Ha valaki Budapesten, művelt közegben használja, akkor feltehető, hogy valamilyen szándéka van ezzel. Akár az, hogy "tüntetőleg" tájnyelvben beszél, akár az, hogy viccelődve tájnyelvet utánoz (esetleg pejoratív éllel). 3
2013. 15:15
Egyébként szerintem ezek nem kifejezetten "nyelvjárási eredetű formák", a családunkban pl. mindenki tősgyökeres pesti, mégis ezeket használjuk. Inkább szociolingvisztikai (a középosztályra, munkásosztályra jellemző) alakok. 2
2013. 15:03
"enyimé, tiedé, mienké, övéké" -- nálunk a családban így mondjuk. 1
LvT
2013. A harmonikaburgonyától tátva maradt a szátok, Ázsiáig repítettünk benneteket mennyei zöldséges batyunkkal | Nosalty. 09:40
Álljon itt az az alak is, amelyet a szülőhelyem környékén használnak:
14:19 Pongyola = otthonka. Tehát helyesen "otthonkaság". A "pongyolaság" szó idegen, magyartalan, kerülendő. :-) 6 Pesta 2013. december 17. 19:42 Nekem csak az "enyéim" és az "övék" a túl választékos, beszédben mindig azt mondom, hogy enyémek és övéké. De akkor már azon is lehetne vitázni, hogy az én-te-ő-mink-tik-ők helyes-e. Vagy hogy az engemet-tégedet-őt helyes-e. Vagy hogy a minket-titeket-őket helyett a (mi)bennünket-(ti)benneteket-(ő)bennüket helyes-e. És ha igen, akkor miért mondják azt, hogy engem-téged-őt-bennünket-benneteket-bennüket, nem pedig bennemet-bennedet-bennét-bennünket-benneteket-bennüket. Mert végül is úgy lenne logikus! Szentek ünnepei - olvasmányok. :) 5 Sultanus Constantinus 2013. 16:29 @Sigmoid: Hát igen, nekem is figyelnem kell rá, ha művelt köznyelven kell beszélnem, de automatikusan (családban, kötetlen környezetben) ezek jönnének ki a számon. 4 Sigmoid 2013. 16:25 Hát, hogy hibának vagy minek nevezzük az lényegtelen, de azt azért érezni, hogy az "enyimé" alak regiszteridegen az irodalmi és a művelt köznyelvben.
Pap: Győzelmes királyunk, Jézus Krisztus! Látod, hogy nélküled mennyire gyengék vagyunk. Állj híveid mellett a megpróbáltatás idején, és add meg nekik erősítő kegyelmedet! Aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké. Hívek: Ámen. vagy 32. A PÁPÁKRÓL VAGY LELKIPÁSZTOROKRÓL Pap: Kérjük, testvéreim, Krisztus Urunkat, a jó Pásztort, hogy mutassa meg szeretetét irántunk, és hallgassa meg kéréseinket! Lektor: 1. Urunk, te vagy a pásztorok fejedelme: ne hagyd Egyházadat szent és kiváló lelkipásztorok nélkül! 2. Aki nyájadat Péterre és utódaira bíztad, add, hogy N. pápánk az apostoli lelkű szent főpapok nyomdokait kövesse! 3. Aki jóságosan tanítod és neveled a népeket, ne engedd, hogy a világ elveszítse érzékét a lelki táplálék iránt! Négycsillagos pihenés vár Titeket Rómában: 2 vagy 3 éjszaka. 4. Aki ismered tieidet, ne engedd, hogy egy is elvesszen azok közül, akikért véredet ontottad! 5. Aki válladra veszed a gyengét, és felkutatod az elveszett bárányt, erősítsd meg gyenge hitünket, és térítsd vissza magadhoz azokat, akik elhagytak téged! (6. Aki életedet adtad juhaidért, öleld szent Szívedre N. -t és többi elhunyt testvérünket! )
Álljatok fel, és szívetek könnyedségével és lelketek tisztaságával nyilvánítsátok ki Irántam való hűségeteket, és Én meg foglak benneteket áldani a béke és a nyugalom Ajándékával. Jézusotok
További részletek [link] 2019. márc. 15. 23:22 Hasznos számodra ez a válasz? 3/6 A kérdező kommentje: A kérdés nem kifejezetten erre vonatkozott, hanem arra, hogy miért nincs a többi személyes névmásnak több tárgyragos alakja, ha a többes szám első személynek van? 4/6 anonim válasza: 100% "benneteket, bennünket – 'titeket, minket'. A benn birtokos személyjeles származékai. A legrégibb alakok bennetek, bennünk; ez ún. partitivus, azaz részleges tárgy volt: 'belőlünk néhányat, belőletek néhányat' (a benn régebben így is értődött: 'belőle'). Amikor e két szó már szabályos tárgy lett, felvette a tárgyragot: ~. A harmadik személyű bennüket alak ritka volt, és idővel teljesen kiveszett" [link] 2019. 16. 00:44 Hasznos számodra ez a válasz? 5/6 anonim válasza: 100% Számomra a "bennünket/benneteket" alak régiesebbnek, irodalmiabbnak tűnik. A "minket/titeket" sokkal egyszerűbb, hétköznapibb, a mindennapi beszédben szerintem gyakrabban használt. 2019. 00:56 Hasznos számodra ez a válasz? 6/6 anonim válasza: Előző válaszoló vagyok.
