jézust a keresztre szegezik XII. állomás (Szepessy Ignác-szobor) – Jézus meghal a kereszten XIII. állomás (Dóm tér) – Jézust leveszik a keresztről és anyja ölébe fektetik XIV. állomás (Dóm tér) – Jézust a sírba fektetik A Pécsi Egyházmegye és a pécsi önkormányzat hagyományteremtő szándékkal első alkalommal rendez városi keresztutat április 9-én, szombaton 16. 00 és 18. Megújult a Szombat délelőtt, a Kossuth Rádió hétvégi magazinműsora - RADIOSITE.HU. 00 óra között Pécs belvárosában.