Jelentős mennyiségű, mintegy 140 zenekari hangszerelést, illetve zongorára való átdolgozást is készített Bach, Haydn, Johann Strauss, Dvořák, Debussy, Ravel, Rachmaninov, Wagner, Enescu, Bartók és Kodály műveiből. Nevéhez fűződik Arnold Schönberg Mózes és Áron című operájának 2009-es magyarországi ősbemutatója Miskolcon. A darabot egy évvel később a budapesti Művészetek Palotájában is előadták, erre az alkalomra - világpremierként - az osztrák zeneszerző vázlatainak felhasználásával megkomponálta a mű harmadik felvonását. Kocsis Zoltán A világhírű zongoraművész a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat tagja és támogatója volt, 1990 óta minden évben születésnapján koncertet adott a szervezet javára, amelynek bevételeit a szolgálat javára ajánlotta fel. Index - Kultúr - Meghalt Kocsis Zoltán, a Nemzeti Filharmonikusok vezetője. Kocsis Zoltán azt vallotta: "Az örökérvényűségre kell törekedni, nem a véglegességre. Arra, hogy az adott pillanatban a lehető legőszintébben és leghitelesebben átadhassuk a közönség számára azt az élményt, amely a művel való első találkozáskor és a darabbal foglalkozás során folyamatosan ér bennünket. "
Kocsis Zoltán 2012 szeptemberében életmentő szívműtéten esett át, október közepén pedig közleményben tudatta, hogy orvosai tanácsára nem vesz részt a Nemzeti Filharmonikusok távol-keleti turnéján. Kapcsolódó Nyugtalanító Kocsis Zoltán állapota A Nemzeti Filharmonikusok közleményt adott ki, amelyben többek között azt írják, hogy Kocsis Zoltán zongoraművész-karmester orvosai tanácsára részlegesen visszavonul a koncertpódiumtól. A halálhírt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is megerősítette Facebook-oldalán. Kocsis Zoltán 18 éves volt, amikor megnyerte a Magyar Rádió Beethoven-versenyét, három évvel később pedig megkapta a Liszt Ferenc-díjat, és mindössze 25 éves volt, amikor Kossuth-díjjal jutalmazták, amit aztán 2005-ben másodjára is kiérdemelt. Kocsis Zoltán nem csak kiváló zeneművész, de a szó szoros értelmében vett bölcs írástudó volt. Kocsis zoltán betegsege. Írásait kisebb-nagyobb rendszerességgel a is publikálta. 1983-ban Fischer Ivánnal alapította meg a Budapesti Fesztiválzenekart, 1997 őszétől vezette a Nemzeti Filharmonikus Zenekart.
Meg Dvořákot is megkeresné ott, mert zenéjében rengeteg titkot árult el a halálról. Gyorsan el akartam terelni a témát, javasoltam, hogy beszéljünk inkább a csajokról. Nem volt kedve. Döbbenten mesélt, hogy mindig lesújtja, amikor az utcán kéregető, kukában keresgélő, kapu alatt rongyokon fekvő embereket lát. Milyen ünnep lehetett, amikor megszülettek, mekkora boldogság, hit, remény – kis Messiások voltak valamennyien, és most ide jutottak. Miért hagyjuk, miért tűrjük, miért fogadjuk el a világ rendjének ezt a sok méltatlan sorsot, életet? Kopogtatnak az ajtón, egy rádiós várja. Az ajtóig kísér, ott egészen váratlanul megöleljük egymást. Mi, akik játsszuk folyton a lezser, jófej, hetyke kamaszt egymás előtt – most hirtelen szentimentális vén trotylik lettünk? Mint kiderült, nem köszöntünk, hanem búcsúztunk. Én még csak sejtettem a közeledő tragédiát, ő viszont már tudott pontosan mindent a közeljövőből. Nekem azóta is hiányzik – ő egy ottani kiskocsmában Schuberttel beszélget… Kiemelt kép: Fortepan / Szalay Zoltán